Sokáig MSZP-s fellegvárnak számított a Fejér megye 1.-es választókörzete, amelybe – mindezidáig utolsó egyéni megméretésén – még Orbán Viktor miniszterelnöknek is beletört a bicskája: 1994-ben, a Fidesz hatalmas jobbra át!-ját követően csak a harmadik lett a szocialista és a szabad demokrata jelölt mögött, s vonult vissza hoki vb-t nézni a tévében – azóta sem tette kockára népszerűségét ily módon. A 2010-es, földindulásszerű, Fidesz-KDNP kétharmadot hozó voksolás óta azonban nem termett babér a jelenlegi ellenzéknek, igaz, 2018-ban az egységben az erő elv alapján megverhették volna a 47 százalékkal diadalmaskodó Vargha Tamást, hiszen a mostani összefogás pártjai cirka összesen 1800-zal több voksot söpörtek be, persze kézzel fogható eredmény nélkül. Nem véletlen, hogy az ellenzék győzelemre készül jövőre, bár ehhez azért el kell majd simítani a helyi ellentéteket. A pártközi megegyezések miatt ugyanis a Momentum az utolsó utáni pillanatban – az ajánlásgyűjtések lezárultával – léptette vissza önkormányzati képviselőjét, Barlabás András közgazdászt a szocialista tanácsnok, Márton Roland javára. Az MSZP jelöltjének így csak a DK-s önkormányzati képviselővel, Ráczné Földi Judittal kell megmérkőznie, hogy beválthassa ígéretét, s tavasszal leváltsa Varghát.
Hivatalosan Székesfehérvár a központja a megye 2. választókerületének is, de legalább ennyit számítanak a voksoláson a bakonyi falvak, valamint a Balaton felé fekvő települések is, melyek még a legbalosabb időkben is megakadályozták a szocialista sikert. Utoljára 1994-ben nyert itt nem fideszes – az SZDSZ-es Világosi Gábor –, azóta a jobboldal mindig mindent vitt. Törő Gábor legutóbb simán 50 százalék felett végzett, így a párbeszédes But Sándornak és a jobbikos Fazakas Attilának csak kisebb gondja lesz az előválasztás.
A Fejér 3. választókerület erőviszonyait a legjobban az mutatja, ha leírjuk: ide tartozik Felcsút is. Orbán Viktor – és házi oligarchája, Mészáros Lőrinc – szűkebb pátriája a statisztikák szerint a NER legnagyobb nyertese, nem véletlen, hogy a kormánypárti Tessely Zoltán nyugodtan készülődhet a jövő évi voksolásra, nem valószínű, hogy az ellenzéki előválasztás majdani nyertese veszélyeztetné mandátumát. Amennyire reménytelennek tűnik a bicskei körzet, annyira reményteljes a megye 4. választókörzete az ellenzék számára. Legutóbb Pintér Tamás szimpla jobbikos támogatással is simán legyőzte kormánypárti ellenfelét. Majd amikor egy évre rá Dunaújváros polgármesteri székét választotta a T. Ház helyett, a 2020-as időközi voksoláson az egyesült ellenzék színeiben rajthoz álló Kálló Gergely verte meg a már Fidesz-logó nélkül induló, ám a kormánypártok támogatta vetélytársat. Ezek után nem meglepő, hogy Kálló az előválasztáson is esélyes, az ellenzéki pártok közül csak a Momentum nem állt be mögé, ők Kovács Jankát indítják.
A megye déli része, az 5. választókörzet miatt nem túlzottan kell aggódnia a kormánypártoknak: Sárbogárd és környékén, a megye gazdaságilag leszakadt részén 2002 óta a Fidesz az úr, a jelenlegi képviselője, Varga Zoltán eddig háromszor is stabilan hozta a mandátumot, legutóbb közel 56 százalékkal. Az előválasztáson a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MM) helyi irányítója, az abai önkormányzati képviselő, Gottlóz Tibor, a DK-s kutyakozmetikai szalon vezető Kertész Éva, valamint a kórházakba összecsukható ágyakat szervező momentumos Orosvári Zsolt közül kerül ki a kihívója.
A Komárom-Esztergom 1. választókörzet a rendszerváltás utáni két évtizedben stabil baloldali bázisnak számított: 1998-ig a bányászszakszervezeti vezető, Schalkhammer Antal hozta magabiztosan az MSZP-nek a mandátumot, tragikusan korai halála után 2002-től pedig Schwarz Tibor vette át a helyét. Az őszödi beszédet követő ellenzéki összeomlás után aztán 2010-ben a Fidesz a hajdani bányászvárost is bevette, Bencsik János háromszor is simán bejutott a parlamentbe, s a 2019-es önkormányzati választásokig nem is utalt rá semmi, hogy a status quo véget érhet. Két éve azonban némi meglepetésre az ellenzéki összefogás nyert a helyhatósági voksoláson, megalapozva ezzel a jövő évi reményeket. Nem véletlen, hogy az MSZP igazi nagyágyút indít az előválasztáson Gurmai Zita korábbi EP-, jelenlegi parlamenti képviselő személyében, aki a megyei közgyűlés DK-s tagját reméli legyőzni az előválasztáson, hogy aztán tavasszal megszakítsa Bencsik nagy sorozatát.
