Hetedik hete ostorozza töretlen lendülettel a kormány szócsövének tekintett Magyar Nemzet hasábjain - kit mást, mint - magát a kormányt Matolcsy György. Cikksorozatának rezüméje (az ezt megelőző, Növekedés-beli írásaival egyetemben), hogy Orbán Viktor vezérletével a miniszterek gazdasági tekintetben mindent elrontottak, amibe csak belefogtak.
Bár nem ártana tudni, hogy mi váltotta ki a főbankár korábban szunnyadó indulatait, ehhez kevés támpontot találunk; bírálatának hangneme viszont egyre keményebbre vált. S míg korábban a kérlelhetetlen növekedéspártiság szobrát lehetett volna róla megmintázni, manapság - a katonai példázatok alkalmazásában még mindig Orbán Viktort követve - már azt állítja, hogy a 2020-as évtizedben "kritikus szakaszába lép az »új harmincéves háború«". S ha valaki netán kevesellné ezt a három évtizedet, Matolcsy György gondoskodik arról, hogy az se csalódjon, mert közben beléptünk "a gazdaságtörténet új »ötvenéves« és »nyolcvanéves« szakaszaiba is. (...) Egyre nagyobb egy új és erős pénzügyi válság valószínűsége a világgazdaságban."
Ennek a prognózisnak a beválását eldönti majd az idő. A jegybank elnöke viszont visszavett a trianoni emlékévben tett megállapításából: "Egyrészt igaz, hogy 2010 és 2019 között a magyar gazdaság a Trianon utáni száz év legsikeresebb időszakát teljesítette. Másrészt azonban az is helytálló, hogy a történelmi siker ellenére 2019 végére nem értük el az 1936-os történelmi csúcspontot, amikor a Trianon utáni Magyarország a legközelebb volt Nyugat-Európa fejlettségéhez." Ami Matolcsy György állítását illeti a dicsőséges 1936-os évvel kapcsolatosan, az igazságot alighanem jobban tükrözi egy kiváló gazdaságtörténészünk megállapítása, miszerint "1935-1936-ra Németország vált a legfontosabb kereskedelmi partnerünkké. A külkereskedelem nagyságrendje és áruösszetétele lényegében azt tükrözte, hogy a magyar gazdaság fokozatosan alárendelődött a német gazdaság igényeinek. Magyarország rövid idő alatt »beilleszkedett« a német gazdasági munkamegosztás rendszerébe, és gazdasági tekintetben a »német élettér« szerves részévé vált." Magyarán annyi történt, hogy a háborúra készülő hitleri Németország konjunktúrájának egy kis szeletkéjéből mi is részesedtünk.
Visszatérvén napjainkba, Matolcsy szerint a mostani "történelmi sikerünk" kisiklatói "az állami működés hiányosságai, kiemelten a kormányzati működés gyengeségei. (...) Nálunk az eddigi – versenytársainkkal összehasonlítva – közepes gazdasági teljesítmény egy közepes kormányzati teljesítményből eredt ebben az évtizedben. Megfordítva, azért volt csak közepes a magyar felzárkózási teljesítmény, mert az állami működés hatékonysága közepes volt." Ha a jegybankelnök így halad, eljuthat odáig, hogy a kormány gazdasági teljesítményét gyengének ítéli meg. Ezúttal a szokásos, nagyjainkhoz köthető idézete helyett egy ismeretlentől származóval kell beérnünk: „Minden, amit félszívvel kezdünk el, a végén csak félkész marad.” Türelmetlenül várjuk, hogy a Matolcsy-féle bírálatzuhatag egésszé vélik-e.