Pécs;közpénz;reptér;

Nagy álom közpénzből: A kormány ősszel dönthet, hogy átveszi-e a pécsi repülőtér üzemeltetését

A jelek szerint ez kell ahhoz, hogy a reptér a nemzetközi súlyt kapjon.

A Pécs melletti Pogány község határában az ötvenes években kialakított, füves repülőtér 2003-ban 1500 méter hosszú aszfaltborítású felszállópályát kapott. A repteret 2006-ban adták át, és egyből menetrendszerinti járat indult innen Bécsbe. A drága járat néhány hónap múlva – érdeklődés hiányában – leállt. 2007 nyarán hetente háromszor 30 fős gép indult a görög és a bolgár tengerpartra, s bár ezek a gépek mindig megteltek, a következő nyáron ez a járat sem indult be újra.

A repteret üzemeltető cég gazdája, a pécsi önkormányzat azóta is hiába próbál forgalmat generálni a légibázison. A reptérfejlesztés beindításakor egyébként az volt a cél, hogy évente legalább 100 ezer utas használja a légibázist. Ez azonban elérhetetlen álom maradt, és noha évente 3 ezer le- és felszállás történik a repülőtéren, ám szinte csakis sport-, hobbi-, kiképző- és üzleti céllal indított kisgépek szállnak fel és landolnak a kifutópályán, így mindössze 5-6 ezer utas veszi igénybe a repteret.

Arra, hogy a nagy légitársaságok célba vegyék Pécset, egyelőre nincs esély. Ennek oka az, hogy a pogányi reptér tervei a kilencvenes években készültek, s mire az elképzelések megvalósultak, addigra a légi közlekedésben csatát nyertek az olcsó jegyeket kínáló fapados társaságok, amelyek számára a 150-180 utast szállító gépek üzemeltetése gazdaságos. Csakhogy az ilyen méretű gépeket nem tudja fogadni a fele ekkora repülőkre méretezett aszfaltozott csík. Ahhoz, hogy a fapadosok járatai leszállhassanak Pécs-Pogányban, a pályát meg kell erősíteni, hosszabbítani és szélesíteni. Ezek a munkák a reptér technikájának a korszerűsítésével együtt 10-11 milliárd forintba kerülnek. A tervek készek, ám finanszírozásukra a baranyai megyeszékhelynek nincs pénze. Még a fenntartása is nehezen megy, hisz a bázist működtető cég bevétele 70-75 millió forint, miközben a vesztesége is ugyanennyi, s ezt a mínuszt a városnak kell állnia.

Ruzsa Csaba, Pécs gazdasági ügyekért felelős alpolgármestere a Népszavának azt mondta: a városnak továbbra is az a célja, hogy a pogányi repülőtér bekapcsolódjon a nemzetközi légi közlekedésbe. Egyrészt a 108 hektáros területen kialakítható lenne olyan logisztikai bázis, ami kiszolgálná a pécsi vállalkozásokat és az egyre népszerűbbé váló internetes kereskedelem igényeit, másrészt a pálya fejlesztésével alkalmassá tehető a reptér a fapados járatok fogadására. Mivel erre a beruházásra uniós támogatás nem igényelhető, tőkeerős befektető pedig nem érdeklődik, a város csakis az államtól remélhet segítséget. Az alpolgármester szerint esély van rá, hogy a kormány és az ellenzéki vezetésű város a reptérfejlesztésben együttműködik. Az innovációs tárca felmérte a hazai repülőterek állapotát és perspektíváját, s ez alapján a kormány a pécsi reptér állami kézbe vételét fontolgatja. A kabinet várhatóan ősszel tárgyal erről a tervről. Ezt – kérdésünkre válaszolva – megerősítette Mikes Éva, a dél-dunántúli régió területfejlesztési kormánybiztosa is.

Az állam azonban csak akkor költ a pécsi repülőtérre, ha előbb megszerzi a létesítményt üzemeltető cégben a tulajdonrész többségét, tudtuk meg Ruzsa Csabától, aki hozzátette: a város hajlik arra, hogy eladja tulajdonrészét az államnak. Kérdés, hogy az államnak megéri-e a reptérre áldozni? Hisz nemcsak a fejlesztésre kellene költeni, hanem a fenntartására is. Ráadásul – valószínűleg – többet, mint jelenleg. Az általunk megkérdezett légügyi szakemberek szerint, ha Pécs-Pogány alkalmassá válna nagyobb gépek fogadására, és évente 100 ezer utasnál több venné igénybe a repülőteret, az üzemeltetési veszteség nemhogy csökkenne, inkább nőne. A kicsi repterek ugyanis azzal tudnak magukhoz csábítani légitársaságokat, ha alacsonyan (önköltség alatt) tartják a reptéri szolgáltatások árát. A tucatnyi európai célpontba járatokat indító debreceni reptéren évente félmillió utas fordul meg, de a légikikötő vesztesége még is sokszorosa a pécsinek.

Az államnak viszont megérné fedezni ezt veszteséget, hisz a reptér olyan járulékos bevételeket produkál, aminek a központi költségvetés a nyertese. Ha például csak hetente egy repülőgép leszáll Pécs-Pogányban 150 külhoni turistával, akik egy hetet a közeli Harkányban üdülnek, akkor a fürdővárosban időző vendégek költései után évente 80-100 millió forint áfatöbblete van a költségvetésnek. Évi 100-150 ezer utas esetén pedig már milliárdos nagyságrendű áfa-többlet képződik, ami bőségesen fedezi a reptér működtetésére költött állami pénzt. A pécsi városvezetés és Baranya fideszes irányítói egyaránt bíznak a megállapodásban, hisz egy jól működő reptér nagyban növelné a megye vonzerejét a külföldi turisták és befektetők szemében.