klíma;IPCC;

- Ilyen változásra százezer éve akadt példa: rohanunk a klímakatasztrófába

Eddig lényegében nem gyakoroltak kedvező hatást a éghajlatváltozás elleni intézkedések az ENSZ égisze alatt működő szakmai szervezet tegnapi jelentése szerint. Erőteljesebb kormánydöntéseket várnak.

Nem fest túl rózsás képet a klímafront jelen állásáról az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) első munkacsoportjának tegnap nyilvánosságra hozott hatodik értékelő jelentése. Az ENSZ égisze alatt működő, 33 éves szervezet utoljára hét éve közölt hasonló, átfogó elemzést. Első munkacsoportjuk a klímaváltozás természettudományos okait és az ezzel kapcsolatos legfrissebb tudományos eredményeket teszi közzé - az összes tagállam jóváhagyását követően. A második munkacsoport az alkalmazkodással és a hatásokkal, a harmadik pedig a mérséklési lehetőségekkel foglalkozik. A hatodik jelentés ez utóbbi két részét a koronavírus miatt  csak - a cselekvés szempontjából központi jelentőségű - októberi, 26. glasgow-i klímakonferencia után hozzák nyilvánosságra - közölte a Másfélfok.hu nevű környezetvédő oldal tegnapi, online eseményén Ürge-Vorsatz Diana fizikus, az IPCC harmadik munkacsoportja, valamint az IPCC mintájára alakult Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület (HuPCC) alelnöke, a CEU professzora.

Bár a több tízezer tanulmányt összegző, tegnapi IPCC-jelentés számos folyamatot az eddigieknél jóval részletesebben mutat be, a legszomorúbb tanulsága, hogy leginkább korábbi észrevételeit ismétli, sőt az éghajlatváltozáshoz vezető folyamatok további romlásáról számol be. Az anyag megerősíti: az egyre több időjárási szélsőséghez, szárazsághoz, tüzekhez, özönvízszerű esőzésekhez, áradásokhoz vezető éghajlatváltozás oka egyértelműen az emberi tevékenység. A folyamat immár a Föld minden zugát érinti. Számos változás már nem fordítható vissza. Ilyen a nagy természeti katasztrófák társadalmi hatása, a fajok kihalása, avagy a sarkkörök olvadása és így a tengerszint-emelkedés. Kétmillió éve nem voltak ilyen savas kémhatásúak az óceánok, ami kiemelten veszélyezteti a korallokat. 

Hőmérsékletemelkedési jóslatok (Celsius-fok) 2021-2040 2021-2040 2041-2060 2041-2060 2081-2100 2081-2100 Jóslat neve Legvalószínűbb becslés Legvalószínűbb tartomány Legvalószínűbb becslés Legvalószínűbb tartomány Legvalószínűbb becslés Legvalószínűbb tartomány SSP1-1,9 1,5 1,2-1,7 1,6 1,2-2,0 1,4 1,0-1,8 SSP1-2,6 1,5 1,2-1,8 1,7 1,3-2,2 1,8 1,3-2,4 SSP2-4,5 1,5 1,2-1,8 2 1,6-2,5 2,7 2,1-3,5 SSP3-7,0 1,5 1,2-1,8 2,1 1,7-2,6 3,6 2,8-4,6 SSP5-8,5 1,6 1,3-1,9 2,4 1,9-3,0 4,4 3,3-5,7 Forrás: Ipcc.ch       

A folyamatok egy része lassítható vagy le is fékezhető. Ehhez egyértelműen az üvegházhatású gázok - például a szén-dioxid vagy a metán - kibocsátásának megszüntetése szükséges, a csökkentés nem elegendő. Ez ugyanakkor az emberi szervezetre közvetlenül is káros légszennyezést is mérsékli. Az IPCC ábrája szerint, míg a Föld átlaghőmérséklete időszámításunk kezdetétől az ipari forradalomig néhány tized-fokot még csökkent is, 1850 (de leginkább 1950) óta ugrásszerűen egy fok fölé nőtt. Ilyen változásra százezer éve akadt példa. Az emberi hatások nélkül ez nem történt volna meg.

A légkörben 2019-ben több volt a szén-dioxid, mint az elmúlt 2 millió évben bármikor. Mennyisége idén soha nem látott szintre emelkedhet. A metán és a nitrogén-dioxid esetében ugyanez az érték 800 ezer év. A szárazság főképp Magyarországtól délre, a bolygó kivándorlással sújtott térségeiben fokozódhat.

