Nem csupán a nemzeti konzultáción kiemelt szerepet kapott, jelenleg 167 400 forintos minimálbér emelkedhet jövőre mintegy 20 százalékkal, hanem a garantált bérminimum is. A szakmunkásoknak fizetendő legkisebb kereset ezzel bruttó 219 ezer forintról 260 ezer forint körüli szintre emelkedne. A héten elhangzott kormányzati nyilatkozatok egyre inkább ezt tükrözik.
Legutóbb Nagy Márton fejtette ki pénteki véleménycikkében a Világgazdaság hasábjain, hogy „nem lehet érdemi különbséget tenni a garantált bérminimum és a minimálbér-emelés aránya között, így 20 százalékos emelés lehet terítéken mind a két kategória esetében”. Márpedig a jegybanki alelnökből lett miniszterelnöki főtanácsadó szavaira, úgy tűnik, érdemes odafigyelni, hisz a moratóriumos hitelek egy részének e heti, utólagos átszámolását is az ő véleménye előzte meg. Nagy Márton szerint Magyarországon 2022-ben valójában a 260 ezer forintra emelkedő garantált bérminimumnak lenne jelentős munkaerőpiaci hatása, hisz a minimálbér-emelés egyre kevesebb embert érint. Azt is leszögezte: cserébe „5 százalékpontos munkáltatói járulék-csökkentésnél talán egy kisebb kompenzáció indokolt”.
A szakképzetteknek adható legkisebb összeg az utóbbi években legalább annyival, de inkább nagyobb arányban emelkedett, mint a minimálbér, hiszen előbbi éppen a szakmai tudást hivatott egy magasabb összeggel elismerni. 2017-ben a minimálbér 15, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal nőtt. 2018-ban 8 és 12 százalékosak voltak az emelések. A két fizetség azóta azonos arányban nő.
A kérdés a kedden kezdődött hivatalos egyeztetéseken is felvetődött. A munkáltatói szervezetek itt az ellen nem tiltakoztak, hogy egy lépcsőben, jövő januártól emelkedjen 200 ezer forintra a minimálbér. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint azonban ehhez legalább 5 százalékos munkáltatói járulék-csökkentés szükséges. A munkaadók szerencsésebbnek tartanák a garantált bérminimum kétlépcsős emelését is. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke viszont azt hangsúlyozta: nem csak százalékos mértékben, de az ütemet illetően is azonos, vagyis egylépcsős emelés szükséges.
Úgy tudjuk, a kormány ekkor még nem fejtett ki határozott álláspontot a garantált bérminimumról. Gulyás Gergely miniszter ugyanakkor a szerdai Kormányinfón kérdésre már azt mondta: ha a minimálbér nő, hasonló arányban kell a garantált bérminimumnak is emelkednie. Jelezte: még zajlanak a tárgyalások, de ha a munkáltatók vállalják a nagyobb emelést, a kormány kész akár költségvetési áldozatot is hozni.
