uniós pénzek;jobboldali populizmus;

Szabad szemmel: hiába szorít meg az EU, Orbán nem módosít, hisz a hatalomnál semmi sem drágább

Hogy mit ér Biden elnök demokratikus csúcsértekezlete, az jó sokára derül ki.

Süddeutsche Zeitung

A vezető német újság azt sürgeti, hogy az EU legyen kemény az autokrata magyar és lengyel kormánnyal szemben, és nagyon jó, hogy egyelőre nem utalja nekik a milliárdokat a gazdasági újjáépítési csomagból. Merthogy az Európai Bizottságnak aggályai vannak mindkét országgal kapcsolatban, hiszen hiányosságok mutatkoznak a jogállamnál és további lépések szükségesek a korrupció, az alapok elsikkasztásának megakadályozására. Csak ha már ez megvan, akkor akkor kapnak zöld jelzést a nemzeti tervek.

A határozott fellépés nagyon is helyénvaló, és igencsak esedékes. Mert nem szabad megengedni, hogy az olyan tekintélyuralmak, mint Budapest és Varsó, uniós pénzekből szilárdítsák meg hatalmukat és tömjék teli baráti oligarchák zsebét. Bíráktól, ügyészektől és független újságíróktól már nemigen kell tartaniuk, mert az igazságszolgáltatást és a sajtót javarészt megzabolázták, vagy elhallgattatták. Annál fontosabb viszont, hogy Brüsszel nagyító alá vegye a magyar elképzeléseket és ragaszkodjon a források felhasználásának szigorú felügyeletéhez.

A végén persze bizonyosan létrejön a megegyezés, és megindulnak a pénzek, remélhetőleg kellőképpen bebiztosítják az elköltésüket. De nem szabad engedékenynek lenni akkor sem, amikor a hétéves költségvetés forrásairól van szó. Pont erre szolgál az új jogállami mechanizmus. Von der Leyen bizottsági elnök azt ígéri, hogy már az ősszel beélesítik az eljárást, amivel megkésett, de még nincs túl késő.

Természetesen Orbán vagy Morawiecki az anyagi megszorítások hatására nem fog módosítani az autoriter irányvonalon. Bizonyosan sokkal többet számít a szemükben a harc a kritikus vélemények, a civil társadalom, a média és az igazságszolgáltatás ellen, mint az, hogy bizonyos szubvenciók befutnak-e, hiszen a tét a hatalom megőrzése. A botrányos magyar LMBT-törvénynek szintén nem parancsol megálljt a költségvetési szigor. Ami nem jó, de a jogszabály sajnos nem függ össze a korrupcióval.

Arra lehet felkészülni, hogy a két ország csupán annyit enged a bíróságok önállósága és az anyagi visszaélések megelőzése ügyében, ami megakadályozza, hogy a Bizottság további kifogásokat támasszon. De ha minden jól megy, akkor ez pont elég lesz arra, hogy az autokraták kegyencei ne lehessenek kőgazdagok Brüsszel és így a nyugati adófizetők pénzéből.

Washington Post

A szerkesztőségi állásfoglalás úgy értékeli: Biden jól időzített, amikor az év végére hívta össze Washingtonba a demokratikus csúcsértekezletet, igaz, a járvány miatt csupán virtuális lesz a találkozó, de jövőre meg akarják tartani a világ vezető hatalmait képviselő politikusok személyes részvételével is. A tanácskozás azért roppant időszerű, mert sokfelé válságba jutott a jogállam. Belaruszban, Kubában, Oroszországban, Kínában és másutt igen keményen lépnek fel a demokrácia híveivel szemben. Fokozódik az elnyomás, erősödik az illiberális rend.

Akiknek fontosak a demokratikus értékek, azoknak üdvözölniük kell az amerikai elnök december 9-10-ére meghirdetett kezdeményezését. A diktátorok ugyanis felbátorodtak és nem egyszerűen megtagadják saját népüktől a demokráciát, hanem másutt is aláássák a jogállamot. Megtanulták, miként lehet gazdaggá tenni kleptokrata rezsimjüket. Tudják, miként kell látszatra demokratikus választásokat tartani, kézből etetni a pártokat és a sajtót, miközben csakis saját maguk gyakorolják a hatalmat és elutasítják a valós versenyt. A jogállamot bunkósbotként forgatják, az ellenzéket „idegen ügynöknek” vagy szélsőségesnek minősítik és börtönbe vetik.

Biden azt célozta meg, hogy védekezni kell a tekintélyuralom ellen, egyidejűleg küzdeni kell a korrupcióval szemben és segíteni kell az emberi jogok tiszteletben tartását. A demokráciáknak újra fel kell fedezniük saját versenyelőnyeiket. Így azt, hogy szövetségre lépve növelni tudják saját erejüket. Továbbá sokat profitálhatnak a civilek, a tudomány és oktatás által kínált elméletekből és rugalmasságból, ami nincs meg a félelem által uralt társadalmakban.

Támogatni kell azokat, akik a frontokon harcolnak a szólás és a gyülekezés szabadságáért. Ugyanakkor elkeserítő volt látni, hogy egyes rendszerek milyen gyorsan szétverték az utcai tiltakozásokat. Viszont lelket melengető, ha pillanatok alatt 100 millióan nézik meg Navalnij filmjét Putyin titkos palotájáról. A Biden-féle csúcs feladata, hogy lendületet adjon a demokrácia védelmének, és használható tervekkel rukkoljon ki ilyen célokra.

