Izrael;Gázai övezet;Jair Lapid;

- Fejlesztésekkel állítaná meg a terrort Lapid

Az izraeli külügyminiszter által bemutatott gázai gazdaságfejlesztési elképzelés nem új, de mindeddig nem hajtották végre, holott stabilitást teremtene a határ mindkét oldalán.

„Gazdaságot biztonságért” – ez a vezérelve a Gázai-övezet fejlesztésére kidolgozott kétlépcsős tervnek, amelyet Jair Lapid, izraeli külügyminiszter, a rotációs kormányzási megállapodás szerint 2023-tól pedig az ország leendő miniszterelnöke mutatott be vasárnap egy jeruzsálemi konferencián. Az AFP és az izraeli média beszámolója szerint a politikus hangsúlyozta, hogy a gázai gazdaságfejlesztési elképzelés nem új, de mindeddig nem hajtották végre, holott stabilitást teremtene a határ mindkét oldalán. Hozzátette, hogy nem hivatalos kormányzati tervről van szó, de Naftali Bennett miniszterelnök és Beni Gantz védelmi miniszter is támogatják álláspontját.

Ha a terv nem is új, Lapid hangneme mindenképpen az. A külügyminiszter ugyanis komoly bírálatot fogalmazott meg Izrael nemzetközi szinten is sokat bírált Gáza politikájáról: ''Túl hosszú ideje csak két opció létezett –Gáza elfoglalása vagy a végtelenített erőszak. Ám, minkét opció téves.” 

A 2005-ös kivonulás óta a Hamász által irányított enklávéval szembeni izraeli blokád valóban nem hatékony a fegyveres terrorcsoportok támadásainak megakadályozásában. A legutóbbi, immár a negyedik izraeli-gázai háború idén májusban zajlott, s a terrorinfrastruktúra ismételt földig bombázása dacára néhány éven belül mindig újjászületett a Hamász katonai potenciálja. Sőt, a májusi háború tanúsága szerint egyre fejlettebb fegyverzetre tudtak szert tenni a gázai terrorcsoportok.

Lapid terve arra épül, hogy a gázai lakosság életkörülményeinek javítása sokkal inkább hozzájárulhat a békéhez, mint az eddig alkalmazott blokád és a katonai válaszlépések. Életbe ültetéséhez azonban a Hamásznak garantálnia kell Izraelnek a tartós nyugalmat. Lapid nem zárta ki a tárgyalás lehetőségét sem, ami precedens nélküli, hiszen terrorcsoporttal mindeddig semmilyen körülmények között nem tárgyalt a zsidó állam. Lapid kiemelte: az izraeli terv nem valósítható meg „egyiptomi partnereink elkötelezettsége, valamint az Egyesült Államok, az Európai Unió és az Öböl-menti arab országok, mindenekelőtt az Egyesült Arab Emirátusok anyagi támogatása nélkül”.

A külügyminiszter elképzelésének bemutatása egyben azt is jelzi, hogy sokszínűsége és kétségtelen ideológiai ellentétei dacára működik az új izraeli egységkormány, amelynek egyetlen közös pontja az országot 12 éven át kormányzó Benjamin Netanjahu volt miniszterelnök távoltartása a hatalomtól. Naftali Bennett radikális nacionalista, szélsőjobboldali miniszterelnök, az izraeli telepbővítések és azok annektálásának híve is meghozta az együttműködéshez szükséges minimális kompromisszumot. A telepes szervezetek vezetőivel folytatott múlt heti egyeztetésén például leszögezte, hogy az annektálás kérdése egyelőre lekerült a napirendről. Lapid és a koalíció baloldali pártjai, illetve az arab koalíciós partner, a Ra’am pedig elfogadták, hogy egyelőre a palesztin állam kérdése nem kerül napirendre.

Ismét Olaf Scholzot, a szociáldemokraták politikusát látták a legjobbnak az újabb német kancellárjelölti vitában. A kereszténydemokrata Laschet agresszív volt, de sokszor nem elég meggyőző.