gáz;Gazprom;gázvásárlás;Orbán-Putyin;

Akadoznak a magyar-orosz gáztárgyalások

Az elvben baráti viszonyú Budapest és Moszkva az utolsó pillanatig huzakodik a fűtőanyag új beszerzési megállapodásán. Az országot a szabad piacról ennek híján is üzembiztosan el lehetne látni.

Akadoznak a magyar-orosz gáztárgyalások - erősítették meg lapunknak kormánykörökből az illetékes Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyilatkozatainak ellentmondásaiból is levonható következtetést. A frontvonalak egyértelműek: Moszkva minél hosszabb távú, minél nagyobb mennyiségre vonatkozó, a vevőnek minél szűkebb mozgásteret biztosító, úgymond "szokásos" megállapodáshoz ragaszkodik. Orbánnak pedig úgy kell ez alól kimozognia, hogy közmondásos Kreml-barátsága ne sérüljön. Miközben orosz részről úgymond már a "hagyományos" 20 éves időtáv 15-re csökkentése is engedmény, addig tavaly Szijjártó Péter ezt látszólag elfogadva felvetette, hogy ezen belül ötévente bármely fél kiszállhatna. Szijjártó az Alekszej Miller Gazprom-vezérrel folytatott idén júniusi tárgyalásait követő üzenetében viszont már csak a 15 évet említette. Ráadásul szokás szerint megnyugtató célú szavai szerint politikai megállapodás megszületett, így "a feladat ezután az energiavállalatoké, hogy a gyakorlati kérdéseket is megtárgyalják".

A jelek szerint az energiavállalatok mégsem jutottak dűlőre a "gyakorlati kérdésekben". A külügyér Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel közös keddi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: jövő hétfőn az ár mellett arról is megpróbál megegyezni Alekszej Millerrel, hogy a 15 éven belül "hol legyen a pluszjel, tehát hogy az legyen egy tíz plusz öt, vagy öt plusz öt plusz öt éves szerződés". Emellett még "az árról" is meg kell egyezni. Szijjártó Péter szerint ebben figyelembe kellene venni, hogy az új déli cső miatt elesünk az eddigi, Ukrajna és Szerbia közötti gázszállításokért kapott díjunktól. Akármit is építsenek az új, titkos "gázárképletbe", az aligha biztosít a tőzsdeinél olcsóbb beszerzést. Sokakat egyébként váltig meglep, hogy a tárgyalások kapcsán sem a tényleges magyar fél, a Magyar Földgázkereskedő (MFGK), sem tulajdonosa, az MVM nem vétette észre magát, sőt az állami csoportnál teljes hírzárlatot tapasztaltunk. De Szijjártó Péter nyilatkozatai is azt a hamis látszatot keltik, mintha a magyar kormány és nem egy cég lenne a vevő.

A mennyiségek témáját a külgazdasági és külügyminiszter látványosan kerülte. Pedig úgy tudjuk, az oroszok elfogadni látszanak, hogy az eddigi, akár évi 8 milliárd köbmétert is meghaladó szállításaik után az új megállapodás csak évi 3-4 milliárdot biztosítana. Mivel ez a lakosság - jelenlegi - fogyasztási szintje, az Orbán-kabinet ezzel úgymond a háztartások gázigényét biztosítaná be. Tisztázatlan viszont, hogy a kabinet saját, tavaly év elején frissített energiastratégiája szerint 2030-ra ehhez képest megfeleznék a lakossági gázfogyasztást.

Figyelemre méltó a külügyér ama kitétele is, melyben reményét fejezte ki az iránt, hogy a két fél az ősszel megállapodásra jut. Míg az ősz ugyebár decemberig tart, adataink szerint a hosszabbított szerződés október elején visszavonhatatlanul lejár. (Bár egyes értelmezések szerint az irat december végéig érvényes, mennyiségeket az utolsó negyedévre már nem tartalmaz.)

KKM: több forrás, több útvonalA kormány céljai változatlanok: a magyar érdek az, hogy minél több forrásból és minél több útvonalon érkezzen gáz Magyarországra - közölte az üggyel kapcsolatban felmerülő számos kérdésünkre a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM). Ez szolgálja az ellátásbiztonságot és a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzését. Az új magyar-orosz földgázvásárlási megállapodásról szóló tárgyalások jelenleg zajlanak - szögezték le.

