bankok;MNB;moratórium;hitel;

2021-08-14 07:30:00

Moratórium: 1,3 millió kölcsönt még mindig nem törlesztenek

Csak lassan zsugorodik a moratóriumban lévő hitelállomány, a tavaly március előtt folyósított lakossági kölcsönök felét még mindig nem fizetik.

Tavaly év vége óta mindössze 184 ezer, addig moratóriumban lévő lakossági hitelt kezdtek el újra fizetni, 1,3 millió kölcsönt viszont még mindig nem törlesztenek. A vállalati hitelek közül 20 ezer került ki december óta a moratóriumból, mintegy 40-45 ezret továbbra sem fizetnek – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) lapunk megkeresésére küldött adataiból. Bár e statisztika még a májusi állapotokat tükrözi, a bankoktól kapott visszajelzéseink alapján az ügyfelek a nyári hónapokban sem kezdtek el tömegével kilépni a moratóriumból, a nemfizető ügyfelek száma csak apránként zsugorodik.

A jegybanki adatok szerint a teljes lakossági hitelállomány 35, a vállalati kölcsönök 22 százalékát - ez együttvéve mintegy 4900 milliárd forint – nem törlesztik. Tavaly decemberhez képest – amikor az eredetileg meghirdetett moratórium lejárt volna – ez javulásnak tűnhet, hiszen akkor a lakosági hitelek 43, a vállalati hitelek 29 százaléka volt moratóriumban. A csökkenésnek azonban főként statisztikai okai vannak, hiszen idővel egyre több olyan hitelt folyósítanak a bankok, amelyekre nem vonatkozik a moratórium.

A moratóriumra ténylegesen jogosultak körében jóval nagyobb a nemfizetők aránya: a tavaly március 18. előtt folyósított lakossági hitelállomány 49, a vállalati hitelállomány 35 százaléka van még mindig moratóriumban. Ez pedig tavaly év végéhez képest mindössze 3-5 százalékos változás: akkor a moratóriumra jogosult lakossági kölcsönök 52, a vállalati hitelek 40 százalékát nem fizették.

Azok nagy többsége tehát, aki a tavaly tavaszi induláskor élt a moratórium lehetőségével, az elmúlt másfél évben végig benne is ragadt, hiszen az ügyfelek 40-50 százaléka már akkor kilépett. Bár a moratóriumot bármikor ott lehet hagyni, és újra is lehet kérni, az ismét fizetők száma csak lassan növekszik. Májusban 1,2 millió lakossági ügyfél és 25-30 ezer cég még mindig nem törlesztett.

Ahogyan a CIB Bank írta megkeresésünkre: tömeges kilépés moratórium bevezetését közvetlenül követő időszakban volt tapasztalható, azóta sokkal kisebb arányban jeleznek ilyen szándékot az ügyfelek. Tavaly év vége óta a lakossági és vállalati hitelszerződések 7 százaléka lépett ki a moratóriumból, azaz havonta körülbelül 1 százalékkal csökken az érintett portfolió. A CIB Bank lakossági ügyfeleinek harmada, a kisvállalati ügyfelek fele, a vállalati ügyfelek kevesebb, mint negyede van még moratóriumban valamely hitelszerződésével. Az OTP Banknál sem tapasztaltak az elmúlt időszakban a moratóriummal kapcsolatban nagyobb számú ügyfélérdeklődést, a lakossági hitelállomány 39, a vállalati hitelek 15 százalékát nem fizetik jelenleg.

A K&H Banknál tavaly decemberben még a teljes hitelállomány 27 százaléka volt moratóriumban, jelenleg már csak a 19 százaléka. A csökkenés oka alapvetően az, hogy az újonnan kihelyezett hitelek nem lehetnek moratóriumban – hívták fel a figyelmet. Az ügyfelek egy része ugyanakkor kilépett, illetve végtörlesztett, így a moratóriumra jogosult hitelek körében jelenleg 26 százalék – a lakossági szegmensben 28, a vállalati körben 24 százalék - a nemfizetők aránya. A Budapest Banknál a lakossági szegmensben a moratóriumra jogosult ügyfelek mintegy fele, a vállalati körben mintegy harmada még mindig nem törleszt. Az Erste Banknál tavaly év vége óta 10-15 százalékos a kilépési arány, a lakáshitelek 24, a személyi hitelek 35, a vállalati hitelek 10 százaléka van még moratóriumban.     