A Greenpeace a zöldprogramokat hiányoljaDöntő pillanatban vagyunk, sürgősen cselekednünk kell az éghajlat védelméért - szögezte le a Greenpeace Magyarország a tegnapi IPCC-jelentés kapcsán. A világ vezető klímatudósainak beszámolója leírja, hogy a jövőben egyre több és súlyosabb szélsőséges időjárási eseménnyel kell szembenéznünk. Nem zárható ki a jégtakarók összeomlása és az óceánok áramlásainak változása sem. A Greenpeace Magyarország azt várja a döntéshozóktól, hogy hazánk is tegyen végre érdemi lépéseket a klímaváltozás mértékléséért. Ezért arra szólították fel a jövő évi választásokon induló miniszterelnök-jelölteket, hogy legkésőbb augusztus 31-ig mutassák be zöld programjukat. A zöld szervezet ennek érdekében aláírásgyűjést is indított.

Az IPCC fő vizsgálati szempontja - amiként abban a kormányok öt éve Párizsban megállapodtak -, hogy a bolygó átlagos hőmérséklete ne nőjön az ipari forradalom kezdetéhez képest másfél Celsius-fok fölé. Ehhez képest az IPCC öt forgatókönyv alapján arra jutott, hogy a felmelegedés 2100-ra akár 5,7 Celsius-fokra is felfuthat. Ezek közül csupán egyetlen számol azzal a "derűlátó" eshetőséggel, hogy 2100-ra nem lesz 1850-hez képest magasabb a hőmérséklet 1,4 fokkal.

Ürge-Vorsatz Diana szerint 2040-re átléphetjük a másfél, 2050-re pedig akár a 2 Celsius-fokot is. (A mostani átlaghőmérséklet körülbelül 1,1 Celsius-fokkal magasabb az ipari forradalom kezdetéhez képest.) Két fokos felmelegedés esetén az eddig 50 évente előforduló hőhullámok esélye 14-szereződik, 4 fokos melegedés esetén pedig 40-szeresére nő. A jelentés alaposan kivesézi az esetleges természeti "billenőpontok" - mint a jégtakaró elolvadásának vagy a Golf-áramlat megszűnésének - hatásait. A jelentés nem fűz túl sok reményt a szén-dioxid-megkötő eljárások nagyarányú hatásához és kockázatosnak nevezi az éghajlat-befolyásolási elképzeléseket is.

A vállalatokon is sok múlikÚjra kell gondolni a tervezési és kivitelezési gyakorlatot - véli a jelentés kapcsán az Energiaklub közleménye szerint Pej Zsófia klímaprogram-vezető. A 40-50 éves szabványok szerinti vízelvezető-rendszerek az új helyzetre nem adnak megfelelő műszaki választ. Így inkább a vízvisszatartást sürgetik. Az Energiaklub a lassan őrlő világszintű malmok mellett a lakosság energiatudatosságában, illetve a vállalatok és az ipar cselekvőképességében látja a megoldás kulcsát. Ahogy a fogyasztási és termelési, valamint közlekedési szokásainkkal előidéztük ezt az állapotot, úgy képesek vagyunk kedvező irányba fordítani a változást. A kormányzati és az egyéni cselekvések létfontosságúak az éghajlatváltozás kezelésében, de a vállalatoknak és azok vezetőinek a mai világban kifejtett befolyással és hatalommal még nagyobb szerepet tulajdonít Méhes Martina ügyvezető és szakmai igazgató. Ők képesek arra, hogy ösztönözzék a politikai változásokat, alakítsák a fogyasztói szokásokat, és gyorsan válaszoljanak az éghajlatváltozás szükségleteire. A hatékony fellépéshez elengedhetetlen, hogy a nagyszabású megoldások megszervezésére összpontosítsunk – egyéni-, közösségi-, nemzeti- és világszinten egyszerre szükséges tudatosan cselekednünk és felelősséget vállalnunk - véli.

A folyamat Magyarországon is növeli az éghajlati szélsőségek, így például az élelmiszer-ellátási gondok esélyét - tette hozzá Ürge-Vorsatz Diana. Hangsúlyozta az épületszigetelés jelentőségét, például a csok vagy az épületfelújítási támogatás kapcsán. Szükségesnek látja, hogy a közvélemény támogassa a politikusokat a döntésekben. Fontosnak tartja a jobbmódúak példamutatását, valamint a légkondicionálás, az autós közlekedés és a vöröshús-fogyasztás lehetőség szerinti kiváltását. A EU-tól a most 55 százalékra megnövelt 1990-es alapú 2030-as szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési célt is kevesli. A fejlődő államok esetén ugyanakkor megengedhetőnek tartja a kevesebb megszorítást.

