A The Art Newspaper néhány nappal ezelőtt egy olyan szakértővel beszélgetett, aki a legjobban informált nyugatiak egyike az afganisztáni Nemzeti Múzeum helyzetéről, csaknem napi kontaktusban van kurátoraival. Természetesen nevének elhallgatását kérte, és nem is mondott el mindent, amit tud. Azt sem, hogy a Nemzeti Múzeum dolgozói, miután hónapokkal ezelőtt hozzákezdtek a kiállított darabok – itt találhatók a legfontosabb afganisztáni régészeti leletek - összegyűjtéséhez és becsomagolásához, és azt sem, hová rejthették azokat. Mint mondta, a múzeum már átélt néhány katasztrófát, egyszer 1994-ben, amikor a polgárháborúban a rakéták súlyosan megrongálták az épületet, és 2001-ben, amikor a tálibok harcot hirdettek a bálványimádás ellen és elpusztították az emberi alakokat ábrázoló alkotásokat. Ezért nagyon alapos mentési tervet dolgoztak ki a tárgyak védelmére, több helyszínre szállíthatják őket.
A régészeti lelőhelyek már a hatvanas évek eleje óta más okok miatt is tragikus állapotban vannak, leginkább a fosztogatások következtében, amelyek mindmáig folynak. Sok hely egyszerűen már nem is létezik. 2001-ben a tálibok több helyen, főleg buddhista templomokban robbantottak, egyrészt a szobrok eltüntetése céljából, másrészt hogy így jussanak eladható tárgyakhoz.
Húsz évvel ezelőtt Omar molla, a tálibok akkori vezetője harcot hirdetett a bálványimádás ellen, mondván, az ellentétes az iszlámmal. Ekkor lőtték ágyúval és robbantották fel a bamijáni Buddha-szobrokat. „Minden muzulmán büszke lehet a hatalmas bálványok lerombolására, dicsőség Allahnak, hogy elpusztíthattuk őket” – mondta akkor a molla. Két évvel ezelőtt Gazniban omlott össze egy 2000 éves torony, de a tálibokkal folytatott harcok, az esőzések és a gondatlanság miatt az iszlám előtti korból származó erőd 36 tornya közül az elmúlt években 14 már összedőlt.
Az UNESCO a napokban adott ki közleményt, amelyben az afganisztáni műemlékek megóvására szólított fel. Hogy milyen veszélyek fenyegetnek, arra a bámijáni Buddha-szobrok felrobbantását hozták fel például. „Bármilyen kár vagy veszteség a kulturális örökségben, csakis ellenséges hatással lehet az afganisztáni tartós békére és az emberek helyzetének könnyebbé tételére nézve” – írják. 2004-ben az UNESCO az afgán belügyminisztériummal közösen programot indított, hogy megóvják a Kabulhoz közeli Logart és Kapisát, továbbá a dzsami minaretet és régészeti lelőhelyet, amelyet 2002-ben világörökségi-helyszínné nyilvánították, de a tálibok megölve 18 biztonsági őrt 2018-ban elfoglalták a felügyelő pontokat. A legnagyobb veszélyt azonban az áradások, földmozgások jelentik a 65 méteres minaretre, amely a második legmagasabb téglatorony a világon.
Egyelőre a Talibán az amerikai kamerák jelenléte miatt még visszafogja magát, kijelentette, akik behatolnak a Nemzeti Múzeumba, a Nemzeti Archívumba, a könyvtárakba és más állami intézményekbe súlyosan meg lesznek büntetve. Néhány vezető ellátogatott a kabuli Régészeti Intézetbe és a megóvási munkálatok folytatására szólított fel. Az emberek azonban félnek, könyveiket maguk égetik el, cédéiket maguk törik össze, mert zene is csak olyan szólhat, amit a tálibok engedélyeznek. A szakértő szerint rövid távon talán ez így is lesz, de a közép- és hosszútávú hatások aggasztóak: egy olyan már egyébként is traumatizált társadalmat készülnek megfosztani kulturális örökségétől, amelyben épp csak kinevelődött az a réteg, amely már kezdte érezni annak jótékony hatásait. Ennek a fejlődésnek a reményét törték most szét.
A tálibok földalatti vagyona
Húszéves távollét után az ország vezetését átvevő tálib szélsőségesek hatalmas vagyont örököltek, igaz, a vagyon nagy része a föld alatt van - írja az euronews.hu. Szakértők 3 ezer milliárd dollárra becsülik Afganisztán nagyrészt érintetlen természeti kincseinek összértékét. Ez 2010-es becslés, ám a vagyon most még többet érhet, miután a pandémia a réz és a lítium árát is világszerte az egekbe repítette - írja a Reuters elemzése. Afganisztán olyan nyersanyagokban gazdag, mint a réz, az arany, kőolaj, földgáz, urán, bauxit, szén, vasérc, lítium (ez a mobiltelefonok elemeihez elengedhetetlen), króm, ólom, cink, drágakövek, vagy a márvány. Az afganisztáni bánya- és kőolajipari minisztérium 2019-es jelentése szerint csaknem 30 millió tonnára tehető az ország rézkészlete, valamint további 28,5 millió tonna réz található feltáratlan lelőhelyeken. A teljes mennyiség tehát megközelíti a 60 millió tonnát, ami a jelenlegi áron több százmilliárd dollárt érhet, mivel a fém iránti kereslet növekszik.
A 2019-es jelentés szerint Afganisztán ezenkívül több mint 2,2 milliárd tonna vasérccel rendelkezik, ami az acélgyártás alapja, és a jelenlegi piaci áron több mint 350 milliárd dollárt ér. Az ország aranykészletei már jóval szerényebbek, becslések szerint 2700 kilogramm, értékük 170 millió dollár.
Az amerikai védelmi minisztérium egyik 2010-es, belső feljegyzése szerint Afganisztán "a lítium Szaúd-Arábiája". Tíz éve a lítiumot már széles körben használták az elektronikai eszközök elemeiben, de még azelőtt, hogy nyilvánvalóvá vált volna, mennyi lítiumra lesz szükség az elektromos járművek akkumulátoraihoz és ahhoz, hogy a világ átállhasson az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra. Nem lényegtelen szempont az sem, hogy Afganisztán földje mintegy 1,6 milliárd hordó nyersolajat, 16 ezer milliárd köbméter földgázt és 500 millió hordónyi folyékony földgázt rejt magában. A nyersolaj értéke a két évvel ezelőtti jelentés szerint 107 ezer milliárd dollár.
