Összesen 540 magyar, amerikai, osztrák és afgán állampolgárt menekítettek ki a honvédek Afganisztánból a hétnapos mentőakció során – számolt be Benkő Tibor honvédelmi miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján az "Operation Sámán" nevű evakuációs műveletről. Leszögezte: minden magyart hazahoztak, aki felvette velük a kapcsolatot. Emellett – tette hozzá – kivétel nélkül sikerült kimenekíteniük azokat az afgán állampolgárokat, akik korábban segítették a kint szolgáló magyarokat és időben jelentkeztek náluk vagy valamelyik segélyszervezetnél. Benkő Tibor közlése szerint a magyarokkal – kormányszervekkel, hadsereggel, nemzetbiztonsággal, minisztériumokkal, segélyszervezetekkel vagy cégekkel – dolgozó afgánok 87 százalékát menekítették ki. Mivel az afgán segítők közvetlen hozzátartozóit is kimenekítették, összesen 57 családot és 180 gyermeket hoztak Magyarországra. Volt arra is példa, hogy valaki önszántából maradt: jelentkezett ugyan a magyaroknál, de végül mégis inkább úgy döntött, hogy nem hagyja el hazáját.
A mentőakciót a honvédség Airbus A319-es gépei hajtották végre, amelyek 14 alkalommal tették meg az utat Afganisztán és az Üzbegisztánban felállított ideiglenes műveleti bázis között. Üzbegisztánból már civil gépek – a Wizz Air és egy üzbég légitársaság járatai – hozták Magyarországra a kimenekítetteket. Lapunk kérdésére Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka leszögezte: az akció során a magyar katonák nem kerültek fegyveres konfliktusba a tálib erőkkel, ahogy a kabuli repülőtér használatáért sem kellett tárgyalni velük. Ugyanakkor rendkívül feszített menetrendet kellett betartaniuk a magyar katonáknak. A főparancsnok elmondása szerint a kabuli repülőtéren a magyar gépek először mindössze 30 percet lehettek a betonon. Ezért úgy kellett összegyűjteniük a menekülteket, hogy rögtön fel tudjanak szállni, amikor megérkezett a gép, amelynek le sem állították a segédhajtóművét. Mindezt úgy kellett abszolválniuk, hogy ügyelniük kellett arra is, ne juthasson fel a repülőre olyan ember, aki a biztonságot veszélyeztetné. Hogy ez a kockázat nagyon is valós volt, Ruszin-Szendi Romulusz azzal a megjegyzéssel igazolta: „Egy másik nemzet a repülőgépén a kimenekített már bombát szerelt a vécében".
„Nem emlékszem olyanra a múltból, közelmúltból, hogy ilyen kihívásnak kellett megfelelni” – mondta a magyar haderő parancsnoka, Ruszin-Szendi Romulusz. A katonák kevesebb mint 20 óra alatt felkészültek a feladatra, ugyanakkor fel kellett venni a kapcsolatot a kimenekítendőkkel, szükségessé vált egy műveleti bázis Üzbegisztánban, ahol a magyar Airbusok kiszolgálását is meg kellett szervezni. Mint azt a sajtótájékoztatón felidézték, a honvédelmi tárca augusztus 17-én kapta a kimenekítésre vonatkozó feladatot a kormánytól, 18-án délutánra már készen állt az ehhez szükséges katonai erő, technikai eszköz és a repülőgépek, majd a diplomáciai engedélyek beszerzését követően augusztus 19-én hajnalban indult el az akció, amely hét napig tartott.
Megkérdeztük Benkő Tibort, egyetért-e Szijjártó Péter külügyminiszterrel, aki szerint az amerikai szövetségesek hátráltatták a menekülők bejutását a kabuli repülőtérre. A honvédelmi tárca vezetője úgy reagált: a repülőtér körüli iszonyú kavarodásban akadtak olyan esetek, amikor a magyar gépre tartó menekülők annak ellenére sem jutottak át az amerikai kordonon, hogy rendelkeztek a magyar kormányszervek igazolásaival és papírjaival. Benkő Tibor hangsúlyozta: ez az éppen poszton szolgálatot teljesítő amerikai katonák hibája volt. Szerinte azt is figyelembe kell venni: óriási nyomás volt rajtuk, hogy a repülőtér előtt kavargó tíz- és százezres tömegből kit engednek be.
