Simonka György;

Nem közadat Simonka hiányzása

Megtagadta a Fővárosi Törvényszék közérdekű adatkérésünket Simonka György fideszes országgyűlési képviselő méltányossági kérelmével kapcsolatban.

A törvényszéket azután kerestük meg, hogy Simonka György a 24.hu-nak adott júniusi interjújában - amiben egyébként minden korrupciós vádat tagadott - azt is elmesélte: Kövér László, az Országgyűlés elnöke levelet írt a bíróságnak, hogy június 15-én, a tavaszi parlamenti szezon utolsó napján „kikérje” őt a büntetőtárgyalásáról (az esetről először a Magyar Narancs írt). Minderre azért volt szükség, mert Simonka jelenléte nélkül nem lett volna meg a Fidesz kétharmados többsége.

Ezt követően kérdeztük meg, hány ilyen esetet regisztrálnak évente és milyen indokokat fogadnak el a bíróságok azokban az esetekben, amikor a vádlottakat kimentik. Megkeresésünket a Fővárosi Törvényszék közérdekű adatigénylésnek minősítette, majd kapásból el is utasította arra hivatkozva, hogy az ilyen kérelmek számát, indoklását nem köteles összegyűjteni.

- Olyan jogszabály, vagy a bíróságokra vonatkozó más belső szabály valóban nem létezik, amelyik arra kötelezné a bírákat, hogy tartsák számon, hány esetben és milyen indoklással kértek felmentést a jelenlét alól egy büntetőügy tárgyalási napján. Így ebből a szempontból jogos a törvényszék elutasító válasza – mondta a Népszavának Schiffer András ügyvéd. Hozzátette: a törvényszék döntésében az is szerepet játszhatott, hogy nem a bíróságok gyakorolnak méltányosságot, hanem konkrét ügyekben az egyes bírák. 

Az eset is rávilágít ugyanakkor Schiffer András szerint egy általános problémára: az igazságszolgáltatás működésének nyilvánossága a rendszerváltás óta szabályozatlan. A nyomozás megindításától kezdve egészen a jogerős ítélet meghozataláig hiányoznak az ezzel kapcsolatos jogszabályok, a bíróságok gyakorlata teljesen eltérő, az eljárásjogi rendelkezések széttagoltak. Így fordulhatott elő például, hogy a vitathatatlanul közszereplő Orbán Viktor és a rendészeti tárca közötti 2007-es perben a tárgyalás során az utcáról kamerázhattak csak be a tévétársaságok, az pedig rendszeres, hogy bizonyos nyomozati iratok különféle szerkesztőségekben landolnak. Az információszabadságról szóló törvény ugyanakkor általános tájékoztatási kötelezettséget ró a bíróságokra is, ezért Schiffer András szerint a Fővárosi Törvényszéknek útbaigazítást kellett volna adnia lapunk számára, hogyan tudjuk feltárni a méltányossági kérelmekkel kapcsolatos bírói gyakorlatot.

Felmerül persze az a kérdés is, hogy Kövér Lászlónak volt-e joga és hatásköre arra, hogy ilyet kérjen a bíróságtól. Azt egyik, a parlament ülésezési rendjéről döntő Házbizottságban ülő ellenzéki képviselő megjegyezte: az országgyűlési képviselőknek nincs formális értelemben munkáltatójuk, de a Házelnöknek kötelessége a parlament munkájának biztosítása, ráadásul általános alkotmányos jogelv, hogy a népképviseleti szervek működését segíteni kell. Ugyanakkor hozzátette: szerinte Simonka Györgynek személyesen kellett volna kikérnie magát arra hivatkozva, hogy munkája legfontosabb része a parlamenti szavazás. Utóbbiról hasonlóan vélekedik Lövétei István alkotmányjogász is megjegyezve: "Magyarországon a bíróság autonóm módon vezeti a tárgyalásokat, ez azt jelenti, hogy maga tűzi ki az egyes tárgyalási napokat, maga dönthet ezek elhalasztásáról, illetve az egyes szereplők hiányzásának engedélyezéséről". Vagyis Kövér László legfeljebb “megpróbálhatta meggyőzni a bíróságot” Simonka mentesítéséről, az más kérdés, hogy a bíróság az adott esetben végül úgy döntött, elengedi a politikust.

A fentebb idézett képviselő megjegyezte: mivel több ellenzéki kollégája ellen folyik bírósági eljárás, kíváncsi, mi történne akkor, ha egy szavazás miatt valamelyikük ki szeretné hagyni a tárgyalását. Hozzátette, biztos benne, hogy az ő érdekükben nem írna levelet Kövér László. Kérdéseinket egyébként a házelnök hivatalához is eljuttattuk, válaszokat egyelőre nem kaptunk.