Kérdésünkre a szakember elvetette azokat az elképzeléseket, hogy a húsbavágó feladatokra valamiféle világszervezet vagy bíróság kötelezhetné az államokat. Szerinte az új eljárásokba vetett remény is hiú. Bár egyre kevesebb eséllyel, de az IPCC-jelentés is lát még esélyt arra, hogy a ma ismert, bevett megoldásokkal megálljon a hőmérséklet-emelkedés másfél fokon. Ehhez viszont azonnali, rendszerszintű változásokat sürgetett. Az objektív klímajelentések közzétételét nem hátráltathatja az általuk kiváltott esetleges társadalmi szorongás - fogalmazott kérdésünkre. Szintén felvetésünkre közölte: az IPCC a hőmérséklet-elérési cél szempontjából számol atomenergiát alkalmazó és azt nélkülöző forgatókönyvekkel egyaránt. Miként az eddigi IPCC-jelentések is alapvető lökést adtak a kormányok elköteleződésének növeléséhez, addig a mostani jelentés is ehhez szolgálhat kiindulópontul - vélekedett.

Orbánék terelnek, trükköznek és vádaskodnakA kormány jelen formájában nem kívánja megszavazni az Európai Unió Fit for 55 nevű, 55 százalékra növelt szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési célját - közölte a legutóbbi kormányinfón Gulyás Gergely miniszter. A közelmúltban ennek kapcsán a független Szél Bernadett és a párbeszédes Kocsis-Cake Olivio is írásban érdeklődött az Orbán-kormány éghajlatváltozás-csökkentési törekvései felől. Schanda Tamástól, az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkárától ez esetben sem tellett több kitérő, illetve az ellenzéket támadó válasznál. Ezekben megerősítette a "teremtett világ" értékeinek megőrzése melletti elkötelezettségüket, és hogy nem szavakban, hanem tettekben lépnének fel. Magyarország törvényben vállalt kötelezettséget a 2050-es klímasemlegességre és a 2030-as, 40 százalékos szén-dioxid-kibocsátás-csökkentésre. Mindkét válaszában felhánytorgatja, hogy ezt az ellenzék nem szavazta meg. (Ehhez egyébként az vezetett, hogy a szavazás előtt a Fidesz-KDNP a saját elképzeléseikre cserélte le az eredetileg ellenzéki indítványt.) Felhívja a figyelmet, hogy míg Magyarország ebből eddig - 1990-hez viszonyítva - 32 százalékot ért el, addig több, a klímavédelem fontosságát hangsúlyozó tagállamban még nőtt is a szennyezés mértéke. A célokhoz többek között faültetéssel, naperőművekkel és elektromos autózás elterjesztésével járulnának hozzá. Schanda Tamás az uniós klímatervvel kapcsolatos elutasításukat azzal indokolja, hogy az átállás pénzügyi terheit nem a magyar családoknak, hanem a klímarombolóknak kell viselniük. Szél Bernadett azon kérdésére, hogy a kormány pontosan miként hárítná a költségeket a "nagy szennyező vállalatokra", az államtitkár nem válaszolt. Az Európai Bizottság a célkitűzések elfogadása során nem végzett átfogó, az érintett ágazatokra lebontott elemzést arról, hogy a célok megvalósítása milyen intézkedéseket igényel, milyen költségekkel jár, és azokat ki fogja viselni - írja Schanda Tamás. Az új uniós javaslatcsomag a lakossági energiaárak emelkedését eredményezheti, így veszélyeztetheti a rezsicsökkentés eredményeit. A klimavédelem költségeit így az emberekre, a családokra hárítaná. A magyar kormány ebben a fontos kérdésben is kikéri a magyarok véleményét a nemzeti konzultációban - zárja sorait az államtitkár. Tegnap kikértük az ITM véleményét a friss IPCC-jelentés kapcsán, de lapzártánkig szokás szerint nem érkezett válasz.

Már júniusban is több volt a turista, mint tavaly, de a járvány előtti szinthez képest még sokkal kevesebb volt a vendég. Júliusban sokat javult a helyzet.