menekültek;tranzitzóna;Afganisztán;

2021-08-30 07:00:00

Afgán kimenekítettek: terror után bizonytalanság

Többeket meglepett, hogy a kimentettek esetében nem menekültügyi, hanem idegenrendészeti eljárás indult.

Hetekbe telhet, mire kiderül, hogy mi lesz a további sorsa azoknak Magyarországra menekített – most röszkei és tompai karanténban várakozó – afgán állampolgároknak, akik korábban Kabulban segítettek a magyar csapatoknak. Az érintettek ügyében ugyanis idegenrendészeti eljárás indult, ami a Belügyminisztérium közlése szerint 21 napig tart, de a procedúra 21-45 nappal meghosszabbítható. „A kimenekítettek státusza az idegenrendészeti hatóság eljárásának eredményétől függően személyenként, családonként eltérően alakulhat” – fogalmazott a Népszava érdeklődésére a belügyi tárca.

Az többeket is meglepett, hogy a kimentettek esetében nem menekültügyi, hanem idegenrendészeti eljárás indult. Noha a vonatkozó szabályok rendkívül összetettek, Zádori Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa lapunk kérdésére nagyon leegyszerűsítve úgy írta le a különbséget: a menekültügyi procedúra nyomán legalább három éves védettséget kaphat az érintett, míg az idegenrendészeti eljárásba vontak rövidebb ideig érvényes és szűkebb jogosultsági kört nyújtó tartózkodási engedélyre számíthatnak. Ez utóbbi bármikor megvonható, nem jelent automatikusan munkavállalási engedélyt és nem jogosít szociális támogatásra. – A kimenekített afgánok esetében elég nyilvánvalónak tűnik, hogy a beutazásuk nem munkavállalási vagy családegyesítési céllal történt, hanem elüldözték őket hazájukból, okkal tartottak attól, hogy életük, testi épségük veszélyben van. Ezért esetükben tisztességes menedékjogi eljárást kellene lefolytatni – vélekedett Zádori Zsolt.

Az kérdéses, hogy az idegenrendészeti eljárás után a kimenekítettek belevághatnak-e itt a menekültügyi procedúrába. Ha igen, akkor három kategóriába sorolhatják őket. Menekültstátuszt az kaphat, akit hazájában faji, vallási okok, nemzeti hovatartozás, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás vagy politikai meggyőződése miatt üldöztek, vagy megalapozottan tart ettől. Oltalmazott az lehet, aki nem számít menekültnek, ám valószínűsíteni lehet, hogy hazatérte esetén halálbüntetés, kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy egyéb büntetés fenyegetné. Ritkán, ám előfordul még a befogadotti státusz, ha a kérvényező nem minősíthető menekültnek és oltalmazottnak sem, ám a hatóság a visszaküldés tilalmát állapítja meg.

Ha a Magyarországra menekített afgánok kikerülnek a röszkei és a tompai tranzitzónában felállított karanténból – európai bírósági ítélet kötelezi az országot arra, hogy négy hétnél tovább senkit se tarthasson a tranzitban – úgy elvileg a Vámosszabadi Befogadó Állomásra vagy a Balassagyarmati Közösségi Szállásra kerülhetnek. Itt a kérvényezők ellátást kapnak, 21 éves korig a magyar állam fizeti az oktatásukat, továbbá az egészségügyi alapellátást. Mindemellett ingyen utazhatnak egészségügyi és hivatalos ügyeik intézéséhez.

A menekültek és oltalmazottak lényegében ugyanolyan szociális ellátásra jogosultak, mint bárki más Magyarországon. Amennyiben valaki megkapja a menekült vagy oltalmazotti státuszt úgy onnantól 30 napon túl már magának kellene boldogulnia az országban. Aki menekült és kiváltja Magyarországon a „menekült útlevelét”, az szabadon utazhat a schengeni övezetben, az oltalmazottnak és a befogadottnak ez sokkal nehezebb. A menekültstátuszt három évente felülvizsgálja a menekültügyi hatóság. Ha a menekült nem rendelkezik jövedelemmel, úgy folyamodhat szociális támogatásért, a rászorultság alapján az egyedülálló az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 százalékát, családos esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét kaphatja meg.