Az utolsó búcsúbulit is megtartották a Néprajzi Múzeum munkatársai a Kossuth téri épületben. A műtárgyak raktárakban költöztetése után nyár végére a könyvtárat, az archívumot és az irodákat is átzsuppolták egy Váci úti irodaházba.
„A Kossuth téri épületben lévő mintegy 220 ezer műtárgy határidőre történő elköltöztetése óriási logisztikai feladat volt, amit az intézmény megfeszített munkával 2021 nyár végére sikeresen elvégzett. A Városligetben felépülő új épületbe történő beköltözésig – 2022 első negyedévéig – tartó átmeneti időszakra négyzetméterenként havi 4300 forintért bérel irodákat a múzeum munkatársainak a Városliget Zrt. Az irodaterület közel 180 ember munkavégzését teszi lehetővé 100 munkaállomás biztosításával” – válaszolta a Népszava kérdésére a Liget projekt lebonyolításáért, valamint az új intézmények üzemeltetéséért felelős állami cég. Azt nem írták meg, hogy pontosan mekkora területet bérelnek, de ennyi ember elhelyezéséhez ideális esetben közel ezer négyzetméter szükséges. A válaszban nem szerepel az irodaházakban felszámított üzemeltetési költség összege sem, de ez átlag 1500 forintot kóstál négyzetméterenként most a piacon.
Nem tudni mire ez a nagy sietség, hiszen a múzeumnak eddig helyet adó Kúria felújításáról továbbra sincs hír. A tervezéssel az Agrárminisztériumot is modernizáló Archikont bízták meg. A nagyszabású átalakítás a Kúria esetén 2-2,5 év, az Agrárminisztérium – ez alá mélygarázst is terveznek – mintegy 3 év alatt készülhet el" – közölte Wachsler Tamás, a Steindl Imre Program Zrt. vezérigazgatója még tavaly. Akkor abban bízott, hogy idén el is kezdődhet az épületek rekonstrukciója, feltéve, hogy a kormány biztosítja a szükséges forrásokat. Idén ugyan megjelent egy kormányhatározat – amely elismerte: az Igazságügyi Palota túl kicsi ahhoz, hogy a Kúria teljes szervezete elférjen benne –, de költségekről nem rendelkezett.
Az irodabérlés persze aprópénz a Liget projekt egyéb költségei, illetve a költöztetés ára mellett. Egyetlen példa: a Néprajzi Múzeumnak csupán a 28.374 leltári tételből álló kerámiagyűjteményének ideiglenes raktárba költöztetése, illetve más gyűjtemények szállításra való felkészítése nettó 233 millióba került. S ez nem a vége, hiszen a kerámiákat majd a városligeti épületbe is át kell szállítani.
De még ez is eltörpül az egyre növekvő kivitelezési költségekhez képest. Gyorgyevics Benedek, a Liget Zrt. vezérigazgatója korábban azt nyilatkozta: a Néprajzi Múzeum végszámlája közel 50 milliárd forint lesz, a Magyar Zene Háza „szuperbruttó" ára – beleértve minden költséget, ami a kiállításig felmerül – megközelíti a 30 milliárd forintot.
Ez persze még bőven változhat az egyre csak tolodó megnyitóig hátralévő hónapokban. „A Magyar Zene Háza építése a tervezett ütemben zajlik, az épület 2021 végére elkészül, jövő év elején a nagyközönség is birtokba veheti”– írta a Városliget Zrt. lapunknak. Csakhogy Gyorgyevics a projekt saját honlapjának idén március elején azt mondta, hogy a 2018 óta épülő Magyar Zene Háza már 2021 végén megnyitja kapuit. Az épületben lévő kiállítás berendezése pedig hozzávetőlegesen 11 hónapot emészt majd fel. Az épületet természetesen ettől függetlenül is átadhatja Orbán Viktor miniszterelnök még a választások előtt, hiszen a Szabolcs utcai raktározási központot is úgy adta át, hogy még hónapokig nem lehetett használni.
Egyre nagyobb a valószínűsége, hogy a Néprajzi Múzeumot is üresen fogja felavatni a kormányfő – feltéve, hogy még a választások előtt sort akar rá keríteni. Kérdés, hogy befejeződik-e egyáltalán addig az építkezés. A Városliget Zrt. határozottan állítja, „az épület kivitelezése az ütemtervnek megfelelően halad, 2022 tavaszán megnyitja kapuit a nagyközönségnek”. Ha így is lesz, csupán két hónap marad a kiállítás kivitelezésére, márpedig a kiállításrendező cég tenderfelhívásában még csaknem egy év szerepelt.
Ugyanakkor másképp látja a határidők tarthatóságát a kivitelező cégpáros – a ZÁÉV Építőipari Zrt. és Magyar Építő Zrt. –: előre jelezték, hogy a koronavírus járvány miatt csúszás lesz, a késedelem „mértéke előre nem meghatározható”.
