Az oltásellenesek táborából növelheti támogatottságát a Mi Hazánk

Az utóbbi időben a Mi Hazánk már nem csak a Jobbiktól, hanem egyre inkább a Fidesztől is igyekszik megkülönböztetni magát – véli Győri Lóránt, a Political Capital elemzője.

A Mi Hazánk az egyetlen párt, amely szerint elfogadhatatlan, hogy bizonyos munkahelyeken kötelező lesz az oltás – jelentette be Novák Előd alelnök a közelmúltban, hogy pártja Alkotmánybírósághoz fordul. A Mi Hazánk a gyerekek oltását is ellenzi. Dúró Dóra parlamenti képviselő ezzel összefüggésben azt állította, pártjához több olyan bejelentés is érkezett, amely az „oltás beadása utáni napokban-hetekben történt halálesetekről vagy súlyos tünetekről szól, ám ezt nem vizsgáltatják sem a gyógyszergyártók, sem a velük összejátszó kormány”.

– Az utóbbi időben a Mi Hazánk már nem csak a Jobbiktól, hanem egyre inkább a Fidesztől is igyekszik megkülönböztetni magát – hívta fel a figyelmet lapunknak nyilatkozva Győri Lóránt, a Political Capital geopolitikai elemzője. A szélsőjobboldali párt a „cigánybűnözés” elleni demonstrációk szervezésével továbbra is próbálja kijátszani az etnikai-rasszista kártyát, de az LMBTQ-közösség elleni fellépést például a Fidesz kisajátította a maga számára. A kormányzati kampány korlátlan erőforrásokkal zajlik, a Mi Hazánk ezen a pályán nem versenyképes.

A szélsőjobboldali pártnak új, „saját témára” volt szüksége – mondta Győri Lóránt. Márpedig a felmérések szerint a magyar társadalomban 20-25 százalék között mozog azok aránya, akik elutasítják a koronavírus elleni oltást és a járványügyi korlátozásokat.

Ilyen széles választói réteg a kis pártok számára különösen fontos tartalék. A Political Capital korábbi reprezentatív kutatása kimutatta, hogy az oltási hajlandóság itthon is szorosan összefügg a kormányba és az egészségügyi hatóságokba vetett hittel, azaz oltásellenes üzenetekkel jobban meg lehet szólítani a bizonytalan vagy kormányellenes szavazók egy részét. Az elemző hangsúlyozta: jelen állás szerint rendkívül szoros a verseny a kormánypárt és az ellenzéki tömb között, könnyen lehet, hogy az országgyűlési választáson 1-2 százalék fog dönteni. Közben – mostani támogatottságából kiindulva – a Mi Hazánknak is csak néhány százalék hiányzik a parlamenti küszöb eléréséhez. Győri Lóránt úgy látja, a pártnak reális esélye van arra, hogy ehhez elegendő szavazatot gyűjtsön az oltásellenesek táborából.

A Fidesz feltehetően azzal kalkulál, hogy a Mi Hazánk az ellenzéki összefogástól – azon belül főként a Jobbiktól – visz el támogatókat. A kormány számára ez lényegesebb kérdés, mint az, hogy a szélsőjobboldali párt bekerül-e a parlamentbe, vagy sem. A kormánymédia ezért ad nagy teret a Mi Hazánk politikusainak, a járványügyben képviselt problémás álláspontjuk ellenére is. Bonyolítja a Mi Hazánk helyzetét, hogy egy olyan új, párttá szerveződött vakcinaellenes mozgalommal is meg kell küzdenie, amely a hagyományos politikai téren kívülről érkezik – utalt a szakértő a Gődény György nevével fémjelzett Normális Élet Pártja elnevezésű formációra. Győri Lóránt szerint jól látható, hogy a mozgalom szervezői milyen szisztematikusan építkeznek tavaly tavasz óta: az úgynevezett alternatív gyógymódok hirdetése mellett átálltak oltásellenes, a járvány veszélyeit relativizáló „üzemmódra”.

A Fidesz a pandémiás helyzetben szigorította a rémhírterjesztés büntetését, nyilván azzal a céllal, hogy a számára kellemetlen egészségügyi hírek megjelenésének is gátat szabjon. A fősodorhoz tartozó médiára és a többi pártra ezzel sikerült is szájkosarat rakni, de a vakcinaellenes mozgalom szervezőit a jogszabályi szigorítás nem igazán korlátozta, ők – politikai és üzleti megfontolásból – bevállalták a kockázatot.

A társadalom egy részében erős fogékonyság mutatkozik a konteókra (összeesküvés-elméletekre), a járvány idején azonban ezt az igényt elsősorban nem a szélsőjobboldal, hanem a vakcinaellenes mozgalom elégítette ki – állapította meg Győri Lóránt. A vírustagadók kezére játszott, hogy az emberek a kormánytól sokszor nem kaptak objektív, hiteles, széles körű tájékoztatást, miközben a járványra vonatkozó szakértői tudás is meglehetősen hiányos volt jó ideig. A Fidesz uralta médiatérben, a rémhírterjesztésre vonatkozó büntetés árnyékában a szakmai álláspontokat tükröző hírek jelenléte alaposan lecsökkent a magyar nyilvánosságban, ami még jobban az alternatív magyarázatokat ontó vakcinaellenes oldalakra terelte a közönség egy részét.

A Mi Hazánk sokáig tartózkodott a konteók gyártásától és terjesztésétől, aztán felismerte, hogy – ha nem akar lemaradni a Gődény-féle vakcinaellenes mozgalom mögött – változtatnia kell a stratégiáján. Ennek jele Dúró Dóra már idézett állítása az „oltás utáni halálesetekről, a gyógyszergyártók és a kormány összejátszásáról”, ami Győri Lóránt szerint nagy valószínűséggel kimeríti a rémhírterjesztés fogalmát.