civilek;

2021-08-31 06:20:00

Egymást érik a tiltakozó akciók, új lendületet vettek a civil szervezetek

Az összkép azonban korántsem ennyire biztató.

Tavaly fáklyás felvonulást, a múlt hétvégén élőláncot szerveztek a Déli körvasútnak a Kelenföld-Ferencváros szakaszon tervezett vágánybővítése ellen tiltakozók. A Hamzsabégi-, Dombóvári-és Sárbogárdi út környékén élőket, illetve a Hamzsabégi sétány használóit tömörítő Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért (POPÉK) Egyesület saját meghatározása szerint nem vasútellenes, csak nem szeretnék, ha például a ligetes park helyén egy gigantikus zajvédő fal épülne a növekvő teherforgalom miatt. Azt szeretnék, ha csak két vágány maradna meg a sok fa. De mindenekelőtt azt szeretnék, ha valós társadalmi egyeztetés jönne létre és bevonnák őket a döntéshozatalba, mert „az nem érdemi tárgyalás, ha olykor elmondhatjuk mi fáj nekünk, majd minden megy tovább gőzerővel”.

Az érdemi egyeztetést hiányolták a kőbányai Ihász közben élők is, akik váratlanul azzal szembesültek, hogy közvetlenül a házuk előtt, egy régi iparvágány fölött kialakult zöldfolyosó helyére egy kétsávos menekülő utat építenének, amely az Éles sarok dugóit kikerülni szándékozókat vezetné el arra. A helyi építési szabályzatban már 2014-ben úttá minősítették át területet, a kivitelezői pályázatot azonban csak idén januárban írták ki. Azóta a szerződést is aláírták, a győztes cég múlt hétfőn hozzá is látott volna az útépítésnek, de a környéken élők ezt sikeresen megakadályozták. Háborgásuk fő oka az útépítés forgalomvonzó, aprócska ligetüket felszámoló hatása mellett az: ez elmúlt években egyszer sem kérdezték meg őket, hogy mit szeretnének a területen. A Momentum segítségével aláírást gyűjtöttek a projekt ellen. Az Ihász utcaiaknak nem sikerült végleg leállítani az útépítést. D. Kovács Róbert fideszes polgármester szerint ezzel már elkéstek, mindenesetre azt ígérte, hogy csak két fát vágnak ki az útépítés miatt és a későbbiekben elmennek a „mikroegyeztetések irányába”.

A Tabánban élők a hegyoldalban hatalmi szóval rendezett augusztus 20-i több napos koncertsorozat rombolása miatt háborogtak: a frissen vetett fű letaposva, az új padokat nemes egyszerűséggel „leflexelték”. A Fák a Rómain Egyesület két egyetemi alapítványnak írt levelet, azt kérve a Testnevelési, illetve az Óbudai Egyetem új fenntartójaként működő alapítványoktól, hogy az államtól kapott tizenhárom római-parti ingatlanon – 39 ezer négyzetméteren – óvják a természeti értékeket és ne kezdjenek építkezésbe. Az alapítványok némi sajtóvisszhang után sietve biztosították az egyesületet, hogy sport-és rekreációs célra használják majd az ingatlanokat.

Mindez csak néhány kiragadott példa a lokálpatrióta akciókból, amelyekből a választások előtt mindig több van, mint a köztes időkben. (Az aHang portálon több tucat ügyben lehet véleményt nyilvánítani.) Az éppen ellenzékben lévő pártok ugyanis előszeretettel karolják fel a tiltakozó helyieket, aláírásgyűjtésre, plakátozásra, tiltakozó akciókra buzdítva a háborgókat. A voksolás után a vesztesek többnyire széttárják a karjukat, mondván eszköztelenek, a győztesek pedig hajlamosak előrébb sorolni az egyéb – pártpolitikai, beruházói – szempontokat. A civilek meg többnyire elégedetlenül szétszélednek a következő kampányidőszakig.

Kivételek persze itt is akadnak. A fentebb már említett Fák a Rómain Egyesület az előző főpolgármester idején aktivizálódott, de azóta is hallatnak magukról, legutóbb egy használaton kívüli sólyát bontattak el. Az Eleven Gyál sok évig küzdött azért, hogy a helyi közvilágításra vonatkozó javaslataikat a fideszes többségű önkormányzat elfogadja. A miskolci Avason közösségfejlesztést végző Dialóg Egyesületet a miskolci önkormányzat felkérte egy részvételi program kidolgozására. A budakalásziak már egy útépítést és egy filmstúdió felhúzását is meg tudták akadályozni.

A civilek és az önkormányzatok közötti hatékony együttműködés azonban ritkaság számba megy. A főváros által indított részvételiség program, melynek részeként közösségi gyűlést tartottak és részvételi költségvetést készítettek, inkább kivétel, mintsem általános. A közösségi tervezés előnyeit azonban egyre több helyhatóság ismeri fel.

Sokkal kisebb az esély a győzelemre, ha kormányzati érdekek húzódnak egy beruházás hátterében. A Városliget beépítése ügyében a civilek és a fővárosi önkormányzat együttes fellépése is csupán annyira volt elég, hogy további két intézmény betelepítését megakadályozzák, de a már folyó építkezéseket, illetve az egykori közlekedési múzeum visszaépítését, vagy a hőlégballon leszállópálya létesítését már nem tudták megakadályozni. A gödiek tiltakozása is szétporlad a Samsung és a kormány közös páncélján. Sőt a a Fidesz-kabinet egy új büntetőeszközt is kiötlött ellenük: a különleges gazdasági övezet intézményét, amelynek révén a gödi iparűzési adóból származó bevételt átirányították a Pest megyei önkormányzatnak, így a gödi gyár egyetlen pozitív helyi hozományától is megfosztották a települést.

„Az elmúlt évtizedekben a civil kapcsolatok professzionalizálódtak, bővültek az intézményi kapacitások, de helyi szinten aktív civil társadalom autonómiája nem erősödött meg. Az egyenrangú partnerség továbbra is inkább fikció, mint valóság: a politikum befolyása és a tőle való függés idővel egyre meghatározóbbá vált. Az állam és a civil társadalom közötti partnerség többnyire kimerül a közfeladatok és közszolgáltatások ellátásának kiszervezésében” – derült ki abból a nemzetközi kutatásból, amelyben a helyi érdekérvényesítő csoportok állami és önkormányzati szereplőkkel való együttműködését vizsgálta. A K-Monitor által összegzett magyar tapasztalatok szerint a nemzetközi programok által is propagált partnerségek a valóságban inkább szolgáltak a civilek megszelídítésére. Az önkormányzatok partnerségi döntéseit nem a „szektorsemleges” hatékonyság vezérelte, hanem a klientúraépítés, vagy a változó politikai szempontok. A „partnerségi retorika” elfedte az együttműködések valódi természetét, miközben sok civil kezdeményezést kockázatkerülőbb stratégiák és tevékenységek irányba tolt el a rendszerszintű hiányosságok politikai bírálata helyett – összegeztek a tanulmányban.