oltás;Pfizer;kiberbűnözés;hekkertámadás;

Mitikus hekkerek nyomában

Több hónap után sem jutott olyan nyomra a rendőrség, amely igazolná, hogy túlterheléses támadás okozta az oltásregisztrációs honlap összeomlását.

Három és fél hónap alatt sem derítette ki a rendőrség, hogy kik okozták a magyar oltásregisztrációs honlap összeomlását. Az egyenruhások sokadik érdeklődésünkre most is csak annyit válaszoltak, hogy az ügyben a „Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Kiberbűnözés Elleni Főosztálya folytat eljárást. A nyomozás érdekeire tekintettel a rendőrség bővebb tájékoztatást nem ad.”

Emlékeztetőül: április 30-án Orbán Viktor miniszterelnök szokásos, pénteki rádiós szónoklatában megpendítette, hogy nemcsak keleti vakcinákra, hanem Pfizer-oltásra is lehet időpontot foglalni. A bejelentés után nemsokkal az oltásregisztrációs oldal összeomlott. A tanácstalan oltásra várók személyesen mentek a fővárosi és vidéki oltópontokhoz, hogy Pfizer-vakcinához jussanak, így óriási sorok alakultak ki a legtöbb helyen. Ezt követően az Operatív Törzs tényként közölte, hogy terheléses támadás miatt állt le az egészségügyi informatikai oldal. Később Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már finomított, annyit közölt, hogy „vizsgálat van az ügyben, nem lehet kizárni semmit.”

A magyar kabinet a koronavírus-járvány alatt hatszor hivatkozott arra, hogy nem a kormányzati IT-rendszerek hibái, hanem rejtélyes, ismeretlen hekkerek tehettek az összeomlásokról. A rendőrség lapunknak küldött válaszaiból kiolvasható, hogy bizonyos ügyekben már lezárták a nyomozást, ismeretlen eredménnyel. „A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Kiberbűnözés Elleni Főosztálya folytatott vagy folytat nyomozást. A felsorolt weboldalak kapcsán kijelenthető, hogy történt támadás” – közölték sejtelmesen korábban a Népszavával is, nem részletezve, hogy mikor és mire jutottak, ahogy azt sem: van-e gyanúsítottja a feltételezett hekkertámadásoknak.

A kormányzati szerverek ellen „túlterheléses támadást indító hekkerek” témája a Nemzetbiztonsági bizottság figyelmét is felkeltette. A jobbikos Stummer János vezette grémium szerette volna meghallgatni a kibervédelmet is ellátó titkosszolgálatok képviselőt, ám a Fidesz – sokadjára – bojkottálta a bizottsági ülést. Így a Pegasus-ügyhöz hasonlóan a szolgálatok vezetőinek nem kellett válaszolni a bizottság ellenzéki tagjainak a kérdéseire. Az LMP-s Ungár Péter mindenesetre lapunknak elmondta: ha tényleg terheléses támadás ért egy kormányzati honlapot, akkor arról értesíteni kellett volna a Nemzetbiztonsági bizottságot.

Eddig ugyanakkor egyetlen esetben sem kaptak ilyen értesítést. Szakmai forrásaink is rendre szkeptikusan fogadták a sorozatos rendszer-összeomlások utáni külső támadásról szóló kormányállításokat. Az tény, hogy „valódi” támadás esetén nem egyszerű konkrét gyanúsítottat találni, de azt utólag meg lehet állapítani, hogy az elkövetők milyen IP-címeket használtak. Így pedig be lehet határolni, hogy milyen irányból érkezett a támadás.