Financial Times

Az erőteljes amerikai és európai bírálat még elég lehet, hogy Lengyelország visszakozzon az ellentmondásos TV-törvény ügyében, miközben azonban fokozza a támadást a szabad sajtó ellen – mutat rá a lap vezércikke. A Jog és Igazságosság a Lex-TVN-nel új mélypontra jutott a demokratikus normák felszámolásában. A csatorna gyakran kipellengérezi a kormányzat politikáját, és a vele szembeni fellépés nagyban emlékeztet arra, ami Magyarországon történt a populista-nacionalista Orbán Viktor alatt.

A PiS mára puszta propaganda szócsőt csinált az állami médiából. A köztulajdonban lévő olajcég segédletével vásárolt fel helyi orgánumokat. A kormányreklámok a hajlítható szerkesztőségeknek jutnak. A médiahatóság másfél éve nem képes megújítani a TVN24 sugárzási engedélyét, ami sokat mond. Ha a társaságot meg tudná venni valamelyik hatalombarát jelentkező, akkor már csupán a kis Polsat maradna meg független televíziós hírforrásként, miközben két év múlva választások lesznek.

Ám a koalíciós viták folytán a Jog és Igazságosság már nem olyan erős, mint volt. Kisebbik partnerének kiválása miatt nem könnyen tud többséget felmutatni a törvényhozásban. Népszerűsége jócskán esett az abortusztörvény hatására. Az ellenzék még széttagolt, de Tusk révén lendületet kapott.

Így egyáltalán nem tűnik véletlennek, hogy a kormány pont most igyekszik kezesebbé tenni a sajtót. Az EU és az USA azon töri a fejét, miként tudná megakadályozni, hogy Lengyelország elvesszen a liberális demokrácia számára. A nyomásgyakorlás jelenleg csak korlátozott eredménnyel járhat. De Washingtonnak folyamatosan emlékeztetnie kell a Morawiecki-kormányt, hogy ki nyújtja számára a legfontosabb biztonsági garanciákat.

Ám ha a Szenátus ellenállása dacára is átmegy a sajtójogszabály módosítása, az kihathat az ország megítélésére a külföldi befektetők szemében. Majd meglátjuk, mire megy a Discovery a tervezett perrel. De nagy csapás lenne a PiS-nek, ha a beruházók a választások közeledtével fordítanának hátat az országnak.

Foreign Policy

Krekó Péter arra figyelmeztet az amerikai szaklapban megjelent elemzésében, hogy mostanság a tekintélyelvű politikusok meglehetősen sikeresek, amikor befolyásukat a ténylegesnél nagyobbnak tüntetik fel. A Political Capital igazgatója Navalnijra hivatkozik, aki szerint a Kreml el tudta hitetni: képes manipulálni a Nyugatot, ám az már más kérdés, hogy milyen mértékben.

A geopolitikai rend átalakulóban van, a demokráciák világszerte teret vesztenek. Csak ennek érzete gyakran rosszabb, mint a tényleges helyzet. Kína és a többi autokrácia jól el tudja adni, hogy mekkora erőt jelent gazdaságilag, politikailag, katonailag. És hogy mennyire képesek beleszólni más országok ügyeibe. Függetlenül attól, hogy állításuk mennyire állja ki a valóság próbáját.

Bizonyítja ezt a világjárvány, hiszen például Oroszország nem győzte dicsérni a Szputnyik V-t, és a földkerekség megmentőjeként lépett fel, ám annyi volt odahaza a halott, hogy összeroppant alatta az egészségügyi rendszer. Ám hogy a vakcina mennyire segített a világon, az ügyben erősen túlzóak a moszkvai sikerjelentések, akárcsak Kína esetében.

De hogy a propaganda milyen eredményes, azt bizonyítja Szerbia, ahol a lakosság 40 %-a szerint Pekingből érkezett a legnagyobb támogatás. Hogyne: 56 millió eurót ígért, ebből írd és mondd: 6,6 milliót utalt át, az EU-tól viszont tavaly 1,8 milliárd érkezett. Vucsics elnök mégis Kínát ajnározta és annak ösztönzésére olyan programokat fogadott el, amelyek veszélyeztethetik az ország uniós tagságát.

Téveszmék vannak forgalomban az autokráciák katonai ütőerejéről is. A magyarok jó kétharmad úgy véli, hogy Oroszország többet költ a hadseregére, mint az Egyesült Államok vagy Kína, ám igazából utóbbi két ország javára billen a mérleg, tízszer, illetve négyszer akkora kiadással.

Az autoriter rezsimekről alkotott kép eltorzításában lényeges szerepet töltenek be a demokráciákban az elitellenes, illetve euroszkeptikus politikusok. Orbán Viktor pl. jócskán eltúlozta, hogy Magyarországnak mekkora veszteségeket okoztak az oroszellenes európai szankciók. Ezáltal jócskán felnagyította Moszkva gazdasági súlyát. Ugyanakkor a torz benyomás egyes vezetőket Oroszország és Kína felé terelhet, ami csak ráerősít arra a hitre, hogy azok mennyire jelentősek. Így ördögi kör jön létre.

A hatást úgy lehet ellensúlyozni, hogy egyfelől el kell ismerni a tekintélyuralmi befolyás veszélyeit, másfelől viszont nem szabad a szenzációhajhászás bűnébe esni. Többet kell foglalkozni az orosz és a kínai modell gyengeségeivel is. Meg kell erősíteni az emberek hitét a liberális demokráciában, különben csak nő az autokrácia kockázata. De semmiképpen sem szabad segíteni, hogy ez ilyen kormányok felfújják a saját jelentőségüket, ugyanakkor leszólják a jogállam állapotát és a tekintélyelvű felemelkedést hirdessék.