Decemberben kerül sor a jogállamiság rendszerszintű megsértésének veszélye miatt Magyarország ellen zajló hetes cikkelyes eljárás következő fordulójára – jelentette be Marjan Dikaučič szlovén igazságügyi miniszter az Európai Parlament állampolgári jogi szakbizottságának ülésén. A kormányok képviselőiből álló EU Tanács soros elnöki posztját betöltő ljubljanai kabinet nevében nyilatkozó politikus azt nem tudta megmondani, hogy rövid véleménycserét vagy hosszabb, tematikus meghallgatást terveznek-e. A tagállamok EU-ügyi tárcavezetői utoljára június 22-ikén hallgatták meg Varga Judit igazságügyi minisztert a folyamat keretében.
A Magyarországgal szemben elindított hetes cikkelyes eljárás gyakorlatilag három éve egyhelyben topog. Az Orbán Viktort politikai harcostársának tartó Janez Janša által vezetett szlovén kormánytól senki sem várja, hogy a brüsszeli döntéshozatal élén eltöltendő fél éve alatt lendületet ad a folyamatnak. Az Európai Parlament sürgeti a tagállamokat, hogy szócséplés helyett végre cselekedjenek, fogalmazzanak meg ajánlásokat a budapesti kormány számára. Gwendoline Delbos-Corfield, az EP magyarországi ügyekkel foglalkozó francia zöldpárti jelentéstévője a keddi szakbizottsági ülésen azt mondta, jó lenne, ha a januártól hivatalba lépő francia elnökség idején sor kerülne a javaslatok megszavazására. Ezzel az EU27-ek új szakaszba léptetnék a hetes cikkelyes eljárást.
A vitában a kereszténydemokrata és balliberális képviselők felpanaszolták, hogy az európai intézmények hiába vetnek be újabb és újabb eszközöket a jogállam leépítésének megakadályozására Magyarországon és Lengyelországban, a helyzet csak rosszabbodik. Többen kifogásolták, hogy a biztosi testület nem hajlandó érvényt szerezni a jogállami normákat megsértő tagállamokat pénzmegvonással büntető rendeletnek, amely január óta van hatályban. A képviselőtestület emiatt bírósági eljárással fenyegeti az Ursula von der Leyen vezette bizottságot.
A német szociáldemokrata Katarina Barley arra hívta fel a figyelmet, hogy Orbán Viktor olyan rendszert épített ki, amelyet akkor sem lehet megdönteni, ha alulmarad a parlamenti választásokon. “Ha ez nem antidemokratikus, akkor nem tudom, hogy mi az!”, fejtegette. A képviselők felszólították az Európai Bizottságot, hogy ne hagyja jóvá a járvány utáni helyreállításra szánt magyar és lengyel tervet, amíg nem kap biztosítékokat az igazságszolgáltatás függetlenségének garantálására és a korrupció leküzdésére.
A tárgyalások jelenleg is folynak a magyar kormány és a brüsszeli végrehajtó testület között a 2500 milliárd forint vissza nem térítendő közösségi támogatás elköltéséről. A felek szeptember 30-ikáig adtak maguknak határidőt a megállapodásra. Valdis Dombrovskis és Paolo Gentiloni uniós biztosok szerdán az EP-ben megerősítették, hogy még messze nincs vége az egyeztetésnek, egyelőre további garanciákat várnak Magyarországtól, hogyan kívánja megelőzni és visszaszorítani a korrupciót, biztosítani a bíróságok függetlenségét, a döntéshozatal átláthatóságát, a jogalkotás kiszámíthatóságát és megerősíteni a közbeszerzések felügyeletét. Mint elhangzott, fontos a homófob gyermekvédelmi törvény miatt indított kötelezettségszegési eljárás, de nem kapcsolódik közvetlenül a járványügyi alapról szóló megbeszélésekhez.
A nemzeti terveket az Európai Bizottság értékeli, és a pénzügyminiszterekből álló EU Tanács hagyja jóvá. Eddig 16 tagállam helyreállítási projektjeit fogadták el, kilenc országnak már kiutalták az idei előleg egy részét, ami több, mint 45 milliárd euró.
