De ha érzed, hogy meg vagy vezetve / Most helyzet van, vedd kezedbe – énekli gitárkísérettel Hrutka Róbert az Élni hívlak! című videóklipben, melyben számos magyar színész, alkotóművész szerepel, többek között Cserhalmi György, Pogány Judit, Csákányi Eszter, Kulka János, Nagy Ervin, Molnár Áron, Péterfy Bori, Szinetár Dóra és Bródy János. A vasárnap este debütált klipet az aHang nevű civil szervezet és a Civil Választási Bizottság mint az előválasztás egyik fő szervezői készítették közösségi adományozásból így motiválva előválasztásra a nézőket.
– A klippel a célunk az volt, hogy az embereket ösztönözzük, merjenek változtatni a helyzetükön – mondja Nagy Zsolt. A színész szerint ehhez a videóklip a megfelelő műfaj, elvégre a televíziózás történetéből számos példát lehet hozni arra, hogy egy klip miként alakította az emberek gondolkodását egy adott társadalmi jelenségről. – A lényeg, hogy a zene, a dal gondolkodásra serkentse a nézőt – véli az előadó.
Egy politikai klipben szerepelni persze magában hordozza a veszélyt, hogy az illetőt az adott politikai oldal szószólójának könyvelik el. – Fennáll a probléma, hogy beskatulyázzák az embert, de én akkor is olyan személyekkel, szervezetekkel működöm együtt, melyeknek a gondolkodásával egyetértek – mondja Nagy Zsolt, hozzátéve, egy művészt úgyis a kvalitásai szerint ítéli meg a néző, legyen jobb- vagy baloldali. – Aki megismer, és lát a vásznon vagy a színpadon, az úgyis árnyaltabb képet kap.
A magyar média történetében zene és politikum már többször összefonódott, a Fidesz 2002-es Kitörő örömre lelj, végre Magyarország című kampánydalában szintén számos előadó szerepelt, mint Pataky Attila, Vikidál Gyula, Keresztes Ildikó, Szikora Róbert és Esztergályos Cecília, míg a nemzeti összetartozás napjára írt 2013-as Barackfa, az Összetartozás dalában Antal Timi, Baricz Gergő, Bencsik Tamara, Csizmadia Anna és Kállay-Saunders András énekelt egy gyerekkórus kíséretében. Olykor persze csak egy művész adja a hangját a produkcióhoz, a Párbeszéd Magyarországért 2019-es dalában például Szabó Kimmel Tamás énekelt Budapestről, a végén pedig Karácsony Gergely gitározott, de zene és politika kapcsolatára még felhozhatjuk az MSZP Igen, igen vagy a Demokratikus Koalíció Csak a szeretet kell című dalait.
– Bárhogyan is nézzük, a kampánydalok csakis az adott politikai oldal vagy párt csoportjára hatnak igazán – véli Réz András, aki szerint ezek a videók a szimpatizánsokat azzal erősítik meg a politikai hovatartozásukban, hogy érzelmeket vagy esetleg indulatokat gerjesztenek bennük. Az esztéta szerint éppen ezért mindegy, hogy egy klipnek milyen a minősége, hiszen az ugyanúgy funkcionál mint egy szokványos kampányvideó, pedig ha az alkotók az adott dal zenéjére és szövegére is hangsúlyt fektetnének, akkor még a bizonytalan szavazókra is lehetne hatni.
– Más volt a helyzet a rendszerváltás éveiben. Akkor még voltak illúzióink, így ha megnéztünk egy politikai videót, még elhittük, hogy egy jobb világ érkezik – mondja Réz András, példának hozva fel a Fidesz korabeli kampányfilmjét, melyben a Roxette-től a Listen To Your Heart című sláger szólt. Később több párt is megpróbálkozott azzal, hogy már ismert szerzeménnyel hasson, az esztéta szerint így lett a jobboldalon meghatározó a Székelyhimnusz – mely az 1989 utáni felszabadulás, összetartozás gesztusaként is lehetett értelmezni – vagy a baloldalon az Oláh Ibolya énekelte Magyarország, amelynek szövegét Geszti Péter írta René Dupéré kanadai zeneszerző Alegría című slágerének dallamára. Példa a közelmúltban is akad: a Párbeszéd Magyarországért említett dalában Szabó Kimmel Tamás például Cseh Tamás és Bereményi Géza Budapest című dalából énekli a következő sorokat: „Azt mondd meg nékem, hol lesz majd lakóhelyünk / Maradunk itt, vagy egyszer majd továbbmegyünk?”
