Mi lesz Manfred Weber sorsa? Ezt feszegeti a német sajtó. Az Európai Néppárt (EPP) képviselőcsoportjának vezetője, a Keresztényszociális Unió (CDU) politikusa akár az Európai Bizottság elnöke is lehetne most, amennyiben Angela Merkel elképzelései váltak volna valóra. A német kancellár ugyanis a 2019-es európai parlamenti választás előtt támogatta a csúcsjelölti rendszert, amely szerint azon pártcsalád listavezetője kerüljön a Bizottság élére, amely a legtöbb mandátumot szerezte, s ez az EPP-nek sikerült. Weber megválasztása azonban Emmanuel Macron francia elnök és Orbán Viktor ellenállásán megbukott. Csúcsjelöltként is több ízben élesen bírálta a magyar kormány antidemokratikus intézkedéseit.
A korábbi parlamentekben a két nagy pártszövetség, az Európai Néppárt és a szociáldemokraták megosztották egymás között az EP parlamenti elnöki tisztségét, az előző EP-ben kezdetben Martin Schulz, majd Silvio Berlusconi volt olasz miniszterelnök párttársa, Antonio Tajani töltötte be a tisztséget. De mi lesz most?
Brüsszelben most mindenki jelzést vár Webertől, mit is tervez. Miután ugyanis Ursula von der Leyent választották meg az Európai Bizottság élére, megígérték neki, hogy kárpótlásul három évig az EP elnöke lehet. Ez a tisztség ugyan nem tartozik a legfontosabb tisztségek közé az uniós intézményrendszerben, de a semminél mindenképpen több.
Csakhogy egyáltalán nem biztos, hogy valóra válik a Webernek tett ígéret. Az EP élén jelenleg álló olasz szociáldemokrata David Sassoli ugyanis nem sok hajlandóságot mutat arra, hogy félidőben, 2022-ben, három év múltán távozzon. Olyannyira, hogy a demokrata párti politikus már egy ideje napirenden tartja a hosszabbítás lehetőségét. Azzal érvel, hogy a koronavírus-járvány miatt nem tudta megfelelően betölteni hivatalát. S ezt nehezen is lehetne vitatni, hiszen az EP valóban megszenvedte a Covid tombolásának következményeit. Az EP 2020 márciusa óta csak hibrid üléseket tart, a plenáris ülésteremben csak csekély számú képviselő foglal helyet. Számos fontos döntésbe nem volt beleszólása az unió parlamentjének, a határellenőrzéstől kezdve a vakcinák beszerzéséig, mutat rá cikkében a FAZ.
Mindezen okoknál fogva várhatóan az EP tisztségviselőinél meghallgatásra talál Sassoli panasza. A szociáldemokraták, de a Baloldali Párt, a Zöldek és néhány liberális képviselő is osztja a véleményét. Bár Sassoli nem rendelkezik kivételes retorikai képességekkel, olasz származása is döntő érv lehet. Több uniós országban értetlenkednek amiatt: miért kellene az EP elnökségét is német politikusnak megkaparintania, elvégre a Bizottság elnöki székében is Angela Merkel honfitársa ülhet. Így most minden jel arra vall, hogy Sassoli nem fogadja el a korábbi gyakorlatot és harcba száll a hosszabbításért.
Csakhogy az sem világos, Weber akarja-e egyáltalán a posztot, egyelőre nem mutatott túlzott lelkesedést iránta. Talán azért sem, mert az EP élére sokszor kevésbé fajsúlyos politikust állítanak. Csak egyszer volt igazán erős parlamenti elnök, a német szociáldemokrata Martin Schulz személyében, aki ugródeszkának tartotta a tisztséget a kancellári tisztség felé, ami aztán nem jött össze 2017-ben. Nagyot bukott, az SPD éléről is le kellett mondania, s végül a Bundestag SPD-frakciójának hátsó padsoraiban kötött ki.
Weber egyébként július elején azt mondta, szeptember vége előtt nem fog dönteni a további sorsáról. Az EPP-ben sokan ebből azt a következtetést vonták le: meg akarja várni a szeptember végi német parlamenti választást. Feltételezések szerint ha a keresztény uniópártok rosszul szerepelnének, az Weber számára lehetőséget adna arra, hogy ő is kivegye a részét a CDU/CSU esetleges újjászervezéséből. De akad egy másik teória is. Ezen feltételezés szerint Weber arra számít., hogy az uniópártok kormányalakítása esetén valamilyen miniszteri tárcát kaphat. Ezt a feltételezést azonban fenntartásokkal kell kezelni. Weber ugyan a CSU-ban Markus Söder pártelnök egyik helyettese, de sosem volt közöttük túl felhőtlen a viszony, mivel a párt belső hatalmi harcaiban előbbi Horst Seehofer volt CSU-elnök, jelenlegi szövetségi belügyminiszter oldalán állt. Ráadásul Söder júliusban egyetlen utalást sem tett arra, hogy Brüsszelben dolgozó munkatársakat szánna bármilyen kormányzati posztra, már amennyiben a keresztényszociálisok a következő kabinet tagjai lesznek. Akad olyan lapértesülés is, amely szerint ezzel már Weber is számolt és inkább az EPP elnöke kíván lenni. Ezt azonban közvetlen környezetében azonnal tagadták. A hozzá közel állók azt közölték, átfogó tárgyalásokat tervez, mielőtt bárhová elkötelezné magát. Jóllehet, ez a megoldás szinte magától értetődő lenne.
Az Európai Néppárt elnöki széke novemberben megüresedik, mivel a jelenlegi hivatalban lévő Donald Tusk a lengyel ellenzék vezetője lett, visszatért a Polgári Platform (PO) párthoz. Bár önmagában az EPP elnöki posztja nem jár különösebb hatalommal, amennyiben Weber a frakcióvezetői tisztséget is megtarthatná, befolyása nem lenne jelentéktelen. A pártcsalád például minden uniós csúcstalálkozó előtt konzultációkat folytat.
