Rászánta magát a főváros az e-jegy-perre

Pert indít a főváros a használhatatlan elektronikus jegyrendszer elúszott milliárdjai miatt.

Nemzetközi választottbíróság elé citálja az elektronikus jegyrendszer szállítóját, a német Scheidt & Bachmann céget a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. A társaság döntését a városvezetés is támogatja – értesült a Népszava. Az indoklás szerint az AFC (Automated Fare Collection), más néven az elektronikus jegyrendszer tervezésére, kiépítésére és üzemeltetésére 91 millió euróért (akkori áron 27 milliárdért) vállalkozó német cég a projekt hét fázisából csupán négyet teljesített, a rendszer soha nem működött, a megvásárolt jegyleolvasók, kapuk egy része raktárban porosodik.

A projekt vesztesége a legfrissebb fővárosi számítások szerint több mint 9 milliárd forintra rúg. A teljes költség pedig menetközben csaknem 37 milliárdra hízott.

A perindítás évek óta napirenden van, de a mostani időzítés mégis kissé meglepő. Az előző városvezetés(ek) korrupciógyanús ügyeit vizsgáló bizottság ugyanis éppen most jutott el a projekt tárgyalásáig. A momentumus Havasi Gábor tanácsnok vezette testület legutóbbi ülésén heves vita után döntött arról, hogy Vitézy Dávid, a projekt elindítója, Szeneczey Balázs korábbi illetékes főpolgármester-helyettes, valamint az e-jegy csúfos bukása miatt menesztett egykori BKK vezér Dabóczi Kálmán mellett Tarlós István korábbi főpolgármestert és Walter Katalint, a BKK jelenlegi vezérigazgatóját is meghallgatja az ügyben.

Két bizottsági tag, a fideszes Bagdy Gábor, Tarlós egykori helyettese és Szegvári Péter, a volt főpolgármester bizalmasa, a BKK Igazgatóságának akkori elnöke, hosszasan értetlenkedett, mondván mi köze lett volna Tarlósnak ehhez, egy főpolgármesternek nem az a dolga, hogy egyedi ügyekben döntéseket hozzon. A testület ennek ellenére Tarlóst és Waltert is felvette a listára. Az ülés napját viszont még nem tűzték ki. Így a perről szóló döntés ettől függetlenül született.

Karácsony Gergely főpolgármester ugyanakkor már az önkormányzati választási kampányban ígéretet tett az elszámoltatásra. A szándékot tovább erősítette a BKK 2019-ről készült pénzügyi beszámoló, amely szerint 4,7 milliárdos veszteséggel zárták az évet. A drámai hiány fő okát Karácsony az e-jegy totális bukásában látta. (A 2018-as üzleti évben már leírtak 3,114 milliárd forintot az AFC Projekt miatt.)

„Nem lehet, hogy ne legyen felelőse az elmúlt évek legnagyobb budapesti botrányának, ezért megpróbáljuk kirángatni a gödörből az ügyet. Vizsgálóbizottság, a BKK új vezetése és a hatóságok is dolgoznak azon, hogy kiderüljön, az előző városvezetés politikai felelőssége mellett kiket terhel büntetőjogi felelősség” - mondta 2020 augusztusában a főpolgármester. A vizsgálóbizottság felállításáról már korábban, 2020 júniusában döntött a Fővárosi Közgyűlés, de a járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet miatt egészen idén nyárig nem tudott ülésezni a testület.

A BKK menedzsmentjét – élén Dabóczi Kálmán vezérigazgatóval –, valamint a projekt felelőseit még Tarlós István menesztette. A korábbi főpolgármester büntetőfeljelentést is tett az AFC Projekttel kapcsolatos esetleges visszaélések tisztázása érdekében. A feljelentés alapján a Nemzeti Nyomozó Iroda indított nyomozást ismeretlen tettes ellen, azóta sincs hír a lezárásáról. A per indítását viszont egyre csak halogatták. Nem véletlenül.

A BKK 2019-ben frissen megválasztott igazgatósága számára készült jelentés szerint egy választottbíróság előtti eljárás akár 2-4 évig is húzódhat. (Nem jó előjel a hármas metró kocsijait szállító orosz Metrowagonmash ellen indított per elakadása. A 2019 februárjában indított perben még a keresetlevelet sem sikerült átadni.) A jogi szakértők 2019 végén kevés esélyt láttak arra, hogy visszaszerezzék a nem működő e-jegyre korábban kifizetett pénzt, illetve azoknak a rendszerelemeknek az ellenértékét, amelyeket a BKK átvett és tesztelésre visszaadott a hálózat kiépítését vállaló német cégnek. Ráadásul a felmondás után számos nagy értékű, BKK tulajdonában lévő eszköz is a cégnél maradt, amelyek használati értéke az eljárás lezárásáig a végletekig lecsökken. Sőt a szállítói szerződés furcsa módosításai miatt a felmondás jogosságát vitató német cég további követeléssel állhatott elő: az addig legyártott, de még át nem vett rendszerelemek árát, illetve állásidő miatti kárigény megfizetését kérte. A használhatatlan rendszerért 2019-ben 6,7 milliárd forintot követeltek ezen a címen, miközben a BKK már kifizetett a vállalatnak 7,6 milliárd forintot. (Az egyéb költségekkel együtt akkor 10,6 milliárd forintnál járt a költségszámláló. A projekthez csaknem 17 milliárd forintos hitelt nyújtott az Európai Beruházási és Fejlesztési Bank (EBRD), de 2019-ben visszafizették a lehívott összeget.) A BKK eredetileg peren kívüli egyezséget kötött volna a vállalkozóval, de úgy tűnik ezt nem sikerült tető alá hozniuk.