Még drágább az életünk

Júliusban 4,6 százalékkal voltak magasabbak az árak mint egy évvel korábban – és ez hatalmas meglepetés, jó értelemben. Az elemzők öt százaléknál is izmosabb inflációt vártak. Azonban hiába van többé-kevésbé rendbe az általános pénzromlási mutató, az átlagember foghatja a fejét.

A májusi és júniusi 5 százalékot meghaladó 12 havi infláció mértéke júliusban 4,6 százalékra szelídült a KSH adatsora szerint. És ez egy kellemes meglepetés, mivel az elemzők arra számítottak, hogy júliusban sem lassul a pénzromlás tempója. Csakhogy ez egy időszakos örömhír, ősszel újabb árhullám jön. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs várakozásai szerint idén nem is látunk majd négy százalék alatti mutatót, annak ellenére sem, noha az intézmény szorgalmasan emeli a jegybanki kamatot.

Ünneplésre egyébként azért sincs ok, mert a magyar mutató a második legdurvább az Európai Unióban, ami arra utal, hogy a infláció okait nem csak a gazdaság döcögös újraindulásban kell keresni, hanem érdemes a belső gazdasági okokat is nézni. Júliusban az eurózónában az árak 2,2 százalékkal emelkedtek (a leggyorsabban Észtországban, ahol a pénzromlás mértéke 4,9 százalékos volt az Eurostat adatai szerint.)

Egy év alatt az élelmiszerek ára 3,1 százalékkal nőtt, egyes alapvető cikkek azonban sokkal markánsabban drágultak. Az étolajéért 27,5 a margarinért 8, a baromfihúsért 7,7, a büféárukért 7,3, a lisztért 7,2 százalékkal kérnek többet. A munkahelyi étkezés átlagos 8,4 százalékkal kerül többe, míg az éttermi fogyasztás 6,2 százalékkal drágult.

A szeszes italokat, dohányárukat átlagosan 11,1 vesztegetik többért (ezen belül a dohányáruk 18,1 százalékkal drágultak). A tartós fogyasztási cikkekért 3,8 százalékkal kellett többet fizetni. A kategórián belül leginkább a a szobabútorok ára szállt el 10,7 százalékkal, a konyhai és egyéb berendezések 8,4 százalékkal kerülnek többe. (A lakás állagának javításához, karbantartásához szükséges cikkek ára 11,9 százalékkal lett magasabb.)

Persze az autóárak is kikerekedtek: az új személygépkocsik esetében 7,5 százalékkal vaskosabb a számla. Ezzel párhuzamosan kilőttek az üzemanyagárak, átlagosan 19,8 százalékkal.

A szolgáltatások 2,9 százalékkal kerülnek átlagosan többe. A mesteremberek szépen keresnek: a lakásjavítás és -karbantartás különböző műveletei mintegy 11,3 százalékkal durvultak. A turizmus pedig áremeléssel kompenzálja (legalábbis részben) a járvány alatti pangást: az üdülési szolgáltatások 7,6 százalékkal drágultak.

Az előző hónaphoz mérten az árak fél százalékkal emelkedtek - az élelmiszerárak annyival se, ez annak tudható be, hogy itt a szezon, és sok az idényáras portéka.

Suppan Gergely a Takarékbank vezető elemzője szerint az, hogy az infláció 4,6 százalékra csökkent, döntően annak köszönhető, hogy az üzemanyagok és szolgáltatások ára egy évvel ezelőtt igen magas voltak, illetve annak, hogy az élelmiszerárak növekedési üteme is alatta maradt a várakozásoknak. Az enyhülő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció 3,5 százalékra lassult - tette hozzá.

Az elemző szerint az infláció enyhülése ellenére szükséges volt a jegybanki kamatemelési ciklus elindítása, ráadásul még számos felfelé mutató kockázatot van. Ilyen a nyersanyagárak másodkörös hatása (értsd: drágulása); az újranyitás miatt felrobbanó kereslet, amit a kínálat lassabban tud követni; a munkaerőhiány miatt várhatóan érdemben megugró bérszint.

Az elemző szerint az inflációban ugyanakkor hangsúlyosan jelen vannak egyszeri tényezők is, mint a dohánytermékek jövedéki adóemelése, ami önmagában 1,2 százalékponttal növeli az inflációt, az idei év végétől jövő áprilisig pedig két lépésben ugyanennyivel lassítja is a pénzromlás ütemét, ezért a jövő év közepére már visszatérhet az infláció a 3 százalékos jegybanki cél közelébe. Ugyanígy egyszeri tétel az üzemanyagárak tavaly április-májusi extrém alacsony bázisa.

A következő hónapokban 5 százalék közelében maradhat az infláció, éves átlagban 4,6 százalékra lehet számítani a tavalyi 3,3 százalékot követően, míg jövőre 3,2 százalékra mérséklődhet a fogyasztó árak emelkedése.