Irdatlan széles sávban vágnák tarra a Gellért-hegyet

Jelentősen megváltozik a tájkép - olvasható a sikló környezeti eljárásához készült hatástanulmányban. És tényleg.

Alig emésztette meg az UNESCO és Budapest népe a Mol toronyházát, már itt az újabb budai látképet erősen módosító beruházás, amelynek építési engedélyezéséhez szükséges környezetvédelmi eljárás júniusban már meg is kezdődött. „A tervezett gellérthegyi sikló a főváros több nézőpontjából is látható lesz, így például a történelmi belvárosból, a Dunáról, a pesti rakpartról. Jelentősen megváltozik a gellérthegyi tájkép” – olvasható a sikló idén júniusban elindult környezeti eljárásához készült hatástanulmányban. A dokumentum nem titkolja, hogy a tervezési helyszín teljes egésze tájkép- és természetvédelmi területen található. S természetesen része annak a budai látképnek, amelyet az UNESCO 1987-ben a világörökség részévé nyilvánított.

A negatív táji hatások részben a „helyenként kivágásra kerülő faegyedek eltűnéséből”, részben az építendő sikló és állomásai, mint "markáns művi elemek megjelenéséből” erednek. A „helyenkénti” fakivágás jelen esetben azt jelenti, hogy a pályavonalon 12 méter szélességben nem lehet fa, az építkezés idején pedig 20 méter szélesen kell kivágni, csonkolni a fák lombkoronáját és eltüntetni a bokrokat. A beruházás miatt összesen 94 darab fát kell kivágni, de ebből a dokumentáció szerint 35 egyébként is rossz állapotban van. Kötelező fapótlás címén 19 fát ültetnének az építés helyszínén, a többit valahol Budán.

A tervezett sikló nyomvonala a Hegyalja út és a Citadella között húzódik, a terület nagy része közpark, amelyet helyenként gyalogutak szelnek át. Az alsó állomás közvetlenül a Rác fürdő mellett épülne meg. „A terep lejtését kihasználva egy kanyont hoznának létre, amibe a Hegyalja út felől az épület, a Krisztina körút felől egy tereplépcső kerülne. Az épületet a tér felől tört vonalban futó üvegfal határolja, amit kívülről egy fent összekötött pillérsor követ. Az épületben a jegypénztár, a mosdók és a létesítményt kiszolgáló gépészeti helyiség mellett három üzlet és egy kávézó is helyet. Előtte apró parkot alakítanak ki lépcsős leülőkkel.

Az innen induló sikló egy látszó betonból készülő alagútban futna cirka 100 méter hosszan, amit bányászati technológiával fúrnak majd ki, hogy az építkezés idejére ne kelljen lezárni a Hegyalja utat. A sikló kocsija az Orom utcánál bukna ki a felszínre, ahonnan az átlag 4,5 méter magasban megépülő pályán haladna a Citadella-sétánynál megépülő fogadó állomásig. Itt is lesz kávézó és jegypénztár, valamint kiszolgáló egységek, éppen beleférve az I. kerületi önkormányzat által, a Szirtes utca mentén engedélyezett 150 négyzetméteres alapterületbe. Ezenfelül kialakítanának egy félköríves kilátórámpát is, ahonnan gyönyörködni lehet a budapesti panorámában. A fedett váró és a burkolt terasz összesen 365 négyzetmétert foglalna el – derül ki az eljárást lefolytató Pest-Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi Főosztálya által bekért kiegészítő adatokból.

Azóta megtartották a kötelező közmeghallgatást is, a járványügyi veszélyhelyzet okán „az érintettek személyes megjelenése nélkül”. A kormányhivatal múlt héten kiadott közleménye szerint „az érintett nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett”. Így minden mehet a maga útján tovább. A hatóság szeptember végéig dönt az engedélyről. Viszonylag szűk mozgástere van, hiszen a beruházást a kormány a Citadella és környezetének megújításával együtt nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította tavaly, ami erősen megköti a kezüket. Bár a Pest Megyei Kormányhivatal eddig sem a kormányberuházások megakasztásáról volt híres.