google;adatok;

- Virtuális kerítések, valóságos vádak

A Google bizonyos szolgáltatásai, például hogy nyilvántartják telefonunk adatai révén, merre jártunk, vagy mire kerestünk rá a neten, komoly bajba is sodorhat minket.

Az nem újdonság, hogy a Google és más internetes cégek - manapság egyre inkább megkérdezésünkkel, de akár anélkül is - eladják adatainkat cégeknek, amelyek azután célzott reklámokkal érnek el miket. A legújabb, nem túl szép jövőt felvázoló hírek arról szólnak, hogy a rendőrség, és más hatóságok is hozzáférhetnek olyan adatainkhoz, ami alapján ártatlanul le is tartóztathatnak minket, mint ez a floridai Zachary McCoy-jal történt, aki rossz időben biciklizett rossz helyen. A közelében ugyanis épp akkor betörés történt, és a rendőrség a Google adatai alapján - amelyeknek megszerzésére a geofence-nyomozást elrendelő végzés jogosította fel, úgy találta, szóba jöhet lehetséges tettesként. (A geofence egy olyan technológia, melynek segítségével egyfajta határvonalat, virtuális kerítést húzunk fel meghatározott földrajzi hely köré - lásd a keretes írást.)

A geofence-adatokra vonatkozó lekérések, nyomozási végzések egyre nagyobb számban jelennek meg az amerikai bűnüldöző szervek munkájában. A Google augusztusban ismerte be először, hogy bűnüldöző szervektől 2020-ban 11 554 kérést kapott geofence-adatok kiadásra, ami egy évvel azelőtt 8 396 volt, 2018-ban pedig még csak 982. Az esetek nagy részében valószínűleg a véletlen egybeesések könnyen kideríthetők, de jogvédők attól tartanak, hogy például az új technológia nagyon könnyen felhasználható például Texasban majdnem az összes abortusz kriminalizálásához. Mint megírtuk, még azok is büntethetők, akik autóval a klinikákra szállítják a pácienseket.

„Amióta az adatok léteznek, csak egy kreatív rendőrtisztre van szükség, aki kijelenti: »Vagy kapunk egy végzést, vagy a már eddig begyűjtött adatok alapján kiküldünk egy idézést«. Ennyi az egész, ami a nyomozás elrendeléséhez szükséges” – mondta Caleb Kenyon, McCoy védőügyvédje a Guardiannak.

A megszokott nyomozási végzések kiadása ugyanis úgy történik, hogy a rendőrök azonosítanak egy lehetséges elkövetőt, majd egy bírótól szereznek engedélyt például házkutatásra. A geofence nyomozásivégzés kérése esetén (fordított keresés) beazonosítják a helyszínt és az elkövetési idő lehetséges 1-2 órás intervallumát, majd egy bírósági végzés birtokában lekérik a Google-tól az összes személy adatait - még név nélkül -, aki a helyszín közelében tartózkodott az adott időben. Azután, ahogy a nyomozás előrehaéadtával és a lehetséges elkövetők körének szűkülésével a rendőrök már több ember olyan adatait megkapják - e-mail címeket, Google-fiók-címeket -, ami alapján könnyen beazonosíthatók.

Ügyvédek, adatvédelmi, személyiségjogi szakértők egyetértenek abban, hogy a geofence-ből és más szélesebb körből begyűjthető adatok beszerzése - mint bizonyos, keresőprogramokba beírt kulcsszavak vagy fordított keresések, amelyek kapcsolatba hozhatók a nyomozás tárgyával/személyével - illegálisnak tekinthetők az amerikai alkotmány negyedik kiegészítése szerint, amely tiltja a kormány általi indokolatlan vizsgálatokat és letartóztatásokat. Ez azt jelenti, nem jogszerű, hogy nyomozás során - amikor a rendőrség még csak keresi a szóba jöhető gyanúsítottakat - megkéri a techcégeket, hogy adataik alapján adják ki a lehetséges elkövetők listáját.

A geofence-adatok alapján bárki, aki adott időben egy adott helyen tartózkodott gyanúsítottá válhat és további vizsgálatok alanya lehet, adott esetben még több adatot bekérhetnek róla. Emellett azok is a hatóságok látókörébe kerülhetnek, akik bizonyos szavakra, vagy címre keresnek rá az interneten. Kenyon szerint ez utóbbi még inkább sértheti a magánszférát, hiszen a keresőszavak alapján megtalált emberek nem köthetők szűkebb földrajzi területhez, vagy egy konkrét bűnesethez, akár az egész világról szóba jöhetnek internetezők gyanúsítottként. Személyiségjogi szervezetek szerint a techcégeknek felelősségük van abban, hogy a hatóságok egyre könnyebben hozzáférhetnek az adatainkhoz, mert olyan technológiákat fejlesztettek ki, amelyekkel ezek egyre könnyeben címkézhetők, kutathatók. Az egyik ilyen például az Apple által javasolt gyermekek szexuális bántalmazására vonatkozó anyagokat lekövető funkció (CSAM), amely a szóba jöhető személyek eszközein képeket elemez, hogy ilyen jeleneteket találjon. 

GeofenceA geofence vagy geofencing egy olyan technológia, melynek segítségével egyfajta határvonalat, virtuális kerítést húznak fel meghatározott földrajzi hely köré. Ennek segítségével egyes okostelefonok képesek felismerni azt, hogy az adott személy mikor lép be a virtuális kerítésen belülre, illetve mikor hagyja el a kijelölt terepet. A virtuális kerítés gyakorlatilag a fizikai világ bármely helye köré felhúzható, így például bevásárlóközpontok, reklámtáblák vagy más hirdetési pontok, városi parkok, stb. köré. A módszer bármilyen szélességű vagy hosszúságú terület megjelölésére használható. A Google fordított képkeresés funkcióval további információkhoz juthatunk a képekről és a környezetében található tárgyakról. Készíthetünk például fotót valamilyen növényről, majd a fotó segítségével kapcsolódó információkat vagy más hasonló képeket kereshetünk.       

Ugyan nem lehet tudni, kicsoda az illető, ennek ellenére az alkotás megálmodói leleplezték a köztéri alkotást.