MNB: akik tudnak, kezdjenek el fizetni

Bár a bankok konkrét megkeresései során az ügyfelek elenyésző száma jelezte csupán, hogy fizetési nehézségei adódnának a moratórium megszűnése esetén, a jegybank márciusi felmérése szerint a nem törlesztő ügyfelek 60 százaléka addig nem fizetné hitelét, ameddig erre lehetősége lesz. Hogy ez meddig lesz így, azt egyelőre bizonytalan. Az Orbán Viktor miniszterelnök által tavaly március közepén elrendelt általános törlesztési moratóriumot eredetileg tavaly év végén oldották volna fel, de a többszöri kormányzati hosszabbításnak köszönhetően az adósoknak szeptember végig még biztosan nem kell fizetniük. Hogy azután mi lesz, egyelőre nem tudni, a kormány mindenesetre nemzeti konzultációt indított az ügyben. Az is elképzelhető, hogy egészen a következő országgyűlési választások végéig fennmaradna a moratórium valamilyen formája.

A jegybank és a hitelintézetek többször is jelezték, hogy ezt már nemigen tudják támogatni. Az MNB most arra hívta fel a figyelmet, hogy a moratórium hosszabb távú, a jelenlegihez hasonló, széleskörű fenntartása esetén a fogyasztóvédelmi és a banki hitelkockázatok is emelkednek. A hosszabbítás ezzel párhuzamosan az értékvesztések megugrásához is vezethet, a bankok hitelezési kapacitásának ebből eredő esetleges szűkülése pedig a járványból való kilábalás ütemét is lassíthatja. Az MNB ezért kiemelten fontosnak tartja, hogy az adósok többsége mielőbb újból megkezdje hitele törlesztését, és az esetleges hosszabbítással csak azok éljenek, akik valóban rászorulnak.

A bankok adatai alapján tavaly a moratóriummal élő ügyfelek 23 százalékának csökkent 30 százalékot meghaladó mértékben a jövedelme. A jegybank szerint ugyanakkor a lakossági hitelállomány mindössze 10 százaléka tekinthető jelenleg megemelkedett hitelkockázatúnak. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a kölcsönüket ténylegesen késedelmesen fizetők ennél kevesebben lehetnek majd. A banki hitelezési vezetőkkel az elmúlt két hónapban folytatott interjúk alapján várhatóan hosszabb távon is egyszámjegyű marad a nemteljesítő hitelek aránya – szögezték le.

Erre utal az is, hogy a CIB Bank kifejezetten a moratórium utáni helyzet felmérésre indított kampánya során a megkeresett ügyfelek mindössze 2 százaléka jelezte, hogy fizetési nehézsége lesz. Az Erste Bank vezetői arról számoltak be: nem látnak romlást ügyfeleik anyagi helyzetében, sőt, inkább némi javulást tapasztalnak. A K&H Banknál jelenleg úgy látják: 10 százalék alatti azok aránya, akiknek szükségük lenne továbbra is a moratóriumra. A Budapest Bank felmérései alapján az ügyfelek anyagi helyzetét figyelembe véve a moratóriumra jogosultak kevesebb, mint 15 százalékánál indokolt a moratórium igénybevétele. A vállalati hitelek esetében pedig 10 százalék alatti ez az szám. Az OTP szerint egyelőre nehezen becsülhető, mekkora ügyfélkörnek fog gondot okozni a törlesztések újraindítása, de a pénzintézet felkészült arra, hogy a moratóriumot követően további fizetéskönnyítési lehetőségeket kínáljon nehézséggel küzdő ügyfelei számára.