Irán;Egyesült Államok;Nemzetközi Atomenergia Ügynökség;atomalku;

- Atomalku: biztató jelek Teheránból

Egy technikai megállapodásnak köszönhetően Irán megint időt nyert, ám nem lehet a végtelenségig húzni a nukleáris egyezmény megmentését.

Ismét van ok a bizakodásra az Irán nukleáris ambícióit féken tartó 2015-ös többhatalmi atomalkut illetően, miután a közel-keleti ország külügyminisztériuma ma bejelentette: a közeljövőben újra kívánják kezdeni az egyezmény helyreállítását célzó bécsi tárgyalásokat. Az Egyesült Államok 2018-as kilépése óta hanyatló megállapodás megmentésére az amerikai kormányváltást követően, idén áprilisban kezdődtek egyeztetések. A legutóbbi, hatodik fordulót június 20-án tartották, épp az iráni elnökválasztás előtt. Azóta nem került sor újabb körre, részben a teheráni kormányváltás miatt: a hatalomból távozó mérsékelt Haszán Róháninak már nem volt felhatalmazása a megbeszélésekre, utódját, a keményvonalas Ebrahím Raíszit pedig csak augusztusban iktatták be. 

Az új iráni elnök saját bevallása szerint az atomalku helyreállítására törekszik, ám eddig nem siette el a tárgyalóasztalhoz való visszatérését - ezért is olyan reménykeltő a mai külügyminisztériumi nyilatkozat.

Szintén ígéretes fejlemény, hogy az osztrák fővárosban székelő Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vasárnap “technikai megállapodást” kötött a perzsa állammal. Ez garantálja az iráni atomprogram ellenőrzésének folytonosságát. A világszervezet karbantarthatja a nukleáris létesítményekben működő kameráit, kijavíthatja az esetleges hibákat és kicserélheti azokban a memóriakártyákat. A felvételeket tároló adatrögzítőkhöz a NAÜ ellenőrei azonban továbbra sem férhetnek hozzá: a korábban elfogadott feltételek szerint akkor kaphatják meg azokat, ha az Egyesült Államok az atomalkuban foglaltaknak megfelelően feloldja az Iránnal szembeni szankciók bizonyos részét.

A NAÜ főigazgatója, Rafael Grossi teheráni látogatásán kicsikart engedmény azért is jelentős, mert véget vet több mint kéthónapnyi bizonytalanságnak. Február óta csupán ideiglenes megállapodások biztosították, hogy az iráni hatóságok bekacsolva hagyják a kamerákat és megőrzik az azok által készített felvételeket, ám ezek hatálya június 24-én lejárt - a teheráni rezsim azóta nem volt hajlandó elárulni, hogy tartja-e magát a felételekhez. A mostani egyezség  eloszlatja az ezzel kapcsolatos kételyeket, de Grossi hangsúlyozta, hogy ez a megoldás is csak átmenetileg működhet.

Februárhoz és májushoz hasonlóan a kompromisszum most is az utolsó pillanatban született meg, a nyugati országok arra készültek, hogy a NAÜ kormányzótanácsának hétfőn kezdődő ülésén kérik számon Teheránon az együttműködés hiányát. Olyan nyilatkozat-tervezetet szerettek volna napirendre venni, amely elítéli Irán magatartását, az előterjesztés elfogadása azonban megingatta volna az alku megmentéséhez szükséges - egyébként is törékeny - bizalmat. 

Sajtóértesülések szerint az Egyesült Államok és az európai hatalmak letettek indítványukról, egyfelől a Grossi által tető alá hozott technikai megállapodás, másfelől a tárgyalások újrakezdéséről szóló iráni nyilatkozat miatt.

Mindazonáltal fogy az idő az egyezség megmentésére: a Le Figaro úgy értesült, hogy Irán év végéig hajlandó időt adni a tárgyalásokra és az Egyesült Államok türelme sem végtelen. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a megállapodás mára pusztán névleg létezik, a visszavezetett amerikai szankciókra, az izraeli szabotázs-akciókra, illetve az európai hatalmak tétlenségére válaszul Teherán sorra mondja vissza az egyezményben tett vállalásait. Irán ugyan még mindig messze áll attól, hogy az atomfegyverekhez szükséges 90 százalék feletti dúsítású uránt állítson elő, ám a NAÜ legfrissebb jelentése szerint egyre nagyobb készleteket halmoz fel az engedélyezett 3,67 százaléknál magasabb tisztaságú fűtőanyagból, és mind több tapasztalatot gyűjt a dúsítási folyamatról. Mindez azért is aggodalomkeltő a Nyugat szemszögéből, mert a megszerzett szaktudástól még az atomalku helyreállításával sem lehet megfosztani az irániakat. 

Az EU pénzügyeit ellenőrző szerv arról készített részletes beszámolót, hogy a közösség 2015-2020 között mennyire sikeresen működött együtt harmadik országokkal annak érdekében, hogy azok visszafogadják a kiutasított irreguláris bevándorlókat.