lehallgatás;Publicus;

Publicus: Még a fideszesek nagy többsége is helyteleníti a megfigyeléseket

Pártállástól függetlenül biztos a magyarok fele abban, hogy politikai okokból figyelnek meg kormánykritikus embereket.

Bár a Pegasus-botrány nehezen magyarázható el tőmondatokban, a magyar lakosság nagy többsége – 74 százaléka – hallott arról, hogy egy izraeli kémprogram segítségével kormánykritikus újságírókat, közéleti szereplőket és üzletembereket figyeltek meg hazánkban is – derült ki a Publicus Intézet július végi, Népszava számára készített felméréséből.

Nem meglepő módon a Fidesz–KDNP támogatói között akadnak bőven olyanok is, akik nem hallottak a megfigyelési ügyről.

A kormánypárti médiában mindent megtettek azért, hogy bagatellizálják az ügyet, de még így is 68 százalékuk értesült a botrányról. Az ellenzéki pártok hívei közül – bár egyes elemzők szerint a kormányváltást akaró pártok többet is kihozhattak volna a kabinetre rá­égő botrányból – gyakorlatilag szinte mindenkihez eljutott a nyári politikai uborkaszezon legnagyobb port felkavaró híre. Kimagasló a DK-sok értesültsége, náluk 94 százalékos ez az arány, a jobbikosok a legtájékozatlanabbak, de még róluk is elmondható, hogy nagy arányban (76 százalék) hallottak a kémprogramról.  

Az életkori adatok megint azt igazolják, hogy a fiatalabbakat nehéz közéleti témákkal elérni: a ­18–29 éves korosztály alig 59 százaléka tudja, mi az a Pegasus, viszont az időseknél kiugró, 90 százalékos ez az arány.

A magyar társadalom csaknem fele – pártállástól függetlenül – biztos abban, hogy hazánkban politikai okokból figyelnek meg kormánykritikus embereket. Ha figyelembe vesszük azt is, hányan válaszolták a kérdezőbiztosoknak azt, hogy „csak” elképzelhetőnek tartják, hogy ilyesmire vetemedik a kabinet, akkor már 70 százalék jön ki.

Figyelemre méltó adat, hogy a fideszesek 71 százaléka szerint semmiképp nem elfogadható, hogy kormánykritikus személyeket figyeljenek meg. Ugyanakkor az Orbán Viktor iránti lojalitásuk kikezdhetetlen: csupán 7 százalékuk véli úgy, a miniszterelnöknek le kell mondania, ha kiderül, hogy köze van kormányának a megfigyelési botrányhoz.  

Viszont az már meglepőbb, hogy a kormánypárti szimpatizánsok 43 százaléka úgy vélekedik, mennie kell annak a miniszternek, aki alá az adatokat gyűjtő szervezet tartozik.

Az ellenzéki szavazók nagy többségénél fel sem vetődik, hogy a kabinet ne lenne „sáros”: a DK-sok 96 százaléka biztos benne, hogy a kormány kezdeményezte a megfigyeléseket, de még a „legjóhiszeműbb” ellenzéki párt, a Jobbik szimpatizánsainak 67 százaléka is ezen a véleményen van.

A kutatásból kiderült, hogy a megkérdezettek elsöprő többsége, 83 százaléka azt tartaná helyesnek, ha szigorúan szabályoznák a lehallgatás feltételeit, és úgy vélik, jobb lenne, ha nem egy ember döntésén múlna. Mint ismert, a mostani törvények szerint lényegében bárki megfigyelhető a Varga Judit tárcavezető által kiadott engedéllyel. Ezzel még a fideszesek sem tudnak azonosulni, ugyanis csak 17 százalékuk tartja ezt elfogadhatónak.

Egyre jobban figyelnekFelpörgette a kormányzat az állampolgárok megfigyelését. Varga Judit igazságügyi miniszter július 19-ig 928 titkosszolgálati kérelmet engedélyezett – derült ki a hvg.hu közérdekű adatigényléséből. Varga tavaly összesen 1285-ször szignózott ilyen dokumentumot, idén akár 1700-ig is elmehet, ha a következő hónapokban is ilyen gyakran nyúl ehhez az eszközhöz. Sokat mondó adat az is, hogy tavaly napi három volt a megadott hozzájárulások átlagos száma, most öt körül van. A 168 óra még májusban írt arról, hogy az utóbbi években egyre több ilyen engedélyt adtak ki, igaz, a koronavírus-járvány első évében, 2020-ban visszaesett a nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtések száma. 2015-ben 1038, 2016-ban 1151, 2017-ben pedig már 1256 engedélyt adtak ki, majd 2019-ben 1340-re ugrott a számuk.
„Hatályos” törvények szerintAz ügyészség Pegasus szoftvert nem vásárolt, azt az ügyészség szervezeti egységei nem használták – válaszolta a Legfőbb Ügyészség a DK alelnökének. Vadai Ágnes írásbeli kérdésére csak a Polt Péter vezette szervezet reagált egyértelműen, a Külügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Miniszterelnökség csupán annyit írt, hogy „a magyar kormányszervek a hatályos törvények szerint járnak el”.