Egy új, átfogóbb eljárás keretében is ellenőrizhetik a pedagógusokat, az intézményvezetőket és az iskolákat a jövőben – derült ki a keddi Magyar Közlönyben megjelent rendeletmódosításból. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kidolgozott módosítás az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés fajtáit egy új ponttal egészítette ki, ami a “komplex ellenőrzés” nevet kapta. A jogszabály a megjelentést követő napon, szeptember elsején már hatályba is lépett.
Ilyen "komplex" eljárásokra azokban az intézményekben kerülhet sor, ahol az iskola vagy az intézményvezető az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során legalább három területen hatvan százalék alatti, vagy egy területen harminc százalék alatti eredményt ért el. De komplex ellenőrzést indíthatnak akkor is, ha az országos kompetenciamérésekben egy intézmény az átlagnál gyengébb eredményt ért el, esetleg ha a tanulói lemorzsolódási adatok meghaladják a megyei vagy országos átlagértéket, illetve ha egy iskola nem töltötte fel a korábbi ellenőrzések után készített fejlesztési, intézkedési terveket az Oktatási Hivatal rendszerébe.
A komplex ellenőrzéseket egy, a hivatal által kijelölt szakértői bizottság végzi majd, de külső szakértőket is bevonhatnak. Az ellenőrzést követően az érintett iskolák vezetőinek intézkedési tervet kell készíteniük, amelynek végrehajtását utóvizsgálatok keretében ellenőrzik. Abban az esetben, ha nem egy egész iskolát, hanem egy-egy pedagógust vonnak ellenőrzés alá, számukra az intézményvezető a vizsgálat megállapításainak megfelelő, kötelező továbbképzést írhat elő.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a rendeletmódosítást úgy is lehetne értelmezni, hogy az egy lépés a kockázatalapú értékelési rendszer felé, ami üdvözlendő is lehetne, de nem a mostani formájában. Totyik Tamás PSZ-alelnök szerint ez az intézkedés is azok sorába tartozik, amellyel az oktatásirányítás az ellenőrzés, külső értékelés szervezésével javítaná a közoktatás minőségét, de valójában az ítélkező, minősítő jellegű értékelési formákat erősíti.
– Egyáltalán nem nyilvánvaló, hogy a magyar köznevelés mai helyzetében a színvonallal, az eredményességgel kapcsolatos problémák megoldásának kulcskérdése az, hogy milyen munkát végeznek az intézmények. Az intézmények ugyanis olyan munkát végeznek, amilyet tudnak, amilyet a körülmények megengednek számukra. Márpedig a szakmai, irányítási és gazdasági autonómia nagyon erősen korlátozott, azaz az intézmények, a pedagógusok „gúzsba kötve táncolnak” – fogalmazott Totyik Tamás. A PSZ alelnöke szerint a jelenlegi helyzetben nem az iskolák ellenőrzése, hanem az autonómia biztosítása lenne a megoldás, ezzel együtt pedig az intézmények önértékelő tevékenységét kellene támogatni egy olyan rendszerrel, ami nem minősítő, hanem fejlesztő jellegű.
