A kormány sokszor kettős mércével vádolja az Európai Bizottságot, pontosabban „Brüsszelt”. Ám Szergej Lavrov orosz külügyminiszter budapesti, majd bécsi látogatása ismételten megmutatta: a magyar diplomácia nem úgy kezeli a keleti „barátokat”, mint a nyugatiakat.
Az oroszországi emberi jogok kérdése a magyar fővárosban szóba sem került. Annyi történt, hogy amikor az Izvesztyija tudósítója az orosz vendéget nagy lelkesedéssel fogadó Szijjártó Pétert arról faggatta, Áder János köztársasági elnök hétfőn, a Kijevi Platform nevű rendezvényen miért ítélte el keményen a Krím oroszok általi elfoglalását, a magyar külügyminiszter azt mondta: Magyarország mindig is kiállt Ukrajna területi integritása mellett, de az országban komoly hátrány éri a magyarokat. Persze az is igaz, Magyarország részéről meglehetősen álságos lenne szóvá tenni például, hogy Oroszországban a még megmaradt független hírközlő eszközökkel szemben milyen kíméletlen hadjáratot indított a Kreml. Ám a látszat kedvéért legalább Navalnij ügyéről mondhatott volna egy mondatot a magyar diplomácia vezetője.
Amit nem tett meg ő, megtette helyette osztrák kollégája, Alexander Schallenberg, aki nemcsak azt emelte ki, milyen jelentősek a véleménybeli különbségek a két ország között - egyebek mellett a Krím annexióját (igen, ezt mondta) illetően -, de Navalnij kapcsán is kérdőre vonta Lavrovot.
Miközben Lavrov itt még diplomatikusan beszélt a magyar államfőnek a Kijevi Platformon való részvételéről, az osztrák fővárosban már nem fogta vissza magát. Élesen bírálta a rendezvényt. A moszkvai külügyminisztérium pedig bilaterális konzekvenciákkal fenyegette meg azt a negyven országot (eszerint Magyarországot is), amelyek képviseltették magukat Kijevben - bár Lavrov Bécsben nem válaszolt az ezt firtató újságírói kérdésre.
Azt javasolnánk a magyar külügyminisztériumnak, legközelebb úgy hívják meg Lavrovot, hogy csak Budapestre látogasson el, más uniós fővárosba ne. Így talán nem lenne annyira feltűnő, hogy mit is tekint mintának a magyar diplomácia.