Ilyen változásra százezer éve akadt példa: rohanunk a klímakatasztrófába

Eddig lényegében nem gyakoroltak kedvező hatást a éghajlatváltozás elleni intézkedések az ENSZ égisze alatt működő szakmai szervezet tegnapi jelentése szerint. Erőteljesebb kormánydöntéseket várnak.

Nem fest túl rózsás képet a klímafront jelen állásáról az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) első munkacsoportjának tegnap nyilvánosságra hozott hatodik értékelő jelentése. Az ENSZ égisze alatt működő, 33 éves szervezet utoljára hét éve közölt hasonló, átfogó elemzést. Első munkacsoportjuk a klímaváltozás természettudományos okait és az ezzel kapcsolatos legfrissebb tudományos eredményeket teszi közzé - az összes tagállam jóváhagyását követően. A második munkacsoport az alkalmazkodással és a hatásokkal, a harmadik pedig a mérséklési lehetőségekkel foglalkozik. A hatodik jelentés ez utóbbi két részét a koronavírus miatt csak - a cselekvés szempontjából központi jelentőségű - októberi, 26. glasgow-i klímakonferencia után hozzák nyilvánosságra - közölte a Másfélfok.hu nevű környezetvédő oldal tegnapi, online eseményén Ürge-Vorsatz Diana fizikus, az IPCC harmadik munkacsoportja, valamint az IPCC mintájára alakult Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület (HuPCC) alelnöke, a CEU professzora.

Bár a több tízezer tanulmányt összegző, tegnapi IPCC-jelentés számos folyamatot az eddigieknél jóval részletesebben mutat be, a legszomorúbb tanulsága, hogy leginkább korábbi észrevételeit ismétli, sőt az éghajlatváltozáshoz vezető folyamatok további romlásáról számol be. Az anyag megerősíti: az egyre több időjárási szélsőséghez, szárazsághoz, tüzekhez, özönvízszerű esőzésekhez, áradásokhoz vezető éghajlatváltozás oka egyértelműen az emberi tevékenység. A folyamat immár a Föld minden zugát érinti. Számos változás már nem fordítható vissza. Ilyen a nagy természeti katasztrófák társadalmi hatása, a fajok kihalása, avagy a sarkkörök olvadása és így a tengerszint-emelkedés. Kétmillió éve nem voltak ilyen savas kémhatásúak az óceánok, ami kiemelten veszélyezteti a korallokat.

A folyamatok egy része lassítható vagy le is fékezhető. Ehhez egyértelműen az üvegházhatású gázok - például a szén-dioxid vagy a metán - kibocsátásának megszüntetése szükséges, a csökkentés nem elegendő. Ez ugyanakkor az emberi szervezetre közvetlenül is káros légszennyezést is mérsékli. Az IPCC ábrája szerint, míg a Föld átlaghőmérséklete időszámításunk kezdetétől az ipari forradalomig néhány tized-fokot még csökkent is, 1850 (de leginkább 1950) óta ugrásszerűen egy fok fölé nőtt. Ilyen változásra százezer éve akadt példa. Az emberi hatások nélkül ez nem történt volna meg.

A légkörben 2019-ben több volt a szén-dioxid, mint az elmúlt 2 millió évben bármikor. Mennyisége idén soha nem látott szintre emelkedhet. A metán és a nitrogén-dioxid esetében ugyanez az érték 800 ezer év. A szárazság főképp Magyarországtól délre, a bolygó kivándorlással sújtott térségeiben fokozódhat.

Az IPCC fő vizsgálati szempontja - amiként abban a kormányok öt éve Párizsban megállapodtak -, hogy a bolygó átlagos hőmérséklete ne nőjön az ipari forradalom kezdetéhez képest másfél Celsius-fok fölé. Ehhez képest az IPCC öt forgatókönyv alapján arra jutott, hogy a felmelegedés 2100-ra akár 5,7 Celsius-fokra is felfuthat. Ezek közül csupán egyetlen számol azzal a "derűlátó" eshetőséggel, hogy 2100-ra nem lesz 1850-hez képest magasabb a hőmérséklet 1,4 fokkal.

Ürge-Vorsatz Diana szerint 2040-re átléphetjük a másfél, 2050-re pedig akár a 2 Celsius-fokot is. (A mostani átlaghőmérséklet körülbelül 1,1 Celsius-fokkal magasabb az ipari forradalom kezdetéhez képest.) Két fokos felmelegedés esetén az eddig 50 évente előforduló hőhullámok esélye 14-szereződik, 4 fokos melegedés esetén pedig 40-szeresére nő. A jelentés alaposan kivesézi az esetleges természeti "billenőpontok" - mint a jégtakaró elolvadásának vagy a Golf-áramlat megszűnésének - hatásait. A jelentés nem fűz túl sok reményt a szén-dioxid-megkötő eljárások nagyarányú hatásához és kockázatosnak nevezi az éghajlat-befolyásolási elképzeléseket is.

A folyamat Magyarországon is növeli az éghajlati szélsőségek, így például az élelmiszer-ellátási gondok esélyét - tette hozzá Ürge-Vorsatz Diana. Hangsúlyozta az épületszigetelés jelentőségét, például a csok vagy az épületfelújítási támogatás kapcsán. Szükségesnek látja, hogy a közvélemény támogassa a politikusokat a döntésekben. Fontosnak tartja a jobbmódúak példamutatását, valamint a légkondicionálás, az autós közlekedés és a vöröshús-fogyasztás lehetőség szerinti kiváltását. A EU-tól a most 55 százalékra megnövelt 1990-es alapú 2030-as szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési célt is kevesli. A fejlődő államok esetén ugyanakkor megengedhetőnek tartja a kevesebb megszorítást.

Kérdésünkre a szakember elvetette azokat az elképzeléseket, hogy a húsbavágó feladatokra valamiféle világszervezet vagy bíróság kötelezhetné az államokat. Szerinte az új eljárásokba vetett remény is hiú. Bár egyre kevesebb eséllyel, de az IPCC-jelentés is lát még esélyt arra, hogy a ma ismert, bevett megoldásokkal megálljon a hőmérséklet-emelkedés másfél fokon. Ehhez viszont azonnali, rendszerszintű változásokat sürgetett. Az objektív klímajelentések közzétételét nem hátráltathatja az általuk kiváltott esetleges társadalmi szorongás - fogalmazott kérdésünkre. Szintén felvetésünkre közölte: az IPCC a hőmérséklet-elérési cél szempontjából számol atomenergiát alkalmazó és azt nélkülöző forgatókönyvekkel egyaránt. Miként az eddigi IPCC-jelentések is alapvető lökést adtak a kormányok elköteleződésének növeléséhez, addig a mostani jelentés is ehhez szolgálhat kiindulópontul - vélekedett.