Budapest;

- Esze ágában sincs kifizetni a kormánynak a budapesti tömegközlekedés normatíváját - Tarlós persze időben megkapta

A 12 milliárdos célzott támogatás benne van a 2021-es és a 2022-es költségvetési törvényben is, a kabinettehát azzal, hogy nem fizet, nem hajtja végre az Országgyűlés által elfogadott törvényt.

Az Orbán-kormány nem csupán elvonásokkal és újabb adókkal sújtja az ellenzéki vezetésű fővárosi önkormányzatot, de még a közösségi közlekedés kötelező ellátására biztosított normatívát sem fizeti ki. Erre korábban nem volt példa, természetesen a kormánypártok által támogatott Tarlós István idejében is rendre megkapták a pénzt. 

– A 12 milliárdos célzott támogatás benne van a 2021-es és a 2022-es költségvetési törvényben is, a kormány tehát azzal, hogy nem fizet, nem hajtja végre az Országgyűlés által elfogadott törvényt. Így a fővárosi önkormányzat kénytelen megelőlegezni ezt az összeget, miközben a járvány miatt a saját, illetve a cégeinek a bevételei is csökkentek – magyarázta lapunknak Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes. S ez még a jobbik eset, a városvezetésben ugyanis már felrémlett az a gondolat is, hogy ezt a pénzt is megspórolná rajtuk a Fidesz-kormány. Egyelőre ugyanis a normatíva kifizetéséhez szükséges támogatási szerződés tervezetét sem küldték meg az önkormányzatnak, márpedig ebben kellene megjelölni a fizetés ütemezését is. Kiss Ambrus több levelet is írt az ügyben a felelős Innovációs és Technológiai Minisztériumnak (ITM), de válaszra sem méltatták. (A Népszava szintén megkérdezte az ITM-t és a Pénzügyminisztériumot is, de lapzártánkig nem kaptunk választ egyik tárcától sem.)

A fővárosi önkormányzat alaphelyzetben is 106 milliárd forintot tervezett be – legnagyobb költségvetési tételként – a fővárosi közösségi közlekedés működtetésére. Ez az összeg Kiss Ambrus szerint azonban várhatóan 120 milliárd forintra kerekedik, lévén a bevételek messze elmaradnak az előző évekétől. A cég jegyár-bevétele 2021 első félévében 18 milliárd forint volt, szemben a járvány előtti utolsó „békeév” 2019 első félévében elért 34,8 milliárddal. Ráadásul az idei első féléves eredmény még a tavalyitól is elmarad 4 milliárddal.

A csökkenő bevételek miatt a fővárosi büdzséből már jóval több hiányzik a költségvetésben általános tartalékként félretett 15 milliárd forintnál. A helyzetet tovább rontja, hogy az élelmiszerárak emelkedése miatt nagyobb támogatásra van szükségük a fővárosi idősotthonoknak és a járvány alatti zárlat miatt más intézmények, például a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) és az állatkert jegyár-bevétele is jócskán megcsappant. 

A fővárosi költségvetést mindezekre tekintettel szeptemberben módosítani kell. Az biztos, hogy az önkormányzat nem tudja a járvány előtti szintre kiegészíteni a BKV-BKK jegyár-bevételét, hiszen az már most meghaladja a teljes tartalékkeretet, ráadásul az év végére még nagyobb kiesést várnak, mivel a gazdaság a vártnál lassabban indul be. Mindezeket összevetve Kiss Ambrus szerint könnyen belátható, hogy nincs miből kifizetni a kieső normatívát. Már az év eleje óta tartó megelőlegezés is komoly próbatétel.

Tíz-húsz év múlva a mostani időszakot a szabadság korának látjuk majd – mondta lapunknak adott interjújában Rab Árpád jövőkutató.