Oktatás;

2021-08-18 06:40:00

Lesöprik magukról a tanárhiányt

Idén mintegy 2400 pedagógus megy nyugdíjba, de az állami iskolafenntartó nem aggódik. Pedig a tanári diplomát szerzők alig fele választja ezt a pályát.

Miközben a kormányzat rendszerint álhírekről, illetve újabban nyári baloldali "slágertémáról" beszél a szakmai és érdekvédelmi szervezetek – köztük a kormány által életre hívott Nemzeti Pedagógus Kar – szerint egyre súlyosabb a pedagógushiány. Érdemben eddig még nem sikerült eloszlatni az aggályokat.

A kérdés tisztázása érdekében szerettük volna megtudni az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi), illetve a tankerületi iskolákat fenntartó Klebelsberg Központtól (KK), országosan, valamint tankerületi szinten mennyi pedagógus álláshely van az iskolákban, s ezek közül mennyi betöltetlen, de a konkrétumokról továbbra is hallgatnak, cikkünk írásáig ezzel kapcsolatban nem kaptunk tájékoztatást.

A KK-tól annyit tudtunk meg, hogy az iskolában a következő tanév tantárgyfelosztása – amely meghatározza az ellátandó feladatokat – végleges elfogadásának határideje a tankerületi iskolák esetében szeptember 30. Továbbá idén ősszel várhatóan mintegy 2400 pedagógus megy nyugdíjba a tankerületi iskolákban, de a KK szerint az egyetemeken, főiskolákon mintegy 5-6 ezer hallgató végez és keres munkát, felvételük jelenleg is folyamatos.

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás is úgy számolt, hogy idén mintegy 2100-2400 pedagógus érheti el a nyugdíjkorhatárt, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet: ez a szám csak a 65. életévüket betöltő tanárokra vonatkozik, ebben az adatban nincs benne a nők 40 éves kedvezményes nyugdíja, ahogy azok sem, akik más okokból hagyják el a pályát, lépnek ki a rendszerből. A PSZ alelnöke szerint a tendencia növekedni fog a pedagógusok elöregedése miatt: 2022-ben a 65 éves korral nyugdíjba vonulók száma 4800 körüli lesz, 2023-ban pedig elérheti a hatezer főt is. Totyik Tamás szerint egyre nehezebb lesz betölteni a megüresedő álláshelyeket, hiszen a pedagógus diplomát szerzők alig fele választja a tanári pályát.

Megírtuk: július végén csaknem 3,5 ezer általános és középiskolai pedagógus álláshely volt meghirdetve a közszféra állásportálján, de még a tanévkezdéshez közeledve, augusztus közepén is több mint ezer nyitott álláshely volt elérhető. Az Emmi azonban nem aggódik, az ATV Híradó megkeresésére néhány napja azt írták, a tanárok létszáma egy évtizede 165-170 ezer között alakul annak ellenére, hogy a tanulólétszám csökken. Ez azonban nem teljesen igaz. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb oktatási adatai szerint éppen hogy növekedett a tanulólétszám, például a gimnáziumokban az egy pedagógusra jutó tanulók száma 10,2 főről 10,3 főre nőtt egy tanév alatt, miközben a főállású gimnáziumi pedagógusok száma csaknem azonos az előző tanévivel.

A KSH adataiból az is látszik, összességében hogyan változott a főállású pedagógusok száma minden intézménytípusban: a hivatal a 2020/2021-es tanévben 146,7 ezer olyan pedagógust tartott számon, akit főmunkaviszonyban foglalkoztatnak a köznevelésben és a szakképzésben, ami mintegy háromezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.

A szakszervezet szerint sürgős bérrendezésre lenne szükség, hogy a tanári pálya a fiatalok számára is vonzóbb legyen. A Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont, a Friedrich Ebert Stiftung budapesti irodája, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, valamint a Pedagógusok Szakszervezete napokban megjelent közös kutatása szerint a fiatal tanárok, tanítók, óvodapedagógusok küzdenek a legtöbb lakhatási gonddal: magasak a lakásárak és az albérletárak is, ezek kifizetéséhez nincs elég megtakarításuk, és nem elég magas a fizetésük.