Éledezik a hazai turizmus

Már júniusban is több volt a turista, mint tavaly, de a járvány előtti szinthez képest még sokkal kevesebb volt a vendég. Júliusban sokat javult a helyzet.

Bár tavalyhoz képest jóval több vendég szállt meg az idei első nyári hónapban a hazai szállodákban, panziókban és kempingekben, a pandémia előtti nyárhoz képest még mindig jelentős az elmaradás – derül ki a KSH hétfőn közölt júniusi adataiból. Eszerint a kereskedelemi szálláshelyeken a belföldi vendégek másfélszerannyi éjszakát töltöttek el, mint tavaly, ugyanakkor még mindig harmadával kevesebbet, mint 2019 júniusában.

Tavalyhoz képest 42 százalékkal több, összesen 444 ezer magyar nyaralt belföldön az idén júniusban, ők együttvéve több mint 1,1 millió vendégéjszakát foglaltak le valamelyik hazai kereskedelmi szálláshelyen. Az éjszakák kétharmadát szállodákban töltötték el, ahol a növekedés így több mint másfélszeres volt. A panziókban 18, a kempingekben 27 százalékkal több éjszakát regisztráltak. A legnépszerűbb turisztikai régió a Balaton volt, ahol a belföldi vendégéjszakák harmadát töltötték el a turisták.

A tavalyi lenullázódáshoz képest a külföldi turisták is kétszerannyi vendégéjszakára érkeztek Magyarországra a nyár első hónapjában, ám a pandémia előtti júniushoz képest még mindig óriási, 85 százalékos a visszaesés. A szálláshelyeken összességében 84 ezer külföldi turista fordult meg, akik összesen 222 ezer vendégéjszakát töltöttek el Magyarországon. Javarészt ők is a szállodákban foglaltak helyet maguknak, így az ott eltöltött éjszakák száma közel két és félszeresére bővült 2020 júniusához képest. A növekedés Budapesten több mint hatszoros volt.

Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója a Kossuth Rádiónak ugyanakkor vasárnap már a júliusi adatokról is beszámolt. Kijelentette: a belföldi turizmus helyreállt és a külföldi vendégek is érkeznek, bár lassabban. Júliusban ugyanis az MTÜ adatai szerint már 5,5 millió vendégéjszakát töltöttek el Magyarországon, ami 17 százalékkal magasabb az időszak korábbi rekordjánál. A balatoni szálláshelyeken pedig júniusban mintegy 10, júliusban 25,5 milliárd forintot költöttek el a vendégek.

Az MTÜ a tavalyi nyári szezon kapcsán is rendre magasabb – egyenesen történelminek nevezett - számokat közölt a hazai turizmusról, mint a KSH. Ennek oka, hogy a KSH csak a kereskedelmi szálláshelyekről számol be, az úgynevezett magán- és egyéb szálláshelyekre érkezők ezen statisztikában nem látszanak. Márpedig a koronavírus nem csupán visszavetette a turizmust, hanem jelentősen át is rendezte a nyaralási szokásokat. Így például a nagylétszámú szállodák helyett a vendégek nagy része a kisebb magánszálláshelyeket választotta tavaly. Vélhetően az idén is sokaknak esett még a választása ezekre a biztonságosabbnak ítélt szálláshelyekre. Ezekről a KSH ugyan nem, de az MTÜ nyilvántartást vezet a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatai alapján: ide ugyanis az összes turisztikai szolgáltatónak be kell küldenie az adatokat a náluk vendégeskedőkről.

A júliusi adatok ugyanakkor nem csak az eltérő számítás miatt lehettek sokkal magasabbak, hanem azért is – mint arra Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője rámutatott -, mert akkor már nem kellett védettségi igazolvány a szállásfoglaláshoz. Hozzátette: egyes sportrendezvények – a labdarúgó Európa Bajnokség, a Forma1 - már jelentősebb számú külföldi vendéget is vonzottak, csakúgy, mint az őszre tervezett Eucharisztikus Világkongresszus és vadászati világkiállítás. Az elmaradó tömegfesztiválok azonban továbbra is jelentős kiesést okoznak.