Reuters
A hírügynökség azt emeli ki von der Leyen tegnapi beszédéből, amely az unió helyzetét vette végig az Európai Parlamentben, hogy az EU nem kíván engedni a magyar és a lengyel vezetéssel zajló küzdelmekben, mert a demokrácia forog kockán. A Bizottság elnöke kilátásba helyezte, hogy újabb jogi akciók következnek és pénzeket tartanak vissza, mert a veszélyben lévő értékeket az alapszerződések tartalmazzák, azt pedig minden tag aláírta a belépéskor. Brüsszel pedig el van szánva, hogy megvédje ezeket az elveket.
Szólt arról, hogy Magyarországnak többet kell tennie a korrupció ellen. Ezeknek a szándékoknak tükröződniük kell a gazdasági segélyalap felhasználására kidolgozott nemzeti tervben is, különben a közösség nem adja meg rá az engedélyt. Úgy fogalmazott, hogy mindent elkövetnek a közösségi költségvetés védelmében. Ennek érdekében az új jogállami mechanizmus alapján már a következő hetekben elküldik a figyelmeztető leveleket az érintett kormányoknak.
Kitért arra, hogy a párbeszéd nem lehet öncél, eredményeket kell hoznia. Ezért az unió a tárgyalások mellett határozott lépéseket is kíván tenni, ezt bizonyítja, hogy pénzbüntetést kezdeményezett Lengyelország ellen, miután az nem hajlandó eleget tenni az Európai Bíróság határozatának és a nem oszlatja fel a sokat vitatott Fegyelmi Kamarát.
Egyébként két napja járt le a határidő, amit a Bizottság szabott, miután egyes lengyel tartományok LMBT-mentes övezetnek nyilvánították magukat. Ám egyik sem reagált arra, hogy kénytelen lesz uniós támogatásokról lemondani, ha nem visszakozik.
Deutschlandfunk
Katarina Barley megismételte, hogy szerinte Magyarország már nem demokrácia. Az EP német szociáldemokrata elnökhelyettese a lengyeleknél is hatalmas demokrácia deficitet lát, csak mint mondta, ezt sokan még nem ismerték fel. Pedig az európaiság alapja múlik rajta. Ám ha az a fundamentum leomlik, akkor az EU tartópillérei kerülnek veszélybe.
A politikus úgy véli, hogy a Bizottságnak az elmúlt években nagyobb nyomást kellett volna kifejtenie Budapestre, illetve Varsóra, mert akkor nem alakultak volna ki a mostani állapotok. Ehelyett Brüsszel azt szajkózta, hogy tárgyalni kell, hidat kell építeni. De pont Magyarország és Lengyelország mutatja, hogy ez a politika az égvilágon semmi pozitív eredményt nem hozott. A demokrácia helyzete drámai. Pedig az EU-nak lennének eszközei, ám azokkal csak igen-igen ritkán és akkor is rendkívül visszafogottan él.
Yahoo/AP
Kaczynski szerint Lengyelország az EU tagja kíván maradni, tehát nincs napirenden a Polexit, de Varsó ragaszkodik a szuverenitásához. Az ország erős embere azután szólalt meg, hogy nagy felzúdulást váltott ki a PiS több magas rangú képviselőjének nyilatkozata, miszerint ha elfajul a vita Brüsszellel, akkor drasztikus lépéseket is fontolóra kell venni, és ez a bírálók szerint magán foglalja a kiválást is.
A PiS vezetője szerint azonban itt csupán ellenséges propagandáról van szó, amit már sokszor bevetettek. Ugyanakkor azt állította, hogy a jogállam kizárólag a tagok felelősségébe tartozik, és nem lehet ok olyasfajta beavatkozásra, mint ami jelenleg is zajlik. Szerinte az EU egyes kormányokat nem egyformán kezel, márpedig ez ellenkezik a szövetség elveivel.
