A kedves gesztus ellenére a két vezető között mégis voltak surlódások, főleg az Északi Áramlat-2-vel kapcsán ütköztek ki a nézeteltérések. Zelenszkij az orosz gázvezetéket Európa egészére nézve veszélyes fegyvernek nevezte, ám Merkel azt hangoztatta, hogy nem orosz-német, hanem európai-német projektről van szó, és megismételte: a berlini kormány támogatni fogja a szankciókat, ha az oroszok fegyverként használnák a vezetéket.
A kelet-ukrajnai konfliktust illetően már nagyobb volt az összhang kettőjük között - a német kancellár és az ukrán elnök egyaránt a tűzszünet mellett tett hitet. Zelenszkij a normandiai folyamat, a csúcsszintű francia-német-orosz-ukrán tárgyalások fontosságát hangsúlyozta, szerinte fenn kell tartani a fegyvernyugvást, el kell érni a fogolycserét, lehetővé kell tenni, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt képviselői bemehessenek a megszállt területekre. Ukrajna elvárja, hogy partnerei nyomást gyakoroljanak Oroszországra - fogalmazott. Angela Merkel német kancellár méltatta, hogy a minszki tárgyalások eredményeképpen tűzszünet jött létre. Hogy az meg is maradjon, azon viszont folyamatosan dolgozni kell. Elemzők ilyenkor mindig hozzáteszik, hogy a fegyvernyugvás ez esetben elég sajátosan értelmezendő: a hírügynökségek szinte naponta adnak hírt harci cselekményekről és halottakról, de a nagyobb hadműveletek kétségtelenül szünetelnek. Mindenesetre éppen az ukrán-német tárgyalások óráiban hozta nyilvánosságra az rbc.ua hírügynökség az ukrán fegyveres erők nemrég kinevezett főparancsnokának nyilatkozatát: a katonáknak fejleszteniük és korszerűsíteniök kell taktikai képességeiket, és késznek kell lenniök támadó hadműveletek végrehajtására, hogy visszanyerjék a megszállt területeket - mondta Valerij Zaluzsnij.
Ukrajna számára azonban hasonlóképpen létfontosságú kérdés, hogy az Északi Áramlat-2 üzembe helyezése után hogyan alakul az ukrán tranzitvezeték sorsa. Az Oroszországgal kötött jelenlegi szerződés 2024-ig szól. A téma hangsúlyosan került szóba Merkel kancellár pénteki moszkvai tárgyalásain is. Vlagyimir Putyin orosz elnök akkor kijelentette: készek a hosszabbításra, de tudni szeretnék, mennyit és meddig szállítsanak.
"Nem ígéretek kellenek, hanem szerződések" - nyilatkozta a minap, a Zelenszkij-Merkel tárgyalásokra is utalva Jurij Vitenko, az ukrán gázipari vállalat, a Naftohaz első embere. "Szerződések, amelyekben európai partnereink vállalják, hogy továbbra is annyit fognak a tranziton keresztül importálni, mint eddig, ha pedig többre lesz szükségük, akkor arról a Gazprommal állapodnak meg, méghozzá az Európai Unió vonatkozó szabályainak figyelembe vételével" - tette hozzá. A témát érintve Zelenszkij sürgős konzultációkat javasolt az unió és külön nevesítve Németország képviselőivel.
Az első, még ha csak informális konzultációra akár már ma sor kerülhet. Az utolsó pillanatban ugyanis - az afganisztáni helyzetre hivatkozva - személycsere történt a hétfőn kezdődő Krími Platform német delegációjának élén: Heiko Maas külügyminiszter helyett Peter Altmaier gazdasági és energetikai miniszter érkezett az ukrán fővárosba.
A Krími Platform létrehozását decemberben jelentette be az ukrán elnök, azzal a szándékkal, hogy a nemzetközi konferencia révén ismét nagyobb nyilvánosságot kapjon az Oroszország által hét és fél évvel ezelőtt elcsatolt félsziget ügye. Volodimir Zelenszkij bízik benne, hogy jó esetben akár nemzetközi jogi alapot is találnak Kijev számára a félsziget visszaszerzésére. A Krími Platformon több mint negyven ország képviselteti magát, Magyarországról Áder János köztársasági elnököt várják az ukrán fővárosba.
