Fékezett lakástörvény

Míg korábban nagyon sietett a Fidesz, hogy átverje a budavári lakások kiárusításának tervét, az Alkotmánybíróság júliusi kifogása óta semmi nem történt.

Az őszi parlamenti időszakban újra napirendre vesszük a lakástörvény módosítását, a kifogásolt passzusokat az Alkotmánybíróság (AB) iránymutatásai alapján átdolgozzuk – ígérte Böröcz László az Alkotmánybíróság júliusi határozatának kihirdetése után. A kormánypárti országgyűlési képviselő akkor „egyértelműen sikeresnek” nevezte a nagy vihart kavart törvénymódosítást, mivel az AB nem kaszálta el a teljes jogszabályt. Böröcz július végén azt írta közösségi oldalán, hogy az elfogadott törvényt az Alkotmánybíróság útmutatása alapján módosítják. Azóta viszont egy hang sincs a jogszabálymódosítás módosításáról.

Mint ismert, a fideszes többségű parlament által megszavazott törvényeket máskor zokszó nélkül aláíró Áder János köztársasági elnök erről a javaslatról normakontrollt kért. A jogszabály lényegében a Várnegyed eddig elidegeníthetetlen bérlakásainak feltétel nélküli kiárusítására kötelezte az I. kerületi önkormányzatot, méghozzá meglehetősen nyomott áron. A köztársasági elnök főként azt kifogásolta, hogy a vételi jog összeegyeztethetetlen a kulturális örökség megóvásának alaptörvényi követelményével, ezenfelül aránytalannak tartotta az önkormányzati tulajdonjog ilyen jelentős korlátozását.

Az Alkotmánybíróság a törvényes határidő legvégén tárgyalta az ügyet és arra jutott, hogy a jogszabály alaptörvény-ellenesen biztosít vételi jogot azoknak a bérlőknek, akik 25 évnél nem régebben bérlik a műemléképületben lévő lakásukat. Előírta, hogy az elidegenítéshez a műemlékvédelmi hatóságnak is hozzá kell járulnia. Ekkor Böröcz egyfelől azt ígérte, hogy az AB észrevételei alapján kijavítják a jogszabályt. Másfelől hozzátette: vételi jogot nyernek a lakáscsere útján bérlővé vált lakók, pontosítják a kamatmentesség szabályait a 25 éves részletfizetés esetében és beleveszik azt is, hogy kötelező lesz kikérni a műemlékvédelmi hatósági hozzájárulást. Igaz, az érintett – egyébként ellenzéki vezetésű – önkormányzatnak nyújtandó kötelező kártérítés megfizetésének módjáról nem tett említést, holott ez is szerepelt az AB határozatában.

Az AB döntéséről Áder János július végén levelében értesítette Kövér László házelnököt, aki augusztus 12-én kelt levelében felkérte a Törvényalkotási bizottságot az Alkotmánybíróság határozatának megfelelő módosító javaslat előterjesztésére. A várhatóan szeptember végén induló őszi parlamenti ülésszak programja még nem ismert, igaz, a Böröcz-féle javaslat viszont továbbra is szerepel a folyamatban lévő törvények között. Böröcz Lászlót, illetve a Parlament sajtóosztályát is megkerestük az ügyben, de lapzártáig nem érkezett válasz. Az, hogy július óta nincs jele előrelépésnek, főleg a korábbi rohamtempó ismeretében érdekes: az eredeti módosítóval májusban annyira igyekeztek, hogy az éjszaka közepén nyújtották be az Országgyűlésnek. A módosító módosítóját pedig júniusban egy nappal a Törvényalkotási Bizottság ülése előtt küldték ki a testület tagjainak.

A fejleményekről megkérdeztük az ügyben érintett I. kerületi önkormányzatot vezető V. Naszályi Márta polgármestert, akit nem kerestek meg a lakástörvény-módosítás újragondolása okán. (Igaz, az elfogadott, de félig elkaszált jogszabály-módosításról sem egyeztettek vele.) A kerületvezető nem lepődne meg, ha a NER-lovagok számára már semmi hasznot nem hozó törvénymódosítást a jövő évi választások előtt már nem tárgyalná a Parlament.

– Semmi sem kötelezi az Országgyűlést, hogy újra napirendre tűzze a lakástörvény-módosítását célzó – vagy bármi más tárgyú – jogszabályt – válaszolta a Népszava kérdésére Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. – A Parlamentnek jellemzően nem lehet határidőket szabni. Ez alól egy kivétel van, amikor az Alkotmánybíróság mulasztásos törvénysértést állapít meg. Ilyenkor az Alaptörvény valamelyik rendelkezését sértő helyzetet csak a megfelelő jogszabály megalkotásával lehet felszámolni és az Alkotmánybíróság erre határidőt állapít meg, ahogy ez történt a jegybanki alapítványok által magánszemélyeknek adott támogatások nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban. Arra azonban már nincs szabály, mi van, ha ezt nem tartja be a Parlament, ahogy abban az esetben is történt. A jogalkotási határidő ugyanis régen – 2018. szeptember 30-án – lejárt, de a törvény azóta sem született meg.

– Az Alkotmánybíróság szerepe a lakástörvény-módosításával kapcsolatban véget ért azzal, hogy meghatározta a jogszerűségi küszöbfeltételeket, azok alkalmazását nem tette, nem is tehette kötelezővé. Így innentől a fideszes többségű Országgyűlés dönt arról, hogy mikor tárgyalja újra a jogszabályt – magyarázta Ligeti Miklós a Népszavának.