Efharistó. Annak, aki szokott Görögországban nyaralni, bizonyára nem idegen a szó. Görögül azt jelenti, hogy „köszönöm”. Ugyanaz a kifejezés, mint az Eucharisztia – kezdte Máté-Tóth András teológus, valláskutató. A kereszténységben az Eucharisztia a Krisztus áldozatáért való hálaadás ünnepe.
Az eucharisztikus világkongresszus katolikus rendezvény, az elsőt 1881-ben, a franciaországi Lille-ben tartották. A találkozó tehát nem tekint vissza évezredes hagyományokra, az esemény a modern katolikus világhoz kötődik – állapította meg a teológus.
A kongresszus demonstráció. Részben a katolikusok számára az Istenbe, a feltámadásba, az élő Krisztusnak a szentmisében való jelenlétébe vetett hitet hivatott demonstrálni, részben pedig a társadalom felé azt, hogy a hit képes tömegeket megmozgatni.
Máté-Tóth András elmondása szerint az eucharisztikus kongresszusok – amelyeket korábban kétévente rendeztek, 1952-től négy-ötévente tartanak – mindig „kortárs hangsúlyokat” kapnak. Az 1938-as (az utókor által „kritikus emlékezésben” részesített) budapesti kongresszust például háborús veszélytől szorongó világban rendezték. 2021-ben egészen más időket élünk ugyan, de szorongás „bőven van” ma is.
Az eucharisztikus kongresszus nem csodafegyver – jelentette ki a teológus. Attól még, hogy 1938-ban a világ katolikusai személyes vagy spirituális jelenlétükkel Budapesten imádkoztak, nem sikerült megakadályozniuk a háború kitörését. A mostani kongresszus sem fogja megszüntetni a globális felmelegedést, nem vet véget a „politikai hisztéria vírusa, vagy a tényleges vírus, a Covid-19 terjedésének sem”.
A rendezvény lényege az, hogy a szorongásra okot adó körülményekkel szemben a hívőknek módja legyen elmélyülni a hitben. Az Eucharisztia bensőséges együttlétet kínál Istennel – fogalmazott Máté-Tóth András. A kongresszuson a hívek a lehető legünnepélyesebb és legelmélyültebb keretek között fejezhetik ki vallási hódolatukat. Az Eucharisztia szentség. A szentség imádata egyrészt úgy zajlik, hogy az Eucharisztiát díszes, aranyozott monstranciában kihelyezik a templomokban vagy más, méltó helyeken. (A monstrancia az Eucharisztia ünnepélyes megmutatására szolgáló liturgikus edény.) Az emberek letérdelnek néhány perce, de akár órákra is, és elmélyülten imádkoznak: abban a hitben, hogy a materiális Eucharisztia közelsége megadja a lehetőségét az Istenhez való spirituális közelségnek.
A szentség imádatának másik formája a mise. A köznyelvben legalábbis így hívják, a megfelelőbb elnevezés „eucharisztikus lakoma” – jegyezte meg Máté-Tóth András. A szeptember 5-étől 12-éig tartó budapesti kongresszus kiemelkedő eseménye nyilvánvalóan az lesz, amikor majd a zárónapon Ferenc pápa misézik. „Szeretném azonban aláhúzni: ha igazán katolikus hívőként gondolkodunk, akkor nem a pápa teszi naggyá az Eucharisztiát, hanem az Eucharisztia teszi naggyá a pápát” – hangsúlyozta a teológus.
Régebben, de máig tartóan alapvetően az a szokás, hogy jellemzően a püspökök, a helyi egyházak képviselői mentek a pápához ad limina látogatásra. Máté-Tóth András felidézte, hogy II. János Pál volt az, aki rendszeressé tette a pápalátogatások számát, azaz az olyan eseményeket, amikor az egyházfő utazott el egy adott ország híveihez, állampolgáraihoz, közjogi méltóságaihoz. II. János Pál ezzel – felismerve, hogy az állandó üzenetek fenntartása mellett szükség van nagy médianyilvánosságot jelentő „akciókra” is – forradalmasította a kommunikációt a katolikus egyházban.
A pápalátogatásnak van olyan típusa is, amely csak egyetlen konkrét eseményen való részvételre szorítkozik. Valójában ezt „pápai jelenlétnek” nevezik, a szokványos értelemben tárgyszerűen nem is lehet pápalátogatásnak minősíteni – közölte Máté-Tóth András.
Amikor elindult a „médiahajcihő” arról, hogy Ferenc pápa találkozik-e közjogi méltóságokkal Budapesten (ha igen, kivel és hol?), akkor a kérdésnek ez a része tisztázódott. A teológus érdekesebb aspektusnak tartja, miért tulajdonítanak akkora jelentőséget egy szekularizált ország vezetői annak, hogy találkozzanak a katolikus egyházfővel.
Máté-Tóth András szerint a pápához minden vitán felül álló, abszolút értékek kötődnek. Ilyen például az erkölcs, az önzetlenség, a szeretet. Az állami vezetők a pápai vizit alkalmával azt akarják kinyilvánítani, hogy mindenfajta politikai küzdelem ellenére ezeket tekintik a legfontosabb értékeknek: függetlenül attól, hogy konkrét ügyekben mennyire vannak szinkronban az aktuális „pápai vonalvezetéssel”, vagy mennyire nem.
