Az Európai Bizottság jóváhagyta a a 2021-2027-es uniós költségvetési időszakra vonatkozó magyar támogatási térképet. Eszerint az ország fejletlensége miatt, az egyetlen főváros kivételével, továbbra is majd minden térségbe érkezhetnek uniós támogatások. Az idén induló és 2027-ig tartó hétéves költségvetési időszak során rendes uniós támogatásként mintegy 7 ezer milliárd forint érkezhet. Ez a pénz nem tévesztendő össze az uniós helyreállítási alapból (nem) érkező pénzekkel. A mostani elvi döntés ez esetben sem jelenti azt, hogy a támogatások biztosan megérkeznek. Ennek ugyanis még nem jött el az ideje. A Bizottság most azt jelölte meg, hogy mely statisztikai régiókba kerülhetnek a felzárkózást segítő, úgynevezett kohéziós pénzek.
A felülvizsgált támogatási térkép értelmében Magyarország lakosságának 82 százaléka él térségi beruházási támogatásra jogosult területen. E régiók unió szerte a leghátrányosabbak közé tartoznak. Itt az egy főre jutó GDP nem éri el az uniós átlag 75 százalékát. A kormány a pesti, a dél-dunántúli, az észak-magyarországi, az észak-, valamint a dél-alföldi térségek nagyvállalati beruházásainak legfeljebb felét állhatja. A fejlettebb Közép- és Nyugat-Dunántúlon ugyanez az arány már csak 30 százalékra rúghat. Ezekben a térségekben 50 millió eurós, azaz 17,5 milliárd forintos támogatás alatt középvállalkozások esetén 10, kisvállalkozások számára pedig 20 százalékponttal emelhetők.
Viszonylag magas gazdasági fejlettsége miatt egyedül Budapest esett ki a támogatható körből. Ezért is lett volna fontos, hogy a tavaly zárult uniós keretköltségvetésből minél több forrás jusson a fővárosnak. Ám ez sosem állt az Orbán-kormány érdeklődésének homlokterében. A 2019-es ellenzéki győzelem után pedig kifejezetten akadályozták az uniós pénzek budapesti felhasználását.
A térségi támogatás célja a gazdasági fejlődés elősegítése Európa hátrányos helyzetű térségeiben, egyenlő versenyfeltételeket biztosítva a tagállamok között.
Az Európai Bizottság a helyreállítási pénzek folyósítását a jogállamiság hiánya és a korrupció miatt blokkolja Magyarország számára. A most induló költségvetéshez előbb a programokat jóvá kell hagyni. Az első jelentősebb kifizetések így 2022 után várhatók. Addig pedig így-vagy úgy rendezni kell a magyar kormány és az Európia Unió közötti demokráciavitát - vélik szakértők. Ellenkező esetben akár a rendes uniós támogatások kifizetése is csúszhat. Igaz, ennek ma még rendkívül kicsi az esélye. Az Orbán-kabinet mellett elemzők is arra számítanak, hogy a választások után az új kormánynak – legyen az bármilyen összetételű – sikerül majd rendezni a vitát. Így az EU végül mégis csak folyósítja úgy a helyreállítási, mint a rendes támogatásokat.