Guardian
A jövő vasárnapi német választásoktól Európa sorsa is függ – írja Timothy Garton Ash. Megállapítja, hogy az új koalíciónak, amely alighanem három párti lesz, bizonyítania kell, hogy a demokrácia képes választ találni a legfőbb kihívásokra. A neves történész-politológus nem ért egyet azokkal a véleményekkel, miszerint demokratikus hiányosságokkal küszködik az unió. Merthogy a rendszer rettenetesen bonyolult: az összes fontos kérdések eldöntéséhez meg kell szerezni a 26 tagállam jóváhagyását, és akkor még ott van Magyarország, valamint az Európai Parlament. Ezért folyamatosan zajlanak az egyeztetések. Az a csoda ezek után, hogy a szervezet egyáltalán képes mozdulni.
Viszont az a tapasztalat, hogy a válságok lendíthetnek a dolgokon. Az új német vezetés ugyanakkor várhatóan kompromisszumokra épül majd, ily módon azonban várhatóan nem tud egyértelmű impulzust küldeni Brüsszelnek. Emellett a franciáknál még meglepetést is hozhat a jövő évi elnökválasztás, mert Le Pen ügyesen meglovagolja a félelmeket a bevándorlás, az iszlám, a terrorizmus és a bűnözés kapcsán. És egy jó időben elkövetett merénylet nyomán akármi megtörténhet a politikában.
Viszont ha a demokrácia nem teljesíti az ígéreteit, akkor a fiatal európaiak más modellt keresnek maguknak.
Die Zeit
Az Európai Parlament hiába várta, hogy von der Leyen most majd nyíltan megbírál egy-két országot, a tegnap beszédben elő sem került Magyarország vagy Lengyelország neve – hangsúlyozza a kommentár. Pedig aa politikus kkor meglehetősen egyértelmű volt, amikor a jogállamiság elvével foglalkozott. Csak éppen nem említette sem Budapestet, sem Varsót.
De minek ez az óvatosság, ha komolyan gondolja, amit kifejtett? Hiszen világos, kire gondol, amikor európai értékekről beszél. Egyébként egy hét múlva eljön az igazság pillanata, mert a lengyel Alkotmánybíróság akkor mondja ki, hogy az uniós jog netán másodrendű a nemzeti szabályozáshoz képest, ez pedig azt jelentené, hogy az ország kijelentkezik az értékközösségből. Egyben bizonyítaná, hogy kudarcot hozott az eddigi tárgyalásos stratégia.
A Bizottság ezzel együtt eljutott odáig, hogy pénzbüntetést kezdeményezett a lengyel kormány ellen a jogsértő igazságügyi reform miatt. de az Európai Parlament továbbra is úgy véli, hogy a testület mulasztásos vétséget követett el, és kevesli a kilátásba helyezett szankciót.
Süddeutsche Zeitung
A szép szavak nem segítenek – mutat rá a legnagyobb német lap kommentárja von der Leyen beszédét elemezve, ám egyúttal azt is kiemeli, hogy a Bizottság elnöke mondhat, amit akar, pl. a jogállam védelméről a magyar és a lengyel populistákkal szemben, a lényeges döntéseket az állam- és kormányfők hozzák meg. Épp ezért az emberek Európa jövője érdekében inkább azt lesik, ki győz a német választáson, illetve hogy ki lesz 2022 áprilisa után a francia elnök.
Viszont az EU végrehajtó testületének vezetője valószínűleg a jövőben is rá lesz utalva a német-francia tengelyre, amely a saját érdekeit követi az egész európai terv kapcsán. Hívják a két vezetőt a jövőben, mondjuk, Scholznak, illetve Macronnak.
Guardian
Az EU igazságügyi biztosa azt közölte, hogy a Bizottság éberen figyeli, milyen eredményre jut Magyarországon a Pegasus kémszoftver használata ügyében indult vizsgálat, mert az bűncselekmény, ha jogellenesen ellenzéki politikusokat, újságírókat hallgatnak le. Reynders szerint az uniónak sürgősen meg kell szigorítania a terület szabályozását, és bíróság elé kell állítani mindazokat, akik közreműködtek a törvénytelen akciókban.
Úgy fogalmazott, hogy az EU teljes mértékben elítéli az érintett nemzetbiztonsági szolgálatok eljárását, mármint hogy az okos telefonokra telepített programmal kémleltek ki politikai ellenfeleiket. Mint mondta, minden ilyen gyanús ügyet alaposan ki kell vizsgálni és a felelősöket meg kell büntetni. Természetesen ez a tagállamok dolga, de ő maga bízik abban, hogy a hatóságok eleget tesznek ennek a kötelességüknek és így helyreállítják a bizalmat.
