Si Ji ezredes, a kínai fegyveres erők keleti hadszíntéri parancsnokságának szóvivője szerint Peking kedden hadihajókat, tengeralattjáró-elhárító repülőgépeket és vadászgépeket küldött Tajvantól délre. Nem maradt adós a válasszal a helyi védelmi tárca sem: ""A nemzet hadserege teljes mértékben tisztában van a Tajvani-szoros térségében kialakult helyzettel, valamint az ezzel kapcsolatos tengeri és légi eseményekkel, s felkészült a különböző válaszlépésekre" - fogalmaznak közleményükben.
A hadgyakorlatra azt követően kerül sor, hogy Peking több mint egy éve fokozódó katonai aktivitást mutat Tajvan irányába. A feszültséget tovább fokozta, hogy a közelmúltban amerikai és európai hadihajók haladtak át a Dél-kínai-tenger vitatott szakaszain, illetve azok közelében. Tajvan pedig az elmúlt hetekben nagyszabású fegyvervásárlási megrendelést hozott tető alá az Egyesült Államokkal. Emellett kölcsönös megállapodást kötött Litvániával a diplomáciai képviseletek felállításáról - ez utóbbi miatt Peking visszahívta nagykövetét az európai országból, és kiutasította a litván képviselet vezetőjét Kínából.
Vang Zsen Ming tajvani védelmi szakértő szerint Tajvan bizonyos értelemben kezd hozzászokni a rendszeres gyakorlatokhoz és behatolásokhoz. "Ez egyszerre jó és rossz dolog is. Kína hadgyakorlatai nem igazán vannak hatással a helyi vezetésre, ugyanakkor a negatív hatása ott érhető tetten, hogy a rendszeresség csökkenti Taipei éberségét. Lehet, hogy pont ez a kínai hadsereg célja" - fogalmazott.
Peking úgy tartja, hogy Tajvan Kína egyik tartománya, amelyet kész akár erőszakkal is elfoglalni. Ugyanakkor az egyharmad magyarországnyi, 24 millió lakosú sziget de facto független, saját kormánya, hadserege és pénze van. Sőt, hivatalos neve továbbra is Kínai Köztársaság, jóllehet a gyakorlatban már régen feladta igényét arra, hogy voltaképpen ő lenne az "igazi" Kína.
