Egy széles körben használt rovarirtó szer lehet a világszerte terjedő túlsúlyosságot okozó egyik tényező. A szóban forgó szer a 2020 eleje óta tiltott klórpirifosz. A kanadai McMaster Egyetem munkatársai szerint először igazolták, hogy egy vegyszer az anyagcserét megváltoztatva vezet túlsúlyhoz - írja az Index. A kutatók 34 gyakran használt rovar- és gyomirtó szer hatását vizsgálták egerek barna zsírszövetére. A kísérlet kimutatta, hogy a klórpirifosz lelassította a kalóriák égetését a zsírszövetben. A barna zsír a test kályhája, elégeti a kalóriákat, szemben a normális zsírszövettel, ami tárolja. Hőt termel, és megakadályozza, hogy normális fehér zsírként rakódjanak le a kalóriák. A barna zsírszövet hidegben aktiválódik, vagy amikor eszünk – mondta Gregory Steinberg professzor, a kutatás szerzője a Nature Communication folyóiratnak. - Úgy gondoljuk, a probléma oka, hogy a klórpirifosz takarékra állítja ezt kályhát. Steinberg szerint, ha a klórpirifosz csak napi 40 kalória elégetését gátolja a barna zsírszövetben, az már elindítja az elhízás kialakulását. Hozzátette, hogy korábbi kutatások több, környezetben előforduló toxint kötöttek az emberek és állatok elhízásához, de kutatásuk az első, amely kimutatta, hogy ezt nem a táplálékbevitel, hanem az anyagcserére gyakorolt hatás okozza. A professzor rámutatott, hogy bár az anyag emberre gyakorolt hatásáról nem készült vizsgálat, de az eredmény közegészségügyi jelentősége ettől igen nagy, és a tiltott növényvédő szerek úgy kerülhetők el, ha a vásárló importzöldség helyett helyi termékeket választ.
*
A világon elsőként koleszterinszint-csökkentő injekciót vezet be a brit egészségügyi szolgálat, és azt remélik, hogy ezzel mintegy 55 ezer szívinfarktust és agyvérzést előzhetnek meg a következő tíz évben, ami enélkül 30 ezer ember életébe kerülhetne - írja a Qubit a szervezet közleménye alapján. A gyógyszert évente kétszer beadott injekció formájában háromszázezer páciens kaphatja meg a következő három évben. Elsőként azok számára teszik elérhetővé az injekciót, akik korábban már átestek egy szívinfarktuson vagy agyvérzésen, és LDL-koleszterinszintjük meghaladja a 2,6 mmol/l értéket, vagy akiknek vérében kóros mennyiségű lipid, például triglicerid, koleszterin vagy zsírfoszfolipid található. Körükben ugyanis 29 százalékkal magasabb a kockázata annak, hogy tíz éven belül újabb súlyos szív- és érrendszeri problémával találják szembe magukat.
A sztatinokkal szemben, amelyeket általában tabletta formájában naponta kénytelenek szedni a betegek, és amelyek lassítják a koleszterin előállítását a májban, az inclirisant tartalmazó injekció az RNS-interferencia módszerét használja. Ennek segítségével szelektíven lehet kikapcsolni egyes gének hatását, az eredmény pedig az, hogy a máj a vérből több „rossz”, azaz LDL-koleszterint tud eltávolítani. Az Imperial College London klinikai vizsgálatában beadása után két héttel a felére csökkentette a „rossz” koleszterin szintjét, és fél évig a megfelelő szinten tartotta. A vakcina kompatibilis a sztatinokkal is, sőt néhány orvos egyenesen a terápiák kombinálásában gondolkodik.
