A rendszerváltás óta nem tapasztalt szintre, 4,7 millió közelébe emelkedett a munkavállalók száma, 30 éve nem dolgoztak ilyen sokan Magyarországon a versenyszférában – közölte Bodó Sándor, az innovációs tárca foglalkoztatáspolitikai álamtitkára még csütörtökön, azaz egy nappal a hivatalos foglalkoztatási adatok megjelenése előtt. Pénteken azután a KSH valóban rekordadatot tett közzé: eszerint az idén júliusban 4 millió 704 ezerre rúgott a foglalkoztatottak száma. A május-júliusi időszakra vetítve ez 4 millió 647 ezer foglalkoztatottat jelent, ami 62 ezres növekedés az előző év azonos időszakához képest. Ennek hátterében a hazai elsődleges munkaerőpiac 75 ezres bővülése áll, a külföldön dolgozók száma 16 ezerrel csökkent. A hazai elsődleges munkaerőpiacon így a május-júliusi időszakban 4,48 millióan dolgoztak, a Magyarországi háztartások külföldön munkát vállaló tagjainak száma pedig 84 ezerre zsugorodott. A közfoglalkoztatottak száma eközben 2300 fővel 87 ezerre emelkedett.
Az adatok értelmezéséhez nem árt tudni, hogy a KSH a fenti adatokat a munkaerőfelmérés alapján közli, amelynek során negyedévente 38 ezer háztartást kérdeznek meg. Idén januártól azokat a gyermekükkel otthonlévő szülőket is foglalkoztatottnak tekintik, akiknek bár van munkahelyük, a gyermekgondozási ellátás igénybevétele előtt dolgoztak utoljára. Őket korábban inaktívnak vagy munkanélkülinek tekintette a módszertan, így a nők foglalkoztatási mutatói jelentősen emelkedtek. A hivatalos módszertan szerint az számít foglalkoztatottnak, aki a kikérdezést megelőző héten legalább 1 órát fizetségért dolgozott, vagy volt ugyan munkája, de átmenetileg - betegség, szabadság, beleértve a szülési szabadságot is - nem dolgozott.
Stabil megélhetést biztosító, klasszikus értelemben vett munkahelyeken - alkalmazottként, napi 8 órában, egy nagyobb cégnél - viszont jóval kevesebben dolgoznak. A legutóbbi fellelhető, idén májusi KSH-adat szerint a teljes munkaidős alkalmazottak száma az 5 fősnél nagyobb munkahelyeken mindössze 2,8 millióra, a munkáltatók teljes körénél pedig 3,1 millióra rúgott. Összehasonlításul: ebben a hónapban a statisztikai hivatal 4,6 millió foglalkoztatottról közölt adatot. (Az egyre szebb kereseti viszonyokat mutató átlagbéradatokat azonban korántsem az immár 4,7 millióra rúgó teljes foglalkoztatotti kör fizetése alapján számolják ki, e tekintetben csak a legalább 5 fős cégeknél teljes munkaidőben alkalmazottként dolgozó, majdnem 2 millióval szűkebb dolgozói réteg számít.)
A munkaerőpiaci bővülés tetten érhető az alkalmazotti adatokon is, hiszen májusban teljes munkaidőben a legalább 5 fős munkahelyeken az egy évvel korábbinál 306 ezerrel, az összes munkáltatónál 330 ezerrel többen dolgoztak napi 8 órában alkalmazottként. A válság előtti, 2019-ben mért alkalmazotti létszámoktól ugyanakkor ez még mindig 25-50 ezer fővel elmarad.
A munkanélküliségi ráta eközben még mindig magasabb, mint a járvány előtt. A KSH – szintén a munkaerőfelmérésből származó adata szerint – a munkanélküliek száma júliusban 189 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta pedig 3,9 százalék. Ezen statisztikát is jelentősen árnyalják ugyanakkor a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív – vagyis a munkaügyi központokban ténylegesen bejelentkező munkanélküliek számát mutató - adatai. Aszerint ugyanis júliusban a KSH által mértnél jóval többen, 262 ezren szerepeltek álláskeresőként a nyilvántartásban. A munkaerőpiaci helyzet javulását ugyanakkor mutatja, hogy az álláskeresők már ekkor is 28 százalékkal kevesebben voltak, mint egy évvel korábban, augusztusban pedig 256 ezer főre tovább zsugorodott számuk.