Míg az Orbán-kabinet 2019-ben még többlet-gáztárolást is elrendelt az orosz-ukrán gáztovábbítási szerződés közelgő lejárta feletti, hangsúlyozott félelmében - ami a két állam december végi megegyezésével utólag szükségtelennek bizonyult -, saját beszerzési szerződésük közelgő lejárta miatt egyáltalán nem pánikolnak. A kulisszák mögött részint azt az érvet hallottuk, hogy az ország akár a gáztárolókból is ellátható. Ezt árnyalja, hogy a közműhatósági nyilvántartás szerint a tárolótöltöttség most szerényebb, 4,9 milliárd köbméter az elmúlt két év időarányos, 5,5, illetve 5,8 milliárd köbméteréhez képest. (A teljes befogadóképesség körülbelül 6,4 milliárd köbméter.) Másrészt az áramlási sajátosságok miatt egy ilyen lépés bizonyosan okozna fennakadásokat. Ugyanakkor ez a veszély forrásaink szerint egyáltalán nem fenyeget. Meglepő módon ugyanis nem csak szakmai, hanem kormányközeli forrásból is azt az érvet hallottuk, hogy az időközben kiépült számos határkeresztező vezetékünk és élénk kereskedelmi kapcsolataink miatt rövid hatályú szerződésekkel is teljes mértékben fedezhetők a hazai gázigények. Egy ilyen helyzet leginkább csak az MVM-féle MFGK-t fenyegetné piacvesztéssel, hisz akár más nagykereskedők is lehetőséghez jutnának. Például - jegyezték meg félmosollyal - a Gazprom.

Szerződéspontok mint geopolitikai ütőkártyákElőzmények Az idén október elején végleg lejáró, hosszú távú magyar-orosz gázszerződés 1996 óta érvényes. Hatálya eredetileg 2015-ig tartott. Ám a gázigények esése miatt a - titkos - szerződésbe foglalt mennyiségeket, folyamatos halasztások után végül ez év októberéig vesszük át. Az oroszok hosszú távú gázszerződéseinek egyik "elmaradhatatlan" kitétele a "vidd vagy fizess"-pont, ami alapján az adott időn belül át nem vett mennyiségeket is ki kell fizetni. Igaz, az orosz fél ezt a nyolc éve állami tulajdonba került, Magyar Földgázkereskedőnek hívott vevővel szemben állítólag nem alkalmazta. A szintén titkos tarifa az esetek döntő többségében a nyilvános tőzsdei árnál magasabb. Az oroszok ugyanis úgymond elköteleződésükért cserébe felárat kérnek. Igaz, a tarifa állítólag szintén közelít a nyilvános - mostanság amúgy épp egekbe ugró - tőzsdei kurzushoz. Az oroszok évtizedek óta ragaszkodnak eme pontokhoz, amiket elemzők szerint Vlagyimir Putyin rendre geopolitikai ütőkártyákként vet be. Bírálói szerint e szerkezetet már meghaladta az idő, például az egyre több vezetéken zajló, egyre élénkebb kereskedelem, az egyre több forrás és eladó, de a felmelegedés miatti környezetvédelmi aggályok és keresletcsökkenés okán is. Mindemellett keveseket lepett meg, hogy Orbán Viktor és kormánya a szerződés eredeti, 2015-ös lejárta óta rendszeresen hitet tesz a Moszkvával kötendő új hosszú távú megállapodás mellett. Igaz, néha a kormányfő is ellentmondásos. Míg azt a másik fél alkuhelyzetét erősítő, lényegében valótlan állítást, miszerint a hosszú távú magyar-orosz gázszerződés Magyarország működésének alapja, lépten-nyomon hangoztatja, addig a szerződés eredeti, 2015-ös lejártakor azt is megpendítette, hogy a rezsicsökkentés eredményei csak egy jóval rugalmasabb gázszerződéssel védhetők meg. Az előzetes várakozásokkal ellentétben az akkori Orbán-Putyin-csúcstalálkozón nem is született új, hosszú távú megállapodás. Sőt - a számtalan kétoldalú találkozó ellenére - azóta sem.