Egyesült Államok;Joe Biden;Donald Trump;COVID-19;

- Amerikában újra támad a Covid-19

Az Egyesült Államokon úrrá lett a pesszimizmus, miután ismét naponta százezren kerülnek kórházba. Biden elkövette Trump hibáját: túl korán ígért enyhülést.

A július 4-i Függetlenség napja előtt Joe Biden elnök már arról beszélt, hogy közel a koronavírustól való függetlenség. Kilenc hónapos elnökségének ez volt az eddigi legnagyobb tévedése. Kiderült, hogy a vakcináció nem lineáris folyamat, üteme fokozatosan lassul és az amerikaiak 47 százaléka mostanra sem kapta meg a szükséges két (vagy a Johnson & Johnson terméke estében egy) oltást. A politológusok általános véleménye szerint Donald Trump elsősorban a járvány lebecsülése és félrekezelése miatt bukta el a 2020-as elnökválasztást, most pedig Joe Biden népszerűségét ássa alá, hogy túl korán ígért enyhülést. Az elnök támogatottsága a kezdeti stabilitás után mára 46 százalék alá esett, bírálói már többen vannak, mint akik elégedettek vele, amihez persze az afganisztáni fiaskó és a lassuló gazdasági növekedés is hozzájárult.

A lényeg azonban a járvány. A nyár eleji biztató tendencia gyorsan kifulladt és mára naponta 160 ezer megbetegedést jelentenek, 100 ezer ember kerül kórházba. A különben örök optimista országon úrrá lett a pesszimizmus. Kansas államban újra hazaküldték dolgozni az állam irodai alkalmazottjait, Arizonában, ahol tilos maszkot viselni az iskolákban, máris diákok és tanárok ezrei kényszerültek házi karanténba, Hawaii kormányzója pedig felhívást adott ki a turistáknak: „Ne jöjjenek!” A New York Times a Kaliforniai Egyetem – Berkeley fertőző betegségek szakértőjét, John Swartzberget idézi, aki szerint a sors iróniája, hogy májusban és júniusban olyan jól alakultak a dolgok, mindenki azt hitte, hogy a járvány a végéhez közeledik, az emberek újra élvezni kezdték az életet, aztán néhány hét alatt minden ismét összezuhant.

Jelenleg naponta nagyjából 1 500 ember veszti életét a koronavírus miatt. Ez csak harmada a legrosszabb januári napok veszteségeinek, ám ahhoz pont elég, hogy újra ez uralja el a címlapokat. A legsúlyosabban érintett déli államokban, például Észak-Karolinában vagy Floridában ismét túlterheltté váltak a kórházak. Annak ellenére, hogy az esetek túlnyomó többségében az oltatlanok halnak bele a fertőzésbe, egyre nehezebb meggyőzni az oltáselleneseket a vakcinák hatékonyságáról.

További probléma, hogy az Egyesült Államokban a kérdésből politikát csináltak: a demokrata pártiak hajlamosak eltúlozni, a republikánusok lebecsülni a halálozási adatokat. A Republikánus Párt vezető politikusai úgy döntöttek, hogy nekik nem kedvez, ha Joe Biden nevéhez kapcsolódik a sikeres oltási kampány. Ezért nem is igyekeznek rábeszélni a húzódozó konzervatív szavazókat az oltásra, s különben is ott van előttük Trump példája, akit saját közönsége kezdett fújolni, amikor egy nagygyűlésén a vakcinákat kezdte dicsérni. A volt elnök, aki pedig tényleg eredményének könyvelheti el, hogy felgyorsította az oltóanyagok kifejlesztését, azonnal visszakozott. A múlt héten pedig, mintha szégyellené korábbi gyengeségét, azt mondta, hogy nem fogja beadatni a harmadik „emlékeztető” oltást. Igaz, az elsőt is csak titokban vette fel, mielőtt végleg elhagyta volna a Fehér Házat.

Hetek, hónapok, évek vagy egyévtized„Tizennyolc hónap után az emberek már eléggé kiégtek és a kimerültséget csak súlyosbítja a gyors váltogatás – vedd le a maszkot, vedd fel újra. Ez nagyon összezavar, de őszintének kell maradnunk: nem tudjuk, mikor, nem tudjuk, hogyan lesz vége (a járványnak). Nem tudjuk” - nyilatkozta a Washington Postnak Ezekiel Emanuel, a Pennsylvaniai Egyetem orvosetika és egészségpolitika professzora. A lap több tudományos tekintélytől igyekezett választ kapni arra, hogy mikor lesz végre vége a koronavírus-járványnak, ám a cikk végén is csak a fenti tanulságot lehetett levonni. A Kaliforniai Egyetem – San Francisco fertőző-betegségek szakértője, Monica Gandhi például biztos benne, hogy Amerika a végjátéknál tart, már szeptemberben zuhanni fog az esetszám és október közepére kezelhetővé válik a helyzet. Véleményét arra alapozza, hogy a légzőszervi vírusos járványoknak mindig véget vetett az oltással vagy átfertőzöttséggel szerzett immunitás. A vírusok pedig a folyamatos mutáció során idővel általában legyengülnek. Másrészt az is igaz, hogy nagy vírus-járványok közül egyedül a himlőt sikerült emberi beavatkozással megszüntetni, a malária pedig nem hajlandó természetes úton halványulni. Jay Bhattacharya, a Stanford Egyetem professzora szerint a Covid-19 járvány vészhelyzet-szakasza már lezárult, a tömeges oltással elkerülhető a nagy számú haláleset és ideje lenne az egészet az emberre leselkedő kétszáz különböző betegség egyikeként kezelni. Gandhi professzor is úgy véli, hogy a koronavírust az influenzához vagy a megfázáshoz hasonlónak kell tekinteni: ha nem maradsz otthon, a négy fal között, előbb-utóbb elkaphatod. Mások, így az Észak-karolinai Állami Egyetem szakértője, Julie Swann szerint még mindig szükség van a maszkviselésre is, mert a természetes immunitás megszerzése túlságosan sok emberéletbe kerülne. Szerinte a gyerekeket már 5 éves kortól oltani kellene ahhoz, hogy a járvány tíz éves távlatban az influenzához hasonlóvá szelídüljön.        

A kormányalakítás azonban még mindig várat magára, a késlekedés háttérében pozícióharcok állhatnak.