Mintegy 75 ezren regisztráltak az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárórendezvényére, az úgynevezett Statio Orbis szentmisére, amit Ferenc pápa mutatott be a Hősök terén. Az eseményen azonban regisztráció nélkül is részt lehetett venni, és rengetegen éltek ezzel a lehetőséggel. Vasárnap már egészen korán, órákkal a hivatalos kezdet előtt hosszú sorok kígyóztak a beléptetőkapuknál. Jöttek mindenhonnan, külföldről és az ország legkülönbözőbb pontjairól. A szervezőktől lapunk azt a tájékoztatást kapta, hogy becsülhetően 150 ezren gyűltek össze.
Előzőleg több tízezren vettek részt a szombat délután rendezett Kossuth téri szentmisén, majd a Hősök terére induló gyertyás körmeneten is. Az Oktogonnál egy óráig tartott, amíg a körmenet áthaladt a téren. A Kossuth téri szertartást Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek vezette, az egybegyűlteket I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka is köszöntötte.
Kövér László házelnök, aki a Parlamentben fogadta az egyházi vezetőket, közleményben figyelmeztet arra: napjainkban „sátáni, sötét erők” veszélyeztetik mindazt, amiben a keresztény ember hisz, azaz a „kereszténységre épülő civilizációnkat, szabadságunkat és emberi méltóságunkat”.
Lapunk a „sátáni erők” mibenléte helyett inkább azt szerette volna megtudni különböző korosztályhoz tartozó hívektől, hogyan ítélik meg Ferenc pápa tevékenységét, mi a véleményük arról, hogy jobboldali publicisták keresetlen szavakkal támadták a katolikus egyházfőt. Egy fiatal lányt annyira sikerült meglepnünk, hogy gyorsan passzolta is a kérdést. Többen azonnal közölték, hogy nem nyilatkoznak. Mások udvarias köntösbe csomagolták az elutasítást.
„Nem szeretnénk megnyilvánulni, annál sokkal szemérmesebbek vagyunk” – szabadkozott barátnője nevében is egy idős nő. Vagy: „Természetesen nagy tisztelője vagyok a pápának, de nem kívánok semmit mondani róla. Hadd ne indokoljam, hogy miért nem…” Kitérő választ kaptunk attól a szintén idős nőtől is, aki csoportjával Nagykanizsáról érkezett: „A pápa Isten földi helytartója, nagy megtiszteltetés, hogy Magyarországon köszönthetjük. Az ellene irányuló támadásokkal nem foglalkozunk. Ítélkezni nem nekünk kell, nekünk egyetlen dolgunk van, hogy imádkozzunk érte.”
Végül egy középkorú asszony állt kötélnek, mint mondta, nagy büszkeséggel jött Miskolcról. „Az, hogy 1938 után újra eucharisztikus kongresszus van Budapesten, ahova ráadásul ellátogat a pápa, úgy gondolom, világraszóló esemény. Sok szempontból pozitívan állok Ferenc pápához, egyedül a migrációs politikája az, amivel kissé nem értek egyet. Minden egyéb nagyon tetszik, a nyitottsága is” – fejtegette.
Ferenc pápa gépe vasárnap reggel szállt le a Liszt Ferenc Repülőtéren. Első budapesti programjaként az egyházfő a Szépművészeti Múzeumban zárt ajtók mögött találkozott Áder János köztársasági elnökkel, Orbán Viktor miniszterelnökkel és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnökének beszámolója szerint Orbán arra kérte a pápát, hogy „ne hagyja elveszni a keresztény Magyarországot”. A Vatikán híradása alapján az egyház magyarországi szerepe, a környezetvédelem és a családok támogatása volt a téma.
A pápa ezt követően a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjainak adott útmutatást: „legyenek az evangélium hirdetői, legyenek a testvéri szeretet tanúságtevői és végül legyenek a remény építői”. Magyarországot a különféle nemzetiségek, kisebbségek, vallási felekezetek, vándorlók alakították multikulturális közeggé. Ferenc pápa szerint ez új valóság, amely kezdetben megriasztja az embereket. A különbözőség mindig kicsit félelmet kelt, mert veszélyt jelent a megszerzett biztonságra és kihívást hordoz az elért stabilitás ellen. Ugyanakkor nagy lehetőség arra, hogy „megnyissuk a szívünket az Evangélium üzenetére”. Az identitáshoz való ragaszkodás soha nem lehet oka az egymási iránti ellenségeskedésnek és lenézésnek, segítenie kell az eltérő kultúrák közötti párbeszédet.
Az egyházfő a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa és a zsidó felekezetek képviselőivel is találkozott. A pápa magyarországi látogatása „megerősít bennünket az Isten kimondhatatlan ajándékában, Jézus Krisztusban” – állapította meg Steinbach József, az ökumenikus tanács elnöke. Frölich Róbert országos főrabbi nemrég kórházba került, gondolatait Radnóti Zoltán főrabbi tolmácsolta: „A zsidóság és a kereszténység közös hitbeli öröksége, mindannyiónk számára szent hagyománya az ellentétekkel terhelt múlt ellenére is bevilágítja a jelent, s jelzőfényül szolgál az emberiség közös jövője számára.”
Ferenc pápa – megemlékezve a származása miatt meggyilkolt Radnóti Miklósról is – hangsúlyozta, azon kell együtt dolgozni, hogy a gyűlölet hullámai ne söpörhessék el többé a jó viszonyt. Egyértelművé tette, hogy az antiszemitizmus veszélyére utalt, amely még mindig itt lappang Európában és másutt.
A szentmise kezdete előtt az egyházfő „pápamobilról” köszöntötte a hatalmas tömeget. Mögötte Erdő Péter bíboros ült, a járművet testőrök kísérték. Amerre elhaladt, taps és ováció tört ki. Előfordult, hogy megállt rövid időre, megáldott és homlokon csókolt egy feléje nyújtott csecsemőt.
A kereszt sohasem divatos: napjainkban sem, de régen sem volt az. Ugyanakkor benső gyógyulást hoz – ezt már a szertartáson mondta Ferenc pápa. Engedjük – tette hozzá –, hogy Jézus kigyógyítson a bezárkózásból, megnyisson az osztozásra, feloldja merevségeinket és magunkba zárkózásunkat. Szent Istvánt és Szent Erzsébetet megemlítve az egyházfő arra bátorított, „mi se elégedjünk meg kevéssel: ne érjük be egy olyan hittel, amely csak a szertartásokból és az ismétlésekből él”.
Később, a rendezvény befejezéseként elhangzott imádságban a pápa kinyilvánította köszönetét mindazoknak, akik az eucharisztikus kongresszus megvalósításán fáradoztak. Azt kívánta, „legyen a kereszt számotokra a híd a múlt és jövő között”, valamint azt, hogy legyetek „megalapozottak és nyitottak, mélyen gyökerezők és másokat tisztelők”. Többször megszólalt magyarul, ahogyan a legvégén is: „Isten, áldd meg a magyart!”
Ferenc pápa vasárnap kora délután elhagyta Magyarországát, több napra Szlovákiába utazott.
