A második negyedévben magyar állam GDP arányos adóssága 77,6 százalékra csökkent az első negyedéves 81 százalékról – közölte a Magyar Nemzeti Bank. Ürüm az örömben, hogy nem az államadósság lett kevesebb, hanem a mutató csökkent a vártnál jóval gyorsabb GDP-növekedésnek köszönhetően. A jegybank adatai szerint ugyanis 2021 júniusának végén az államháztartás bruttó konszolidált adóssága 38 326,5 milliárd forint volt, az második negyedben 233 milliárd forinttal, 2020 decemberéhez képest pedig 1098 milliárd forinttal emelkedett.
A piac azonban nem az abszolút számot, hanem a GDP-arányos mutatót nézi, és a vártnál nagyobb gazdasági növekedésnek köszönhetően gyorsabban eshet a mutató. A kormány ugyan azzal számolt, hogy a 11 éves rekordnak számító 81 százalékról az idén csak a GDP 79,9 százalékára, 2022-ben pedig 79,3 százalékra csökken, vagyis gyakorlatilag stagnál. Ezt a lassú adósságcsökkentési ütemet a kormány egy mérséklet növekedési pálya mentén rajzolta fel: idénre csak 4,3, 2022-re pedig 5,2 százalékos növekedéssel számoltak. Ezzel szemben az idei GDP-bővülés akár 7-7,5 százalékos is lehet, de jövőre is meghaladhatja az öt százalékot. Mindez gyorsabb államadósság-mutató csökkenést hozhat, hacsak a kormány nem kezd olyan további százmilliárdos kiadásokba, mint az uniós helyreállítási pénzek megelőlegezése, a közalapítványok feltőkésítése vagy épp az szja-visszatérítés.
A kormányt folyamatosan bírálatok érik a lassú költségvetési konszolidáció miatt, hol Matolcsy György jegybankelnök, hol Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke enged meg egy-egy kritikus írást, de az OECD, illetve a hitelminősítők is be-be szólnak. Varga Mihály pénzügyminiszter bírálatokra egy publicisztikában reagált, amelyben jelezte, hogy a kormány vette a jelzéseket, majd leszögezte, a magyar gazdaság a GDP 80 százalékánál magasabb rúgó adósságot már nem tudna feszültségek nélkül menedzselni, vagyis kvázi garanciát vállalt a GDP-arányos mutató csökkentésére.
Varga nem tért ki rá, de az uniós elvásások szerint az államadósságot a GDP 60 százalékára, a hazai adósságszabályok szerint pedig 50 százalékra kellene csökkenteni, ehhez a kulcs az alacsony államháztartási hiány és a gyors GDP-bővülés lenne. A jelenlegi 77,6 százalékos mutatóval ott tartunk mint 2015. III. negyedében. Az ismételt eladósodást a koronaválság miatti költségvetési költekezések okozták, ugyanis a válság előtt, 2019 végén már 65,5 százalékon is állt a mutató, karnyújtásnyira az eurózóna által elvárt 60 százaléktól.
