Egyszerű politikai fegyver a magyar (és a lengyel) kormánypárti politikusok részéről, hogy időnként előhúzzák az unióból való kilépés gondolatát. Ez a politikai nyomásgyakorlás része, a kormány és a Fidesz „semmilyen módon nem érdekelt abban, hogy kivezesse az országot az Európai Unióból” – fogalmazott az Új Egyenlőség legfrissebb podcastjában Hegedűs Dániel politológus. (Legutóbb Kövér László beszélt arról, hogy ha most lenne népszavazás az EU-s csatlakozásról, akkor ő egészen biztosan nemmel szavazna).
A politológus szerint nincs többről szó, minthogy Kövér László üzenete fenntartotta a Fidesz soraiban meglévő látens euroszkepticizmust, és az üzenet sokkal inkább szólt az európai politikai porondnak, mint a hazai választóknak. Orbán is tudja, hogy a kilépéssel drasztikusan csökkenne a magyar kormány mozgástere, ám azt is tudja, hogy minél inkább revolverezi egy lehetséges kilépés gondolatával az uniós döntéshozókat, annál nagyobb engedményeket lehet kicsikarni a brüsszeli intézményekből.
Erre pedig szükség is van, hiszen tartósnak ígérkezik a konfliktus a kormány és az Európai Bizottság között a helyreállítási alappal kapcsolatban. Érdekes helyzet állt elő, hiszen Magyarország nem eshet el véglegesen a helyreállítási alap forrásaitól, viszont a Bizottság nem engedheti meg magának, hogy látványos engedményeket tegyen a források átlátható és ellenőrizhető felhasználása vagy a korrupció elleni harc ügyében. Egy látványos kompromisszum tehát nem áll érdekében a von der Leyen vezette testületnek, ugyanakkor Orbánéknak is „arcot kell őrizni” ebben a vitában, hiszen az a tét, hogy véghez visznek-e olyan alapvető törvényi változtatásokat, amelyek a rezsim működésének alapjait érinthetik.
– Ebben a helyzetben a kormánynak kapóra jön a melegellenes törvény, mert így fel tudnak mutatni egy olyan szimbolikus konfliktust Brüsszellel, aminek az árnyékában valamilyen engedményeket lehet tenni a helyreállítási alapnál – fogalmazott Hegedűs Dániel, aki szerint az is erős ütőkártya lehet a kormány számára a kampányidőszakban, ha az afganisztáni krízis miatt ismét erősödik a menekülthullám. Ha itt erőt mutat, akkor a politikai logika szerint más kérdésben lehet engedékenyebb.
Az persze kérdés, hogy Magyarország mikor jut hozzá a helyreállítási alap 13 százaléknyi előfinanszírozásához, de ez nem olyan éles, stratégiai probléma a kormány számára. Eközben a jogállami mechanizmus alkalmazása – vagyis hogy a pénzek kifizetését bizonyos alapelvekhez, jogállami kritériumok teljesítéséhez kötik – egyelőre bizonytalan az Európai Bíróság eljárása miatt és az év legvége előtt aligha lesz döntés az ügyben. Így könnyen előfordulhat, hogy a 2023-as lengyel választás lesz az első, amelyet politikailag érdemben befolyásolhat a jogállamisági mechanizmus alapján induló eljárás – tette hozzá.
