„Magyarország a világszintű szolidaritás keretében több, mint másfél millió vakcinadózist adott eddig át más országoknak, és ilyen segítségre a kormány a jövőben is készen áll majd, amennyiben az nem veszélyezteti a magyar oltási program sikerességét” – jelentette ki a közelmúltban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusszal közös sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Lapunk összegyűjtötte, mikor, kinek, mennyi és milyen vakcinát adott tovább a kormány.
Eddig Magyarországra érkezett közel 20 millió adag koronavírus elleni vakcina 7,5 százalékát, valamivel több, mint 1,5 millió adag oltást adott tovább külföldre a kormány, negyven százalékát adományként, azaz ingyen. A továbbadott vakcinák értéke a hivatalos adatok alapján valamivel több mint 20 millió euró, azaz körülbelül 7 milliárd forint. Ebből 12,76 millió eurónyi, nagyjából 4,5 milliárd forintnyi volt ajándék.
Gyűjtésünkből kiderül az, hogy az adományként átadott vakcinák többsége, kétharmada kínai Sinopharm volt, összesen 400 ezret ajándékozott el a kabinet. Ez azért is figyelemre méltó, mert az áradatok alapján a kínai szer volt a legdrágább, miközben több felmérés szerint is ez tűnik a legkevésbé hatékonynak.
A hivatalos adatok szerint Magyarországnak lakosságarányosan 23,9 millió adag, 14,1 millió fő teljes beoltására elegendő oltóanyag jár az Európai Unió koronavírus elleni vakcinabeszerzéséből. Ennek a mennyiségnek eddig cirka fele érkezett meg – a legnagyobb arányban a Pfizer szállított, a cég már átlépte a 8 millió adagot –, emellett a kormány az év elején 7 millió adag keleti vakcinát kötött le. A kínai Sinopharmból 5, az orosz Szputnyikból 2 milliót, a távol-keleti cég ráadásul 200 ezerrel több vakcinát szállított. A hivatalos áradatok szerint a Pfizerből 15,5, az AstraZenecából 1,82, a Modernából 19, a Janssenből 8,5, a Szputnyikból 9,95, a Sinopharmból 31,5 euróba kerül egy adag oltóanyag.
Az első és a második adag oltást eddig valamivel több mint 5,5 millióan vették fel idehaza, ám az oltási hajlandóság látványosan esett, így annak ellenére jelentős a vakcinatöbblet Magyarországon, hogy ha a vártnál lassabban és akadozva is, de már a harmadik dózis is felvehető.
A kormány már áprilisban bejelentette, május elején segítséget nyújt Csehországnak, 40 ezer Pfizer-vakcinát kölcsönbe átadva az uniós rendelési állományból. Ezt a mennyiséget végül csak június elején kapták meg a csehek. Néhány nappal korábban Szlovéniának 300 ezer adag AstraZenecát kölcsönzött a kormány, mely már májusban megkezdte az adományozást. 6 ezer AstraZenecát adott Észak-Macedóniának a helyi határőrök beoltására, a hivatalos indoklás szerint azért, hogy minél jobban tudják segíteni a migráció megállítását. A brit-svéd vakcina ajándékként is jól mutatott: amikor Szijjártó Péter külügyminiszter júniusban a Zöld-foki Köztársaságba utazott, 100 ezer Astra Zeneca oltást vitt ajándékba, segítendő a szigetország turizmusának talpra állítását.
Az igazi adakozás azonban júliussal kezdődött. Csehország két részletben 300 ezer adag Pfizer-vakcinát kapott kölcsönbe, balkáni vizitje során Szijjártó Péter 200-200 ezer Sinopharmot ajándékozott Bosznia-Hercegovinának és Montenegrónak – akkora idehaza már kiderült, hogy a kínai vakcina a többi oltóanyaghoz képest kevéssé hatékony bizonyos korosztályokban, így erős bizalmatlanság alakult ki vele szemben. Július végén a kormány 200 ezer adag AstraZenecát adott el Portugáliának beszerzési áron, 365 ezer euróért – ez volt az egyetlen alkalom, hogy a partnerfél fizetett a vakcináért. Augusztus 12-én aztán újabb 200 ezer vakcinától vált meg a kormány: a csehek 100 ezer adag Janssent kaptak kölcsönbe, míg Vietnám ugyanennyi Astra Zenecát kapott ajándékba. Május közepe, azaz alig több, mint három hónap alatt nyolc országnak, köztük három uniós tagállamnak tehát valamivel több, mint 1,5 millió darab, több, mint 20 millió euró – cirka 7 milliárd forint – értékű vakcinát adott át Magyarország, jelentős részben ingyen.
