;

Afganisztán;Szijjártó Péter;menekültek;Röszke;tranzitzóna;

- Nem lesznek automatikusan befogadottak a kimenekített afgánok

Státuszuk az idegenrendészeti eljárás eredményétől függően személyenként, családonként eltérően alakulhat.

Egyelőre nem kapott tartózkodási engedélyt az Afganisztánból kimenekített 96 afgán állampolgár – tudtuk meg a Belügyminisztériumtól (BM). A Röszkén hatósági karanténban lévő afgán állampolgárok nem lettek automatikusan befogadottak, csak kimenekítettek. Mint azt lapunkkal a tárca közölte: státuszuk az idegenrendészeti eljárás eredményétől függően személyenként, családonként eltérően alakulhat. Addig is a teljes körű ellátásukról a magyar állam gondoskodik, azaz: élelmet és szállást kapnak. A hatóságok nem részletezték, hogy pontosan hol szállásolták el a kimenekítetteket, a BM hétfői közleményében annyit írt, hogy az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság „kezelésében álló röszkei objektumba”.

Ez kizárásos alapon a korábbi tranzitzóna konténertábora lehet, amelyikről az ENSZ jelentéstevője azt állította, hogy ott börtönszerűek a körülmények. Az embertelen bánásmóddal szemben végül az EU-s bíróság is fellépett, így ítélete nyomán a kormány kénytelen volt a tranzitzónát bezárni és az ott tartottakat emberibb módon elszállásolni. Ugyanakkor mint azt lapunk is megírta korábban: magát a tranzitzónát nem bontották le, továbbra is őrizték az üressé váló konténereket.

A most hazánkba érkezett afgánok korábban Magyarországgal és szövetségeseikkel együttműködő helyiek voltak, akiket most a fanatikus iszlamista tálibok megtorlása fenyegetett. A legidősebb afgán kimentett 64 éves, míg a legfiatalabb 144 napja született. Az ügyben hosszú hallgatás után megszólalt Szijjártó Péter külügyminiszter is, akit korábban számos kritika ért, amiért az ismeretlen helyszínen töltött nyaralását nem szakította meg az afgán válság miatt. A miniszter most kommunikációs offenzívát indított azok után, hogy Magyarország összesen 173 személyt, közöttük osztrák és amerikai állampolgárokat hozott vissza Afganisztánból Üzbegisztánon keresztül.

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) főigazgatójával közösen tartott hétfői Budapesti sajtótájékoztatóján Szijjártó azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy nem viselkedett szövetségeshez méltóan hazánkkal szemben. A miniszter úgy fogalmazott, hogy Magyarország az USA és az osztrákok kérésére hozta ki az embereket Afganisztánból. Ám szerinte előfordult, hogy a kabuli repülőteret még ellenőrző amerikai katonák akadályozták meg a magyar fél által kihozandó emberek kijutását a repülőtérre. Szijjártó szerint „a kimenekítési akció után kell megvizsgálni, kinek milyen erkölcsi felelőssége van”, illetve mi okozta „az afganisztáni beavatkozás totális kudarcát”.  

Rendkívüli G7-csúcsA G7-ek keddi rendkívüli csúcstalálkozóján is szó lesz arról, hogy az amerikai katonák az augusztust követő időszakban is Afganisztánban maradhatnak. Csak így garantálhatják, hogy minden olyan személyt evakuáljanak, akik segítettek a szövetségeseknek. Joe Biden amerikai elnök nyitottnak mutatkozott a mentőakció esetleges meghosszabbítására, Boris Johnson brit kormányfő is kifejezetten erre kérte. A tálibok azonban tudatták, hogy nem járulnak hozzá a határidő meghosszabbításához. Közben a tálibok még jobban kiterjesztenék fennhatóságukat, jelezték, tárgyalásos megoldást keresnek arra, ki ellenőrizze Pandzsírt, az egyetlen olyan tartományt, amelyet még nem hódítottak meg. 

Míg az utcán óvatosak az ellenzéki szavazók, a pártirodákban már sokan összegyűltek, hogy szignózzák a jelölteket támogató íveket.