Újabb lépés a női egyenjogúság felé: legalizálták az abortuszt Mexikóban

Megtörni látszik a katolikus egyház erőltette szigor Latin-Amerikában.

Egyhangú döntéssel alkotmányellenesnek nyilvánította az abortusz kriminalizálását kedden a mexikói legfelsőbb bíróság. A latin-amerikai, mélyen katolikus és konzervatív szövetségi államban mérföldkőnek számít e döntés, amely a gyakorlatban az egész országban lehetővé teszi a művi terhességmegszakításhoz való hozzáférést. Mexikó 31 szövetségi állama és egy szövetségi körzete közül eddig csupán négyben, legutóbb júliusban Veracruz államban dekriminalizálták az abortuszt. A mostani döntés azt jelenti, hogy a bíróságok többé nem emelhetnek vádat abortuszügyekben egyetlen szövetségi államban sem és a jelenleg abortusz miatt bebörtönzött nők is visszanyerik szabadságukat.

Arturo Zaldivar, a legfelsőbb bíróság elnöke a női egyenjogúság irányába tett újabb történelmi lépésnek, "mérföldkőnek" nevezte az egyhangú döntést minden mexikói nő, de különösen a legkiszolgáltatottabbak számára. Hasonlóképpen vélekednek a jogvédő szervezetek is.

A Reuters hírügynökség szerint eddig mexikói nők százait vonták felelősségre abortusz miatt, és legalább tucatnyian azóta is börtönben sínylődnek. Az észak-mexikói Coahuila állam kormánya azonban közleményben jelezte, hogy a legfelsőbb bíróság döntésének visszamenőleges hatálya lesz, vagyis minden abortusz miatt bebörtönzött nőt "azonnal" szabadon kell bocsátani. Coahuila az abortusz legalizálásáért harcoló mexikói mozgalom egyik központja, a választás jogát zöld kendővel követelő nők itt tudtak legnagyobb támogatói tábort maguk mögé állítani és utcára vinni. A keddi bejelentés „az én testemről, én döntök" feliratú pólókat viselő tömegek ünnepelték az állam fővárosában, Saltillóban.

A legfelsőbb bíróság döntése azonban jelentőségében túlmutat Mexikónak - a világ második legnépesebb katolikus államának - a határain. Egy, a térséget érintő történelmi folyamatnak része, amely Argentínában indult azzal, hogy ez év elején hatályba lépett az abortusz legalizáló tavaly decemberben elfogadott jogszabály. Jogvédők már akkor arra számítottak, hogy az argentin döntés dominóhatást eredményezhet a régióban és hozzájárulhat a nők helyzetének javításához, alapvető emberi jogaik – beleértve a választás és döntés szabadságát - biztosításához. Ahogyan januári cikkünkben megjegyeztük: „az egész latin-amerikai térségre hatással lehet, hogy az argentin szenátus legalizálta a művi terhességmegszakítást”.

Latin-Amerikában igen erős az abortuszt mereven elutasító katolikus egyház befolyása, a térségben, három állam kivételével, eddig mindenhol bűncselekménynek számított a terhességmegszakítás, csak rendkívüli körülmények között lehetett végrehajtani azt. Kuba 1965 óta engedi a terhességmegszakítást a 10. hétig, Guyanaban 1995-ben legalizálták azt a 8. hétig, Uruguayban 2012-ben a 12. hétig. Ezek az országok is csupán az illegális abortusz okozta halálozások magas és egyre növekvő száma miatt hozták meg az emberi jogi és nőjogi aktivisták által követelt engedményt.

A Guttmacher Intézet 2019-es adatai alapján azonban így is latin-amerikai nők 97 százaléka élt az abortuszt teljesen tiltó, vagy csak igen kevés kivétellel engedélyező országban. A térségben évente 14 millióra tehető a nem kívánt terhességek száma, amelyek mintegy felének illegális abortusz a vége. Ugyanakkor mintegy 24 millió nő számára elérhetetlen a modern fogamzásgátlás, vagy a mélyszegénység miatt, vagy azért, mert az egyház hatására tilosak a fogamzásgátló eszközök. Így igen sok az illegális terhességmegszakítások miatti haláleset, valamint a szövődményekből adódó egészségügyi probléma.

Az abortusz legalizációja Argentínában és Mexikóban az emberi jogi és női jogvédők több évtizedes harcának az eredménye. Az, hogy mindez akkor történik, amikor a szomszédos Egyesült Államokban, Texasban szigorították az abortuszhoz való hozzáférést, még inkább rátereli a figyelmet a mexikói történelmi pillanatra. A Reuters beszámolójában ki is emeli a két országban zajló ellentétes folyamatot. A hírügynökség szerint a mexikói szabályozás ahhoz vezethet, hogy az olyan államokban, mint Texas, az amerikai nők úgy döntenek, hogy a határ túl oldalán, a szomszédos Mexikóban végeztetik el a művi terhességmegszakítást.