Matolcsy György;Magyar Nemzeti Bank;gazdaságpolitika;

Matolcsy: továbbra is hiányzik a kormányzat gazdaságpolitikai elemző agya és cselekvési központja

A gazdasági válságkezelés így közepes eredményt mutat - vélekedik a jegybank vezetője.

Majdhogynem teljes sebességre kapcsolt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a kormánybírálatban, ugyanis ismét egy kritikáktól sem mentes esszét tett közzé hétfőn a Magyar Nemzet online felületén.

Ebben Matolcsy György azt írja, 2021 második felében már kötelező tervezni a 2020-as évtized gazdasági felzárkózásának vízióját, gazdaságpolitikáját, valamint az állami intézmények szerkezetét és együttműködését. A tervezés a környezet várható változásaiból indulhat ki. Ugyanakkor szerinte ez az időszak nem nem hozott olyan mértékű fordulatot, amely elérte volna a baltiak, a lengyelek és a románok lendületét. Ennek okát döntően az állami működés hiányosságaiban, kiemelten a kormányzati működés gyengeségeiben látja.

"Azért volt csak közepes a magyar felzárkózási teljesítmény, mert az állami működés hatékonysága közepes volt" - értékelt.

Matolcsy György a 2010–19-es évtizedből, majd a mostani gazdasági válságkezelésből levonható tanulságot a többek között a következőkben látja:

  • 2013-ban hiba volt először pénzügyminiszterre cserélni a gazdaságpolitikai központ (NGM) vezetőjét, majd megszüntetni az NGM-et és a Pénzügyminisztériumra bízni a gazdaságpolitikát. Ez szakított a polgári oldal korábbi vezető elvével, ami szerint nem lehet az éves költségvetési érdek a gazdaságpolitika iránytűje. Ez olyan szakítás, mintha a nemzeti oldal a politika színterén feladná a nemzet, a kereszténység vagy a család eszméjét.

  • 2014-ben kormányzati ütemhiba történt, mert a választás után kellett volna az átszervezett Nemzetgazdasági Minisztériumba integrálni a fejlesztéspolitikát, amit 2009/10-ben a kormányalakítás belső hatalmi harcai nyomán – hibásan – leválasztottak a gazdaságpolitikáról.

  • A 2014–18 közötti politikai ciklus közepén újabb ütemhiba történt. Ekkor kellett volna a Nemzetgazdasági Minisztériumtól és más tárcáktól egy önálló intézménybe szervezni az innováció, K+F, felsőoktatás és védelmi ipar területeit, mert nagyjából 2016/17 körül kellett volna áttérni az intenzív növekedési pályára.

  • A miniszterelnök ezt felismerve kérte fel a jegybankot egy versenyképességi program elkészítésére, amit az MNB teljesített. Ez lett volna a következő belépési pont egy intenzív felzárkózási pályára, amikor a termelékenység emelkedése, az okostőke-beruházások, az innováció és a K+F veszik át a felzárkózási motor szerepét. Ez nem történt meg, mert a gazdaságpolitika központja továbbra is a pénzügyi tárca maradt, amely nem akarta, de nem is tudta megoldani ezt a feladatot.

  • 2020-ban beütött a válság. Az MNB és a pénzügyi rendszer sikeresen kezelte a gazdasági válságot, a külföldi tőkebeáramlásért felelős tárca kitűnően működött, az ITM sikeresen készítette elő az intenzív felzárkózási pálya feltételeit, de továbbra is hiányzik a kormányzat gazdaságpolitikai elemző agya és cselekvési központja. A gazdasági válságkezelés így közepes eredményt mutat – eddig.

"Most egy újabb, még erősebb politikai támadást kell kivédenünk, miközben készülnünk kell a 2020-as évtized kihívásaira. Érdemes kiindulópontként elfogadnunk, hogy a közepes kormányzati teljesítmény nem lesz elég az évtized megnyeréséhez. Ehhez jelentős intézményi változásokra lesz szükség a kormányzat szerkezetében és működésében, csak így kerülhetjük el a »közepes jövedelmi csapdába« történő beragadást"- zárta sorait Matolcsy György.