Idén júliusban 8153 gyermek született - ez 5,9 százalékkal, 509 újszülöttel kevesebb, mint 2020 júliusában – ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss jelentéséből. 9632-en vesztették életüket - 1,7 százalékkal, 170 fővel kevesebben az egy évvel korábbinál. Ez azt jelenti, hogy a természetes fogyás 30 százalékkal nőtt. Házasságot 9605-en kötöttek ebben az időszakban, ez 28 százalékkal, 2116-tal haladta meg a tavaly júliusit.
Közölték azt is, hogy idén január és július között 52 320 gyermek jött világra, ez 1,3 százalékkal, 691 újszülöttel kevesebb a tavalyi azonos időszakhoz képest. A halálozások száma viszont drasztikusan emelkedett ebben az időszakban 90 201 ember hunyt el, 21 százalékkal, 15 629-cel többen, mint egy évvel korábban. Mivel a halálozások száma nagymértékben emelkedett, a születéseké viszont csökkent, a természetes fogyás a 2020. január–júliusi 21 561-gyel szemben 37 881 fő volt, ami 76 százalékos emelkedést jelentett. A teljes termékenységi arányszám egy nőre számított becsült értéke 1,54 volt a 2020. január–júliusra számított 1,53-hoz képest.
A megjelent adatok hátteréről szerettük volna megkérdezni a Központi Statisztikai Hivatalt, de választ csak későbbre ígértek. Egy két évvel ezelőtti elemzésében azonban rámutattak: a nők első házasságkötésének átlagos életkora több mint 8 évvel, az első gyermekek világra hozatala 5,8 évvel emelkedett a rendszerváltás óta. A rendszerváltás idején a 30 éves nők csaknem fele már a kétgyermekes családokhoz tartozott, és rendkívül alacsony, alig 13 százalékos volt a gyermektelenek aránya. Ezzel szemben a 2019. január 1-jei adatok szerint a 30 éves nők 56 százaléka gyermektelen, és csak 13 százalékuk hozta világra második gyermekét. Ez azt jelenti, hogy a 30 éves gyermektelen nők aránya több, mint négyszeresére emelkedett, a kétgyermekeseké pedig mintegy negyedére csökkent a rendszerváltozás óta.
A friss adatokat vizsgálva ezen a helyzeten a kormány családpolitikája sem tudott változtatni, noha a kommunikációja egészen másról szól. A családokért felelős tárca nélküli miniszter szerint például a családtámogatások kibővítésével párhuzamosan nő a családalapítási kedv és nő a házasságkötések száma. Novák Katalin erről augusztus elején beszélt. Ugyan a pandémia mindenki életét megnehezítette, a családalapításhoz, gyermekneveléshez adott kormányzati segítségbe vetett bizalom nem rendült meg.
Ennek elsősorban az az oka – mondta -, hogy a kormány egy családtámogatást sem szüntetett meg, kiszámíthatóságra és tervezhetőségre törekszik. Szerinte az is bizakodásra ad okot, hogy a házasságok stabilabbnak is mutatkoznak, nőtt az emberek családba vetett hite: a házasságkötések száma csaknem kétszeresére növekedett 2010 óta, miközben 37 százalékkal kevesebben váltak el, a gyermekvállalási kedv 24 százalékkal nőtt.
Ezzel szemben Ferge Zsuzsa szociológus a lapunknak adott interjúban viszont azt mondta, a mai családpolitikai intézkedések nem alkalmasak a gyermekvállalás ösztönzésére. Példaként említette, hogy talán az összes skandináv országra jellemző, ha születik egy kisbaba, akkor bekopog valaki az önkormányzattól, hogy ha szükséges felajánljon egy nagyobb lakást. Azt, hogy nagyobb családnak nagyobb lakás kell, és ehhez valamilyen segítségre is szükség van, sok ország belátja - mondta. Nálunk ezt hitellel oldják meg – magyarázta a szakember. Ha rákényszerítik a családokat a felvételére, mert nincs más lehetőségük, és egy biztos visszafizetési kényszert párosítanak egy bizonytalan megélhetési lehetőséggel, abból zsákutca lehet. Magyarország ama kevés ország közé tartozik, ahol nincs lakhatási minimum, és a jobb lakás elvesztését gyerekeseknél sem pótolják egy rosszabbal.