Persze egy önkormányzati sikertől még nem vezet egyenes út a T. Házba, erre jó példa a megye 2. választókerülete. Tétényi Éva országos visszhangot kiváltva nem sokkal az első kétharmad után verte Esztergomban önkormányzati választáson a Fidesz helyi erős emberét, a botrányairól elhíresült Meggyes Tamást, 2014-ben a kormánypártok – Völner Pál személyében – mégis simán hozták a körzetet, ahogyan négy év múlva is. Igaz, mindkétszer jelentősen 50 százalék alatti eredménnyel, vagyis a jobbikos honatya, az előválasztáson kihívó nélküli Nunkovics Tibor okkal reménykedhet a tavaszi sikerben.
Míg az 1. és a 2. körzet reményteljes az ellenzéki összefogás számára, addig a 3., komáromi központú igazán kemény dió. Az utóbbi két voksolást a korábbi köznevelési államtitkárból digitális tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztossá lefokozott Czunyiné Bertalan Judit nyerte, elsőre 50 százalék alatti, másodjára minimálisan, de afeletti eredménnyel. Ma már messze nem olyan erős embere a Fidesznek, mint akárcsak fél évtizede, de a pártlogó akár mandátumhoz is juttathatja. Két, országosan kevéssé, helyben annál jobban ismert jelölt indul harcba az előválasztáson a közös ellenzéki támogatás elnyeréséért: az MSZP-s ügyvéd, Nemes Andrea Komáromban, a jobbikos Szanyi Gábor Oroszlányban önkormányzati képviselő.
A 2010-es, földindulásszerű választási vereség, majd a 2014-es újabb Fidesz-KDNP kétharmad után a veszprémi 1. választókerület adta a reménysugarat az ellenzéknek: verhetőek a kormánypártok. Az uniós biztossá választott Navracsics Tibor megüresedett helyére kiírt 2015-ös időközi választáson ugyanis a Jobbik és az LMP híján teljes ellenzék támogatta Kész Zoltán megverte fideszes ellenfelét. Három évvel később kiderült, ellenzéki összefogás nélkül viszont nem lehet nyerni a Királynék Városában: a kormánypárti jelölt 1195 vokssal kevesebb szavazatot kapott, mint a jelenlegi ellenzéki összefogás, ám miután Kész mögé ekkor sem állt be a Jobbik, az LMP és a Momentum, Ovádi Péter kényelmesen nyerte a körzetet. Ami összefogás esetén nem tűnik reménytelen helynek, nem véletlen, hogy az egyik MSZP-s nagyágyú, a hajdani MSZP-elnök és miniszterelnök-jelölt Mesterházy Attila is itt próbálkozik, hogy meghosszabbítsa 2004 óta tartó képviselői mandátumát. Riválisa a DK-jelölt ügyvéd, Csonka Balázs, akinek a jelölése kisebb vihart kavart, s végül tiltakozásképpen többen is kiléptek a helyi DK-alapszervezetből.
Némileg nagyobb falatnak tűnik a veszprémi 2. választókörzet az ellenzék számára, mely 2014 óta Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkár terepe: két voksolást is simán hozott, 2018-ban ráadásul 50 százaléknál jobb eredménnyel. Miután az ellenzék – a Jobbik – helyi markáns emberét, Kepli Lajost 2019-ben Balatonalmádi polgármesterévé választották, az ellenzéki előválasztáson két, eddig ismeretlennek számító jelölt méreti meg magát: a momentumos mérnök, Szecsődi Andrea pártja egykori helyi listavezetőjével, a már DK-s mezőgazdasági cégvezetővel, Benedek Szilveszterrel csatázik a kihívói posztért.
Előválasztás nélkül is készülhet a jövő tavaszi megméretésre a jobbikos országgyűlési képviselő, Rig Zoltán, ugyanis nem akadt kihívója a 3. választókörzetben. Ahol akár meg is dicsőülhet 2022-ben az ellenzék, hiszen közös erővel a T. Házba juttathatják Riget, ahogyan ezt a 2015-ös időközi választáson egyszer már megtették. A fideszes Fenyvesi Zoltán ugyanis 2018-ban is csak 46 százaléknyi voksot kapott, s azóta több kormánypárti botrány – például a sümegi fideszes polgármester ügyei – is ráégett, nem véletlen, hogy a körzetben a közelmúltban többször is eltűnt Navracsics Tibor, aki a szeptember eleji, kötcsei pikniken elismerte, elképzelhető, hogy elindul egyéniben a választásokon. Nem lenne meglepő, ha éppen a veszprémi 3. körzetben tenné, jócskán megnehezítve ezzel Rig dolgát. Akinek még mindig könnyebb lesz a helyzete, mint a 4. körzetben majdan induló ellenzéki közös jelöltnek. Pápa és környéke ugyanis Kövér László házelnök szűkebb pátriája, s ezt az sem ellensúlyozza, hogy a DK-elnöke, Gyurcsány Ferenc is odavalósi. A rendszerváltás óta mindössze egyszer, az 1994-es, MSZP-SZDSZ kétharmadot hozó választáson nyert itt baloldali jelölt, vagyis nyolcból hétszer a Fidesz elvitte a körzetet, mely 1998 óta Kovács Zoltán hajdani pápai polgármester territóriuma. Kihívójának lenni nem túl hálás feladat, bár az MSZP-s tanár, helyi önkormányzati képviselő Grőber Attila két éve polgármester-jelöltként csak alig több, mint 300 vokssal kapott ki fideszes ellenfelétől. Most először a hajdani vadászpilótával, a momentumos Jádi Istvánnal, illetve a jobbikos önkormányzati képviselővel, Süle Zsolttal kell megküzdenie a kihívói posztért.
