Súlytalan a magyar űrprogram, még a kis lépés is túl nagy a magyar űrhajósnak

Képlékenyek a hazai asztronauta-tervek, annyi biztos csupán: állandóan változik a program, mind több pénzt különítek el rá és egyre távolibb indulás időpontja.

Heteken belül elindulhat a hivatalos jelentkezési procedúra a magyar űrhajósjelölteknek – ígérte lapunknak a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM), amely szerint erről a tárca honlapján találnak majd tudnivalókat az érdeklődők. Azt követően kerestük meg a minisztériumot, hogy Szijjártó Péter miniszter nemrég újra bejelentette, hogy 45 évvel Farkas Bertalan 1980-as történelmi repülése után ismét lehet magyar űrhajós. Legutóbb arról beszélt, hogy a magyar űrhajós amerikai együttműködéssel juthat el a Nemzetközi Űrállomásra, ahol hazai fejlesztésű eszközökkel folytathat kísérletet. Szijjártó Péter úgy fogalmazott, hogy „legkésőbb 2025-ig” történhet meg a magyar részvételű űrutazás.

Tavalyelőtt is bejelentette már a miniszter az új magyar űrhajóst. Igaz, az Európai Űrügynökség (ESA) Space19+ miniszteri konferenciáján Sevillában arról beszélt, hogy az ország az orosz állami űrügynökséggel, a Roszkoszmosszal együttműködésben 2024-re küldene magyar állampolgárt a Nemzetközi Űrállomásra. Az RTL akkori kérdésére 7-10 milliárd forintra tette ennek költségét, amiről lapunk akkor azt írta, hogy komolytalannak hangzó összeg. Piaci alapon inkább a kétszeresébe kerül egy űrutazás, kivéve, ha az oroszok politikai döntés alapján „fapados” árat biztosítanak a magyar félnek, ám ilyenről nem lehetett hallani. A KKM vezetője akkor úgy látta: „Az ügy jól halad”. Külön kiemelte egyik nyilatkozatában, hogy a „kiválasztási és kiképzési munkálatokat haladéktalanul megkezdik”.

Ehhez képest egy évvel később kiderítettük, hogy ez finoman szólva sem volt igaz. Az űrhajós kiválasztása sem kezdődött el, 2020 augusztusában pedig a Roszkoszmosztól értesült a Népszava arról, hogy még kész szerződésszöveg sem volt az orosz-magyar űregyüttműködésről, csak egy tervezet, amelyet a két ország tudományos együttműködésével foglalkozó bizottság egyik albizottságában farigcsáltak. Az orosz űrügynökség válaszából az is kiderült, hogy a Szijjártó által bedobott 10 milliárdos keret valóban alulbecsült volt, a nemzetközi űrállomáson végzett kísérleti programmal együtt bőven 20 milliárdra rúghattak volna az út költségei. Azt pedig szakmai forrásaink valószínűsítették, hogy 2025-ig képtelenség kiválasztani, majd megfelelően kiképezni a magyar asztronautát. Összehasonlításul: idén tavasszal a KKM is propagálta az Európai Űrügynökség (ESA) űrhajós toborzóját, ahová május végéig lehetett jelentkezni. Előre láthatóan 2022 októberére választják ki azon szerencsés keveseket, akik 2023-ban kezdik meg alapképzésüket a németországi Kölnben található Európai Asztronauta Központban (EAC). A kiválasztás után 3-4 év, mire felkészíti a szerencsés jelölteket, azaz akik most jelentkeztek, azok legkorábban 2026-27 körül kerülhetnek ki világűrbe.

A KKM kérdéseinkre küldött mostani válaszában ismertette a fejleményeket. Eszerint az orosz és magyar szakemberek szakmai tárgyalásai alatt idén körvonalazódott, hogy egy magyar-orosz űrrepülésre legkorábban 2026-ban vagy azt követően kerülhet sor. Hozzátették: „Amikor 2019-ben Szijjártó Péter miniszter úr először beszélt egy lehetséges magyar űrhajósról, még kizárólag Oroszország volt képes embereket szállítani a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), ám időközben az Egyesült Államok újra rendelkezik embereket szállító űrhajók indításának képességével.” Tény, hogy a NASA tréning programja két éves. Igaz, ez „csak” az alapkiképzés, ezt követi a konkrét kiküldetésre, az űrben elvégzendő kísérletekre való felkészülés. Egy jövőre záruló jelentkezéssel így még összejöhet, hogy 2025-re repüljön magyar űrhajós a világűrbe.