A holland liberális EP-képviselő, Sophie In’5 Veld azt mondta az Európai Parlament polgári szabadságjogokkal foglalkozó bizottságában, hogy a testület külön is fel kívánja deríteni a történteket. Mert nem szabad megengedni, hogy sajtómunkások politikusok és civil aktivisták ne tudjanak normálisan dolgozni egyre tekintélyelvűbb kormányuk miatt. A francia zöldek nevében Delbos-Corfield bejelentette, hogy a magyar fél idáig nem reagált a Pegasussal összefüggő leleplezésekre. Ő egyébként a hivatalosan felkért jelentéstevő Strasbourgban a magyar jogállamiság ügyeiben.
Le Figaro
A francia konzervatív lap szó szerint lehozza, amit a pápa Magyarországról mondott a repülőgép fedélzetén tartott rögtönzött sajtótájékoztatón, amikor hazafelé tartott Pozsonyból. Eszerint gyakorlatilag Áder Jánossal tárgyalt Budapesten a Szépművészeti Múzeumban lezajlott találkozón, és nagyon kedvesnek tartja az államfő részéről, hogy időt szakított a programra. Szinte kizárólag csak a magyar politikus beszélt, Orbán Viktor és Semjén Zsolt csupán egy-két adatot pontosított. A légkör kellemesnek bizonyult.
Első témaként a környezetvédelmet vették sorra és az egyházfő úgy fogalmazott: Le a kalappal a magyar hozzáállás előtt. Ugyanakkor figyelmeztetett arra a megbeszélés során, hogy egyre öregednek a társadalmak. Áder ekkor közbevetette, hogy Magyarországon törvénnyel igyekeznek segíteni a házasságkötést és a gyermekvállalást.
A migráció nem került szóba. Viszont az jó, hogy a magyaroknál és a szlovákoknál is sok a fiatal. De nagy feladat, hogy állást találjanak számukra. Mert ha nincs munkájuk, akkor elmennek külföldre. Amúgy egész idő alatt az államfő szólt a magyar fél nevében.
Washington Post/Bloomberg
A kommentár úgy értékeli: a Szentatya üzent Orbán Viktornak, a kereszténység önjelölt védelmezőjének, aki nem arról ismert, hogy különösebben körmönfont lenne. Az eltelt 11 évben az országot személyes hitbizományává tette, miközben a kereszténység, a konzervativizmus, a nacionalizmus és a családi értékek gúnyáját öltötte magára. Egyben azt ígéri, hogy távol tartja a migránsokat, főként a muzulmánokat.
A populizmus odahaza bejött neki, az EU nagy részéről viszont visszapattant vele. Az eredmény lassú állóháború lett a sokszínűség és a populizmus között, ám egyik fél sem képes egyértelmű győzelmet aratni benne. Az unió egyetlen tagját sem zárhatja ki, csak nyomást tud gyakorolni. Ám az visszaüthet. Orbán és lengyel barátai élvezik úgy beállítani Brüsszelt, mint a legújabb ellenséges birodalom, amely elnyomja Kelet-Európa bennszülött fiait és lányait. Az állítás teljesen képtelen, de erősíti hazai bázisukat.
Viszont Budapestnek és Varsónak nagy szüksége van a pénzre, valamint az egységes piacra. A kilépés nem jön szóba, mert a közvélemény jó része pártolja a tagságot. Ugyanakkor egyre többen belefáradnak abba, hogy kormányuk páriának számít. Ők lehetnek az unió legfőbb reményei, hogy Orbán csomagolni kényszerül a tavaszi választás után.
Ferenc – a magyar vezetővel ellentétben – a toleranciát hirdeti a zsidókkal, muzulmánokkal és másokkal szemben is, ugyanakkor segíteni kíván a menekülteknek. Ezért elment Budapestre, de világosság tette a véleményét, amikor a zsidó közösség vezetői előtt az antiszemitizmus veszélyére figyelmeztetett. Mindenkinek azonnal Soros ugrott be. Ám az egész látogatás során nem hagyott kétséget afelől, hogy a híveknek melyik oldalra kell állniuk a nyílt és zárt társadalmak küzdelmében. Majd négy napra elment Szlovákiába, amelynek egy haladó, fiatalos nő az elnöke, aki megverte a populizmus a szavazóurnánál. Kell-e még ennél is egyértelműbb üzenet?
