várólisták;

Az ügyeleti díjak rendezésével és teljesítményfinanszírozással próbálják kurtítani a várólistákat

Több mint 41 ezer beteg vár az ellátására.

Harminc százalékos plusz finanszírozással igyekszik a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) visszavágni a járvány alatt megnyúlt kórházi várólistákat – erről Kiss Zsolt számolt be az IME XV. országos egészség-gazdaságtani konferenciáján. A NEAK főigazgatója beszélt arról is, hogy a harmadik hullám vége óta (2021. május eleje) kilencezerrel (28 százalékkal) nőtt a műtétre várakozók száma, és ezzel mostanra már 41 209 beteg áll sorba ezekért az ellátásokért, míg a pandémia kezdetén, 2019. március végén 25 240 várakozó volt.

Azaz egyértelműen látszik, hogy a járvány alatt alaposan visszaesett a nem Coviddal kapcsolatos ellátás. Több mint 40 százalékkal csökkent az orvosi kezelések száma a gyermekgyógyászatokon, a fülészeti, szemészeti szakellátásoknál, a hepatitisz kezelésével kapcsolatos szolgáltatásoknál, a különféle sebészeti beavatkozásoknál: így a sérvműtéteknél, a mellkasi, hasi, ágyéki sérülések tervezett műtéteinél. Ugyanakkor a főigazgató szerint a daganatellenes terápiára szorulók, valamint a szív és érrendszeri betegeket a járvány alatt valamennyi szükséges kezelésüket megkapták.

Érdekességként megjegyezte: az ellátott betegek számában összességében nem tapasztaltak visszaesést, de csak azért nem, mert a rendszer azokat is ellátottként regisztrálta, akiknek beadták az oltást.

Mint a NEAK főigazgatója elmondta: most az a feladatuk, hogy számba vegyék, kinek, milyen ellátása maradt el, és azt mielőbb pótolják. Bejelentette azt is, hogy szeptember elsejétől ismét érdekeltté válnak az intézmények abban, hogy minél több beteget fogadjanak, mert visszaállítják a teljesítményfinanszírozást. A pandémia alatt a kórházak, szakrendelők egy átlagos havi összeget kaptak, azaz ugyanannyi pénzhez jutottak akkor is, ha sok, és akkor is, ha kevés beteget láttak el, így nem voltak érdekeltek a betegforgalom növelésében.

Az ellátás újraindulásának láthatóan komoly akadálya volt, hogy az új bérrendszerben az orvosokat nem ösztönözte semmi az ügyeletek vállalására. Ezt most szintén orvosolják – derült ki Takács Péter, az Országos Kórházi Főigazgatóság főigazgató-helyettesének előadásából.

Mint emlékezetes: az ügyeleti díjakkal az új szolgálati törvény alkalmazása óta probléma van. Ez a jogszabály a megemelt orvosi bérek mellett megkötötte, hogy ügyeletben senki nem kaphat magasabb óradíjat, mint az alap órabére. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy júniusban a zalaegerszegi traumatológián, augusztusban az Uzsoki utcai kórház sürgősségi osztályán lehetetlenült el a működés. A Magyar Orvosi Kamara augusztusban ismertetett felmérése szerint most egy nyugdíj előtt álló orvos alig több mint 9 ezer forintot kap, míg egy pályakezdő ezer forintnál alig kap többet az ügyeleti munkájáért.

Takács Péter szerint a jövőben az ügyeletben az orvost érő terheléshez igazítják a díjazást. Az új rendszerben nem a bértáblához kötik ezt a juttatást, hanem egy fix ügyeleti óradíjat állapítanak meg és attól függően, mennyire „pörgős” valakinek a munkája, aszerint szorozzák azt fel. Így azok, akikre nagyobb nagyobb terhelés jut, többet is kapnak.