Megkerestük a NASA-t is, hogy pontosan milyen állapotban van a magyar-amerikai űregyüttműködés, ám onnan nem kaptunk választ. A KKM leveléből kiderül, hogy

„A szakmai tárgyalásokat követően magas szintű megállapodás született, a szerződés aláírásának előkészítése jelenleg is zajlik” – írta levelében a tárca. A kérdéseinkre küldött válasz szerint „megállapodás született a program ütemezéséről, továbbá a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén elvégzendő magyar tudományos és ipari kísérletekről is.”

A napokban elfogadott kormányrendelet már valósnak tűnő, piaci alapú költségekkel számol, a kormány összességében 99 milliárd forintot ütemezett be 2024-ig a magyar űrutazásra, ebből már az idén lehívnának 4 milliárdot, aminek még csak egy része menne az űrutazás előkészítésére. Korábban az amerikai SpaceX program keretében az űrturistáknak 16 milliárd forintnyi dollárba kerül az oda-vissza út, és naponta 10-11 millió forintot számítanak fel az állomáson tartózkodásért. A Roszkoszmosz korábban alkalmanként 24-27 milliárd körüli összeget számlázott a NASA-nak a Szojuz űrhajó használatáért és a kiképzésért. – A 99 milliárdban benne van, hogy magyar űripari vállalatok és egyetemek fejleszthetnek telekommunikációs, földmegfigyelési, sugárzásmérő berendezéseket, amelyekkel a magyar űrhajós kísérleteket folytathat majd a Nemzetközi Űrállomás amerikai modulján. Az űrutazás tehát kutatási célokat szolgál majd, nem űrturizmusról van szó – summázta korábban a külügy.

Tárt karokkal várnak az oroszok is

Az orosz állami űrügynökség, a Roszkoszmosz a Népszava friss kérdéseire azt válaszolta, hogy a magyar féllel jelenleg dolgoznak a tavaly bejelentett űrutazás tartalmi részén. A magyarok már beterjesztettek egy tervezetet az űrhajósuk által végzendő tudományos feladatokról, s most párhuzamosan tárgyalnak erről, illetve az űrrepülésre való felkészülésről. Arra a kérdésünkre, miszerint Szijjártó Péter új bejelentése az amerikaiakkal való űrrepülésről vajon nem jelenti-e azt, hogy az orosz féllel megkezdett tárgyalások eddig nem hozták meg a várt eredményt, a Roszkoszmosztól azt a választ kaptuk, hogy az orosz oldalon felhalmozott tudományos-műszaki tapasztalat, a sok balesetmentes fellövés, a feladatok rendszerszemléletű megközelítése jó alapot biztosít a magyar féllel való együttműködésre, de persze a partnerek közben tárgyalhatnak az űrkutatási piac más résztvevőivel is.

A Nemzetközi Űrállomás a mostani javaslatok értelmében 2028-ig de akár 2030-ig is működhet, ám a Roszkoszmosz kész tárgyalni külföldi partnereivel más projektekről is, köztük olyanokról, amelyek nem igénylik űrhajósok részvételét, például a világűrkutatás, navigáció, kommunikáció vagy a Földnek a világűrből való tanulmányozása terén.

Az űrkutatás fokozódó „nemzetköziesedését” az is jelzi, hogy a Guardian minapi cikke szerint már 72 országnak van saját űrprogramja, köztük Indiának, Brazíliának, Japánnak, Kanadának, Dél-Koreának vagy az Egyesült Arab Emirátusoknak. Az elmúlt bő két évtizedben tizenkilenc ország 244 űrhajósa kereste föl a Nemzetközi Űrállomást – köztük a magyar származású, útjait a saját zsebéből finanszírozó Charles Simonyi kétszer is. Jövőre várhatóan elkészül a kínai Tiangong űrállomás, amelyre valószínűleg szintén hívnak majd külföldi űrhajósokat. A hagyományos űrhatalmak közben némileg új prioritásokat követnek. Oroszország Júlia Pereszild színésznő főszereplésével októberben játékfilmet forgat a világűrben, az Egyesült Államok pedig néhány éven belül színesbőrű és női űrhajóst kíván a Holdra küldeni.