Mindazonáltal nem valószínű, hogy Orbán különösebben odafigyelne, de ezek után sok magyar elgondolkodhat azon, akar-e olyasvalakit miniszterelnöknek, aki a 13. századról vesz példát, amint arról a pápának átadott ajándék tanúskodik.
Neue Zürcher Zeitung
A konzervatív korszellemmel szemben foglalt állást a pápa, aki szlovákiai látogatása záró eseményén arra hívta fel a figyelmet, hogy ha az egyház mozdulatlanságba dermed, akkor beteg lesz. A budapesti és pozsonyi látogatást nem övezte ünnepi hangulat, de hát az egyház liberális irányvonala nem túl népszerű a két klérus körében, az pedig sokaknak nem tetszik a hívők soraiban, hogy tabutémákhoz nyúl.
Ezzel együtt a megújulásra szólított fel a sastini zarándokhelyen. A konzervatív felfogás bírálata megjelent az egész út során. Az ő katolicizmusa megengedi a liberális megközelítést a migráció vagy akár a melegség kapcsán is. A szlovákoknál ehhez csak Caputová elnök asszonyban talált partnerre, a papság egészen másként gondolkodik. Azon felül vidéken jelen van a reakciós politikai katolicizmus, sőt, egyre befolyásosabb.
Ugyanakkor Magyarországnál csupán az emberek 40 %-a vallja magát katolikusnak, a szlovákoknál kétharmad. Viszont a magyar klérus többsége is jobboldali, az elmúlt időszakban viszont neves püspökök szembehelyezkedtek Orbán migrációs politikájával. A pápa hosszú vonakodás után találkozott a politikussal és mindketten kódolt üzenetet küldtek a másiknak.
FAZ
Ünnepi a hangulat a budapesti tőzsdén, mert hasítanak a részvények. A gazdaság visszatér a járvány előtti növekedési pályára, noha a pénzpolitika szigorításokat alkalmaz. A gazdasági barométer egyre javuló időt jelez, és bár még beüthet a 4. hullám, közgazdászok egész évre jó 7 %-os fejlődést jósolnak. A motort a fogyasztás és a beruházások jelentik, de erősödik a kivitel is. Viszont a megugró kereslet folytán nő az import is.
Ugyanakkor nem túl kedvező a kilátások szempontjából az EU-val zajló jogállami vita. Nem kizárt, hogy Brüsszel akár meg is von pénzeket az Orbán-kormánytól. A Commerzbank egyik szakértője szerint viszont nem valószínű, hogy a választás előtt jönne bármiféle szankció. Bár még meg kell várni, hogy milyen eredményt hoz az Európai Parlament kezdeményezése, mármint hogy a Bizottság ne habozzon közbelépni.
Der Standard
A CEU új rektor asszonya úgy nyilatkozott, hogy még nem dőlt el, mi lesz az egyetem budapesti részlegével, de az biztos, hogy Bécs végleges otthon számukra, miután Magyarországról távozni kényszerültek. Nem úgy veszik, hogy most csupán száműzetésben vannak. Shalini Randeria 66 éves, Amerikában született, de családi gyökerei folytán Indiában nőtt fel. Legutóbb az osztrák fővárosban az Embertudományi Intézetet vezette.
Azt mondja számára a legutóbbi időkig elképzelhetetlen lett volna, hogy egy uniós ország elűzzön a liberális egyetemet, de hát most még ez is megtörtént. Így a magyar fővárosban már nem oktathatnak, viszont folytathatják a kutatásokat. Azon kívül több intézmény is ott működik, ideértve a közelmúltban alapított Demokrácia Intézetet.
Az iskola azt tartja fő feladatának, hogy a diákokból felelősségteljes polgárokat neveljen, akik kritikus szemmel nézik a társadalmat. A hallgatók 82 %-a ösztöndíjat kap, egyébként több mint felük nem európai. A legtöbben a Föld déli részéről jönnek.
